Gyárfás Tamás és Fenyő János sosem békült ki

Budapest, 1997. február 8. Meruk József, Fenyő János és Kovács József a 115. alkalommal megrendezett újságíró bálon, a Mariott Hotelben. MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor

„Remélem, nemsokára valóban kiderül Fenyő János meggyilkolásával kapcsolatban az igazság, mert ez nem »csak« egy brutális bűntény volt, a Fenyő-jelenség ugyanis egy társadalmi tükröt is jelent számunkra az akkori időkről" – mondta a Figyelőnek az újságíró, aki a kilencvenes években riportsorozatban, 2002-ben pedig oknyomozó könyvében foglalkozott Fenyő János életpályájával, üzleti machinációival.

Mindent összevetve Fenyő János egy jelenség volt, a rendszerváltás időszakának a jelensége – nyilatkozta a Figyelőnek Kormos Valéria. A Fenyő János életpályájával foglalkozó újságíró kiemelte, az 1985-ös – negyvenhat év után először megrendezett –

szépségverseny után tűnt el hirtelen Magyarországról itthoni „pártfogói" tanácsára, hiszen idehaza elég nagy botrány kezdett kialakulni körülötte.

Maga nyilatkozott úgy később, hogy „szolgálati útlevélféleséget" kapott, oda utazhatott és akkor, ahova és amikor akart.

Átverte a lányokat

Pauer Gyula szobrászművész szobrokat szeretett volna készíteni a versenyzőkről, ehhez nekik meztelenül kellett végigszenvedniük a gipszmintakészítés folyamatát. A műteremben ekkor jelent meg váratlanul Fenyő egy kollégájával. Azzal a csellel, hogy fotózása a művészi folyamat része, a képek nem kerülnek ki a műteremből. Ezt követően a felvételeket a Lui című német erotikus lapnak adta el. Ezzel elérte, hogy

az első három lány nem indulhatott a világszépe-választáson.

Egyedül a Miss Hungary későbbi győztese, a tragikus sorsú Molnár Csilla nem ment bele a fotózásba – mesélte Kormos Valéria.

A Figyelőnek arról is mesélt, hogy miután Fenyő János belekezdett a videókazetta-bizniszbe, az ország egyik legnagyobb cégévé fejlődő Vico-birodalom első vállalkozása. Amerikából, Los Angelesből mindössze 50 ezer dollárral jött haza, ami nem jelentett olyan összeget, amelytől itthon bárkinek hasra kellett volna esnie. Viszont hasra estek, mert Fenyő nagyon értett az önreklámhoz, és jó emberismerő volt – hangsúlyozta az újságíró.

Fenyő János és Gyárfás Tamás jelleme éles ellentétben állt egymással Forrás: MTI/Rózsahegyi Tibor

Jól halászott

Kormos szerint, aki az Egyesült Államokból jött vissza, azt egyből olyan tisztelet övezte, amit mai fejjel már nagyon nehéz megérteni. És a messziről jött ember bármit mondhatott, senki sem tudta vagy nem is akarta leellenőrizni, hogy igaz-e, amit állít. És Fenyő elhitette magáról, hogy „Valaki", befolyásos üzletember kiváló kapcsolatokkal – tette hozzá.

1990-ben az igazi vadkapitalizmus köszöntött be Magyarországon, és Fenyő ennek az emblematikus alakja lett.

A Vico engedély nélkül kezdte árulni és videótékáiban elérhetővé tenni a nagy amerikai stúdiók filmjeit, s ezzel óriási haszonra tett szert.

De persze ez nem volt elég neki, politikai befolyásra is törekedett. Nagyon jól tudta, hogy ezt a sajtón keresztül lehet elérni. Az állami kézben lévő magyar sajtópiac sem kerülte el a magánosítás folyamatát, a lapok is árucikkekké váltak. Ebben a zavaros helyzetben nagyon jól lehetett halászni.

Áron alul jutott a lapokhoz

Fenyő szinte mindenkit az orránál fogva vezetett itthon, hiszen akikkel tárgyalt, semmit sem tudtak a kapitalizmus működéséről, naivak, jóhiszeműek voltak, bíztak a tisztességes szerződésekben – nyilatkozta a Figyelőnek Kormos Valéria. Hozzátette: természetesen a pártközpont asszisztenciája is kellett ahhoz, hogy ezek az üzletek megszülethessenek. Mindez így összességében azt eredményezte, hogy

Fenyő áron alul juthatott hozzá a Nők Lapjához, majd a Rádióújsághoz és a Népszavához.

Ezután a Nap TV megszerzését tűzte ki célul. Ez végül nem sikerült neki, de eljutott odáig, hogy a Stáb Rt.-je legyen a közvetítő a Nap Kft. és a köztelevízió között a reggeli műsor alkalmazottainak a kifizetésében. Ez a folyamat vezetett oda, hogy kibékíthetetlen ellentét kezdett kialakulni közte és a Gyárfás Tamás baloldali médiavállalkozó között.

A Gyárfás Tamás tulajdonolta Nap TV-t is megszerezte volna Fenyő Fotó: Polyák Attila - Origo

Tisztában volt a hatalmával

Arról is mesélt, hogy Fenyő a testőreivel ment a rádióba tárgyalni, és persze megvillantotta, majd az asztalra is tette az övére felerősített pisztolyát. Tehát olyan ember volt, aki elképesztően adott a külsőségekre, azt gondolta, hogy ezzel is mutatnia kell az erejét, a hatalmát. Arra is figyelt, hogy a legdivatosabb ruhákban járjon. Az autójába például egy nyári pikniken nem engedte beszállni az egyik MSZP-s vezető politikust, mert nem volt rajta cipő és rövidnadrágot viselt.

Fenyő Kormos elmesélései alapján baloldali és egy-két akkori jobboldali politikust egyaránt a társaságában tudhatott. Magyarul – bár egyértelmű volt, hogy az SZDSZ a favoritja – minden kapura focizott.

Jól ismerte az emberek gyenge pontjait, a kisszerűségeiket, hogy kit mivel lehet megvenni.

Mivel a média egy igen jelentős szeletét ellenőrizte, tudta, hogy olyan hatalma van, amellyel nagy befolyással lehet a bírósági döntésekre vagy épp politikai határozatokra is, hiszen mindenki jó színben akart feltűnni a sajtótermékeiben.

Más habitusok

Gyárfás és Fenyő kapcsolata kapcsán Kormos kiemelte, ellentétjeik voltak egymásnak, teljesen más habitussal rendelkeztek. Gyárfás sima modorú, simulékony ember, míg Fenyő mindenkin látványosan átgázolt. Fenyő Gyárfással szemben nagyon szerette a látványosságot és a fényűzést. Élete utolsó szakaszában még az amerikai elit számára is drágának számító Floridában, Fort Lauderdale-ben vásárolt birtokot.

A két ember levélváltásának stílusa olyan volt, mintha két budapesti, nagyvilági csibész levelezett volna egymással.

Nem voltak durvák vagy fenyegetők, de mégis olyan tónusban íródtak, hogy egy kívülálló csak elkerekedett szemmel olvasta azokat. Mint kiderült, ez a „negéd" csak időleges volt – tette hozzá Kormos Valéria.