Három héten belül alakulhat meg az új Országgyűlés

Budapest, 2018. március 15. Középen Áder János köztársasági elnök (j) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b) az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol katonai tiszteletadással felvonták Magyarország lobogóját az 1848-49-es szabadságharc 170. évfordulóján 2018. március 15-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Három héten belül megalakulhat az új Országgyűlés, május elején pedig leteheti az esküt a negyedik Orbán-kormány. A képviselők az elsők között szavaznak a migrációt támogató civil szervezetek működését szabályozó Stop, Soros! törvénycsomagról, illetve a jövő évi költségvetésről és adóügyi jogszabályokról is.

Hétfőn Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője értekezleten köszönte meg a kampánystáb munkáját, egyben értékelték a választási mozgósításon szerzett tapasztalatokat – értesült a Magyar Idők.

Az új Országgyűlés április végi alakuló ülését megelőző három hétben eldőlnek az új kabinet személyi kérdései, és az, hogy lesz-e változás a kormányzati struktúrában.

Az új parlament összeülését követően Áder János köztársasági elnök kéri majd fel a legtöbb szavazatot kapott párt elnökét, Orbán Viktort a kormányalakításra.

Elfogadhatják a Stop Sorost!

A várakozások szerint május elején alakul meg a negyedik Orbán-kormány és teszi le az esküt a parlament előtt. Ezzel párhuzamosan az Országgyűlés is megkezdi munkáját. Ennek kapcsán Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője elmondta:

a kétharmados többség birtokában a Stop, Soros! törvénycsomagot a tervek szerint májusban az elsők között fogadhatják el.

A Fidesz még február 13-án nyújtotta be az Országgyűléshez a törvényjavaslatot, melynek alapján a migrációt támogató civil szervetek tevékenységének engedélyeztetését írná elő a kabinet. Az eljárásnak a nemzetbiztonsági átvilágítás is részét képezné, ezért van szükség az Országgyűlés kétharmados támogatottságára az elfogadásához, amelyet a múlt vasárnapi választáson ismét megszereztek a kormánypártok.

Forrás: MTI

Fizetniük kell

A törvénycsomag elfogadása esetén a jogszabály előírásait be nem tartó szervezetek végső soron akár fel is számolhatók, ennél azonban közvetlenebb veszély rájuk nézve, hogy

a javaslat elfogadása esetén külföldi támogatásaik egy része után 25 százalékos bevándorlási finanszírozási illetéket kellene megfizetniük.

Az ebből származó költségvetési bevételt a kormány kifejezetten határvédelmi célokra fordítaná. – Ne legyen kétsége senkinek, ez szuverenitási kérdés, az ország biztonságáról van szó – hangsúlyozta a nagyobbik kormánypárt parlamenti képviselőcsoportjának szóvivője. Halász János arról is beszélt, hogy a migráció elleni küzdelem mellett további fontos feladatok is vannak.