Az elemző szerint „a jelenlegi ellenzéki pártstruktúra amortizálódott", és ebben a helyzetben a következőképpen állnak az ellenzéki pártok a választási kudarc után:
- MSZP: a pártnak tartalékai sincsenek, sem a szavazóbázist, sem a személyi vagy gondolati innovációt tekintve. Ezt tökéletesen példázza, hogy ismét kívülről hívtak miniszterelnök-jelöltet, Karácsony Gergely személyében.
- LMP: az identitással kapcsolatos problémák talán az LMP-ben a legmélyebbek. Elitellenes, a 2010 előtti viszonyokkal élesen szemben álló pártként jöttek létre, de Schiffer András korábbi társelnök távozása meggyengítette az LMP-t, és azóta is ingadoznak a „hogyan tovább" kérdésében.
- DK: Gyurcsány Ferenc pártja önálló frakciót alakíthat az Országgyűlésben, ezzel a bukott kormányfő ambíciói valószínűleg megnőttek a baloldali vezető szerepének elnyerésére, azonban a tényleges lehetőségei nem javultak. Ezt jelzi az is, hogy 500-600 ezer szavazatot várt a pártjának, de feleannyit kaptak végül. Ezt a plafont várhatóan nem fogják tudni meghaladni.
- Jobbik: Galló Béla szerint Vona Gábor és a Jobbik van a legtűrhetőbb helyzetben, de ez relatív, mert az egykori radikális pártot súlyos ellentétek feszítik szét. Vona bukásával egymásnak estek a pártbeli érdekcsoportok a megüresedett pártelnöki székért, a folyamat könnyen pártszakadáshoz vezethet. Nemcsak a nézeteltérések jelentenek problémát, hanem a párt anyagi helyzete is. A választási vereség után közel sem biztos, hogy Simicska Lajos támogatni fogja a pártot, ez pedig óriási érvágás lehet. Ismert, az Állami Számvevőszék több mint 600 millió forintra büntette meg a Jobbikot, kérdés, hogy ezt az összeget miből tudják finanszírozni. A Magyar Idők úgy tudja, hogy az anyagi összeomlás máris kezdetét vette: az eladósodott párt 14 év után mondja le a majálisát - anyagi gondok miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
