Megkezdődött a 2018-as országgyűlési választás

Megkezdődött a 2018-as országgyűlési választás, a több mint nyolcmillió választópolgár a tízezret meghaladó hazai szavazókörben és 118 külképviseleten személyesen adhatják le szavazataikat. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők pedig levélben szavazhatnak. Este hét óráig lehet szavazni. 

Az ország több mint tízezer szavazókörében reggel hat órakor megkezdődött

a 2018-as országgyűlési választás. Több mint nyolcmillió választópolgár élhet az állampolgári jogával.

Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós. A választópolgároknak két szavazatuk van: voksolhatnak arra, kit szeretnének a 106 egyéni választókerületben képviselőnek, a másik íven pedig arról dönthetnek, hogy melyik pártot támogatják.

23 országos lista van

A 106 egyéni választókerületben 1614 jelölt indul, négy éve ez a szám 1530 volt. A jelöltek a sorsolás sorrendjében szerepelnek a szavazólapon, és az kapja a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta.
A választók pártra is szavazhatnak egy másik szavazólapon. Országos listát 23 párt állított, azok, amelyek legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben tudtak önálló jelöltet állítani. Négy éve 18 pártlista szerepelt a szavazólapon.

Több mint nyolcmillióan szavazhatnak reggel hat órától este hétig Forrás: Origo

A 13 országos nemzetiségi önkormányzat is listát állított az áprilisi voksolásra, ez azt jelenti, hogy minden nemzetiségnek lesz legalább szószólója az új Országgyűlésben. Ha egy nemzetiség megszerzi az országos listás mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám negyedét, akkor szavazati joggal rendelkező képviselőt küldhet a parlamentbe.

Négy évvel ezelőtt 22 ezer voksra lett volna szükség a kedvezményes mandátumhoz,

ezt azonban egyik nemzetiség sem érte el. A határidőig 60 ezren regisztráltak nemzetiségi választópolgárként, a német nemzetiség tagjai közül 33 710-en.

A német nemzetiség így "várományosa" lehet a kedvezményes mandátumnak, ha nem nő drasztikusan a választási részvétel, és a németként regisztráltak túlnyomó többsége érvényesen szavaz. A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, valamint a levélben leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után, várhatóan április 14-éig állapítják meg, az országos listás eredményt pedig várhatóan április 27-ig.

Az eddigi részvételi arányok

Az 1990 óta megrendezett országgyűlési választásokon eddig 2002-ben volt a legmagasabb, 70 százalék feletti a részvételi arány. Alább olvashatják a korábbi részvételi arányokat:

• 1990. március 25., április 8. - A választásra jogosultak száma 7 798 018 volt. Az első fordulóban a jogosultak 65,11 százaléka (5 093 119), a másodikban 45,54 százaléka (3 459 798) voksolt.
• 1994. május 8., május 29. - A választásra jogosultak száma 7 952 445 volt. Az első fordulóban a jogosultak 68,92 százaléka (5 480 056), a másodikban 55,12 százaléka (4 339 801) szavazott.
• 1998. május 10., május 24. - A választásra jogosultak száma 8 005 941 volt. Az első fordulóban 56,26 százalék (4 536 254), a másodikban 57,01 százalék (4 570 386) adta le voksát.
• 2002. április 7., április 21. - A választásra jogosultak száma 8 061 101 volt. Az első fordulóban 70,53 százalékos volt a részvétel (5 685 655), míg a másodikban 73,50 százalékos (4 423 806) volt.
• 2006. április 9., április 23. - A választásra jogosultak száma 8 046 129 volt. Az első fordulóban 67,83 százalékos volt a részvétel (5 457 553), a másodikban pedig 64,39 százalékos (3 257 244).
• 2010. április 11., április 25. - A választásra jogosultak száma összesen 8 034 394 volt. Az első fordulóban a részvételi arány 64,38 százalékos (5 172 222), a második fordulóban 46,66 százalékos (1 160 117) volt.
• 2014. április 6. - Az immár csak egyfordulós országgyűlési választáson a 8 241 562 választásra jogosultak 61,65 százaléka (4 943 762) vett részt. Most először - előzetes regisztráció után - a nem Magyarországon élő, de magyar állampolgársággal rendelkező határon túli magyarok is voksolhattak az országos listákra.