A Soros-jelentés egy koncepciós eljárás alapdokumentuma

2018.04.25. 16:31

Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) Magyarországról készülő jelentése egy koncepciós eljárás alapdokumentuma - jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben újságírói kérdésre válaszolva szerdán. A külgazdasági és külügyminiszter feltehetően azért fogalmazott élesen, mert várhatóan júniusban élesítenék a Soros-jelentés alapján az uniós atombombát (hetes cikk szerinti eljárás megindítása) Magyarország ellen.

Korábban megírtuk, hogy a készülő Soros-jelentéshez kapcsolódó politikai pamfletet fogadott el az EP szakbizottsága. Szijjártó Péter magyar újságíróknak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a készülő jelentésben válogatott hazugságok, olyan ténybeli tévedések vannak, amelyek az egész dokumentum hitelességét megkérdőjelezik. Ahogy beszámoltunk róla, az EP költségvetés-ellenőrzési bizottsága (CONT) szerdán nagy többséggel megszavazta a Soros-jelentéshez kapcsolódó véleményt. A miniszter szerint ez a döntés is csak úgy értelmezhető, mint egyes brüsszeli intézmények újabb politikai alapú támadása Magyarországgal szemben.

Miniszteri cáfolat

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a magyar gazdasági adatok 2010 óta tartó folyamatos javulást mutatnak. Mindez a miniszter szerint nem lett volna lehetséges, ha az EP szakbizottságai által előterjesztett módon, rendszerszintű korrupciós mechanizmusok működnek.

Szijjártó Péter leghatározottabban visszautasítja azokat a vádakat, amelyek a szakbizottságok véleményében megjelennek.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az Európai Bizottság szakbizottságának készülő jelentése (Soros-jelentés) egy koncepciós eljárás alapdokumentumaForrás: Polyák Attila - Origo

Júniusban vetnék be Magyarország ellen az uniós atombombát

Az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi (a médiában Soros-jelentésként elhíresült) különjelentéséhez többek között a CONT is csatolni fogja a véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti az "atomfegyverként" is emlegetett hetes cikk szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt.

A LIBE jelentéstervezetéhez a mostani CONT-vélemény mellett az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is megküldi a véleményét.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.

Deutsch Tamás és Lomnici Zoltán is élesen bírált

A mai szavazást követően Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő is hangot adott a véleményének. Szerinte

a tényeket figyelmen kívül hagyó, számos csúsztatást és hibás adatot tartalmazó, a valóságtól sokszor teljesen elrugaszkodott, egyoldalú, politikailag elfogult véleményt fogadott el a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság (CONT), melyet az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban (LIBE) készülő Soros-jelentéshez kívánnak hozzáfűzni.

Az üggyel kapcsolatban ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1-en kijelentette:

közel-keleti vagy afrikai diktatúrák jellemzőit sorolja fel Judith Sargentini, ráadásul tételesen hazugság az összes megállapítása.

Lomnici Zoltán hangsúlyozta, hogy a V4-országoknak össze kell fogniuk ahhoz, hogy kivédjék az új irányt az Európai Unióban.

Csúsztatások

A vélemény számos csúsztatást és hibás adatot tartalmaz, illetve az Európai Bizottság országjelentéseiből kizárólag a kritikus pontokat vette át. Magyarországi, úgynevezett civil szervezetek teljesen szakmaiatlan elemzéseiből idéz megállapításokat, és kizárólag olyan adatokat említ, melyek alátámasztják a Magyarországgal szemben elfogult politikai megállapításokat. Felrója például az egy ajánlattevős pályázatok magas arányát, amely érték Magyarország esetében a 2016-os évben 36% volt, ám arról véletlenül sem tesz említést, hogy a kormányzati lépéseknek köszönhetően 2017-re ez az arány 26%-ra csökkent (az uniós átlag pedig 24%). Számon kéri továbbá Magyarországon az e-közbeszerzési rendszer bevezetését, miközben arról a magyar országgyűlés már közel egy esztendővel ezelőtt döntött, és így Magyarország, az uniós direktívákban meghatározott határidő előtt, 2018. április 15-ével bevezette az e-közbeszerzés rendszerét.