Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„Úgy látszik, ez a sorsunk, ez a küldetésünk" - tette hozzá.
„A történelem azért van, hogy ráismerjünk benne azokra a dilemmáinkra, amelyekkel korábban már szembesültünk, és tanuljunk az ezekre adott korábbi, jó vagy rossz döntéseink következményeiből.
Nándorfehérvárnál pontosan ugyanaz történt, mint 1848-49-ben meg 1956-ban. Magyarország az európai változások frontvonalába került, nem önszántából
- fejtette ki. A vasárnapi országgyűlési képviselőválasztással kapcsolatban Kövér László úgy vélte, hogy
a kormánypártokkal szemben álló erőknek, itthon és nemzetközi szinten, lételemük, hogy polarizálni kell a társadalmakat.
A megosztottság fenntartásának célja szerinte akkor is megmarad a részükről, ha nyer a Fidesz-KDNP. „Nézzünk körbe a régió országaiban, mi következett a közelmúlt választásai után" - tette hozzá.
Bírálta az Országgyűlés elnöke az ellenzéki pártok kampánytevékenységét is. Kijelentette, hogy olyan kampány talán még nem volt, hogy a négy-, illetve nyolcévnyi teljesítményről szinte egyáltalán nem eshetett szó,
csak a rágalmazás és gyalázkodás jellemezte az ellenzék propagandáját.
Mint mondta, hasonló harcmodort alkalmaztak 2002-ben, ami sokakat meglepett annak idején. „Mi azt gondoltuk, hogy az elért eredmények önmagukért beszélnek, ám kiderült, azokat értelmezni is kell. A baloldal akkor azt magyarázta, a megtermelt közösből többet is lehetne osztogatni, így végül a saját eredményeinket fordította ellenünk. Ám akkor legalább volt szó arról, mit akarnak csinálni."
Kövér László, aki a Fidesz alapító tagjai közé tartozik, beszélt az interjúban a kezdetekről is. „Hirtelen felindulásból került sor a Fiatal Demokraták Szövetségének megalakítására, nem pártalapítási szándékkal jöttünk össze aznap - mondta. - Azt sem gondolhattuk még akkor, hogy rá két évre szabad választások lesznek. Benne volt a pakliban, hogy a megroggyant kommunista világrendszer még elsöpör minket.
Akkor még valóban csak álmodhattunk a szabadságról és demokráciáról.
És 1990-ben, az első szabad választások küszöbén is legfeljebb annyival voltak konkrétabbak a jövőre vonatkozó elképzeléseink, hogy hét választási ciklus után talán közelebb láttuk Magyarországot, a magunk életminőségét a nyugat-európai átlaghoz" - mondta. Hozzátette: sok minden van, amit másként reméltünk, de ha az a kérdés, hogy hátrébb tartunk-e, mint az a reális lehetőségeinkből következett, akkor azt mondom, nagy valószínűség szerint ebből nem lehetett volna sokkal többet kihozni.
Rengeteg minden hátráltatott minket, de a magyar politikai osztály polgári részének teljesítményét szerintem nem érheti súlyos kritika
- jegyezte meg. Azt is kifejtette, hogy akkor számukra Európa egy eszményt jelentett, ezeréves történelmünk beteljesedésének ígéretét. Ha igaz, hogy a rajtunk lévő nyomás megerősít, akkor - ennek ellentéteként - a kommunista világrendszer és a Szovjetunió felől jövő fenyegetés megszűnte morálisan összezavarta a Nyugatot, amelyen egyre inkább kiütköznek egy megfáradt birodalom kórtünetei.
Nem gondoltuk volna, hogy harminc év múlva az irodalom legjobban megírt negatív utópiái elevenednek majd meg - nyilatkozta Kövér László.
Németországban az ember ma nem nyithatja ki a száját, nem mondhatja el valós véleményét, ha az nem egyezik a fősodorral, retorzióként akár el is vesztheti az állását - említette példaként, és megjegyezte, arra, hogy a demokrácia kulisszái között ilyen kifinomult zsarnokság épüljön ki Nyugat-Európában, „lássuk be bizonyosan nem számíthattunk a kilencvenes évek elején".
A háttérben komoly tervek vannak, óriási erők mozognak, még ha rejtve is akarnak maradni - fogalmazott. Mindezek fényében nem kis eredmény, hogy „Soros Györgyöt reflektorfénybe csalogattuk. Végre van egy név, egy hang, egy arc, aki ezt a folyamatot megjeleníti" - tette hozzá.
Szavai szerint az ellenzék pozitív folyamatnak tartja azt, ami ellen a kormány küzd, és ez „nem csoda, hiszen ebből élnek". Némelyek ráadásul igen jól, a gyarmattartók helytartóiként.
Ugyanazt a megbízást hajtják végre, mint a világhálózat többi tagja Macedóniában, Szerbiában, Lengyelországban vagy Romániában.
Megpróbálják felszámolni az adott terület keresztény nemzeti karakterét.
Úgy dobták le őket nálunk is, mint annak idején a szovjetek Gerő Ernőéket - mondta.
Ezek a mai ficsúrok és üres fejű libák vagy éppen nemzetközi kiképzést kapott ügynökök, akik fillérekért adják el lelki üdvüket, ők sem többek ennél
- jegyezte meg. A parlamenti elnök úgy vélte, „ma leginkább az ad okot aggodalomra, hogy világtendenciáról beszélünk: az emberek kezdenek elszakadni a demokratikus intézményrendszerektől. A tömegkommunikáció urai pedig szándékosan erősítik a negatív folyamatokat, szembefordítva a választókat a politikai elittel."
Arra a kérdésre, hogy minek tulajdonítja az elmúlt három évtized eredményeit, Kövér László úgy válaszolt: „Mindenekelőtt annak az erős érzelmi, erkölcsi kohéziónak, amely a párt vezetőinek köréből kisugározva, lassan áthatotta az egész szervezetet, amelynek gyökerei még a nyolcvanas évek közepének szakkollégiumi időszakában keresendők. Eltekintve az SZDSZ-be távozottaktól, együtt maradtunk a legválságosabb pillanatokban, a legnehezebb időkben,
mert bíztunk egymásban, és hittünk abban, hogy amit akarunk, az ennek az országnak a javát szolgálja.
Döntő momentum volt az is, hogy a 2002-ben elveszített választások után levontuk a megfelelő következtetéseket, és fel tudtunk állni."
