Korábban sosem látott és hallott zenei élmény és példás lebonyolítás jellemezte az 1986. július 27-én, a Népstadionban tartott Queen koncertet. A korszakalkotó esemény emlékezete a mai napig meghatározó. A Népstadionban megrendezett Queen koncert háttértörténete.

A koncertre meghirdetett hetvenezer belépőjegy két nap alatt elfogyott, de a jegyüzérek készenlétben álltak: az átlagban 200 forintos jegyeket a koncert napján volt, aki 1700 forintért árulta. A nézőszám esetében van némi ellentmondás, ugyanis helyenként 70 ezer, máshol 76 ezer, egyéb forrásokban még 80 ezer nézőt is említ a korabeli sajtó.

Mindmáig emlékezetes a hangulat, amely már a gyülekezéskor kialakult. Hihetetlennek tűnt, hogy Magyarországra érkezik a világ akkor legismertebb együttese, akik ráadásul éppen akkor voltak a csúcsponton. Nem hittük, hogy ilyen szabadságszerű érzésben lehet részünk." – emlékszik vissza egy rajongó 32 év távlatából. „Ahogy gyűlt a tömeg, és sötétedett, egyre varázslatosabbnak éreztük az egészet. Az esti meleg, kellemes idő, a hatalmas színpad, a füst és fényeffektusok mind lenyűgöztek. A tömeg ereje, nagysága rendkívül hatásos volt, jó érzéssel töltött el ennyi emberrel valami közös dologban részt venni. A tömeg ereje, hangja átütő volt.”

A jegyek két nap alatt elkeltekForrás: Origo

„Valami bájatorbegi...”

Brian May gitáros a koncertet megelőző hónapban két kísérőjével Magyarországra jött felmérni a terepet, kíváncsiak voltak, hogy sikerül-e majd megőrizni a szervezőknek a zenekar inkognitóját. A stáb limuzinja Budapest határában elakadt, de eljutottak a legközelebbi település kocsmájáig, onnan felhívták Hegedűs Lászlót, a koncertszervezőt, hogy „valami bájatorbegi” nevű helyen vannak, segítsen rajtuk. „A biatorbágyi kocsmához kellett hajtanom lóhalálában, miközben lelki szemeim előtt már a falu teljes lakossága rárontott Brian Mayre, és a ruháit tépkedte. Berohantam a helyre, ami egy lepukkant, füstös vidéki kocsma volt, férfiak üldögéltek az asztaloknál a hosszúlépésükkel, szemben pedig egy mindenféle kilöttyintett lőrétől nedves fémpult, amin három, tetőtől talpig bőrruhába öltözött ember könyökölt. És hihetetlenül boldogan vigyorgott! Egy fillér nem volt náluk, csak hitelkártya, a kocsmáros meg vállon veregette és megkínálta őket keverttel, Brian még évekkel később is emlegette, hogy milyen finom volt a kevört. Megvendégelték anélkül, hogy bármi sejtelmük lett volna arról, hogy ő a Queen gitárosa, és ez rendkívüli boldogsággal töltötte el." - emlékezett vissza egy korábbi interjújában Hegedűs László. 

A zenekar budapesti fellépése kapcsán hamar nyilván valóvá vált, hogy a koncert nem lehet nyereséges, ezért az a döntés született, hogy az eseményről készüljön koncertfilm, ami a nyugat-európai forgalmazás révén később jövedelmezővé teheti a produkciót.

Budapest, 1986. július 28. Nagysikerű koncertet adott a Queen együttes Budapesten a Népstadionban. A képen: Freddie Mercury.Forrás: MTI/Ilovszky Béla

A tárgyalások kezdetekor felmerült a duplakoncert lehetősége. Azonban az egy koncertet fedező devizát is rendkívül nehéz volt megszerezni, hiszen a keret lényegében mind a három szervező intézménynél – a Népstadionnál, az Ifjúsági Rendező Irodánál és az Idegenforgalmi Propaganda Vállalatnál is – kimerült. A legnagyobb állami koncertcég, az Országos Rendező Iroda pedig megtagadta a részvételt a szervezésben, művészeti igazgatója, Bulányi László azzal állt fel a koncerttel kapcsolatos első értekezleten, hogy amíg a kórházakban nincs elég gyógyszer, addig ő ellenzi, hogy „ennyi” devizát adjon ki az ország koncertrendezésre. A zenekar '86-os gázsiját egyébként a mai napig homály fedi a titoktartási kötelezettség miatt, hiszen a Queen-nek nem állt érdekében, hogy a nyugati koncertszervezők megtudják, hogy az átlagos összegnél kevesebbért vállalták a koncertet hazánkban.

Az állami szervek sem a koncertre, sem az első alkalommal, szintén 1986-ban megrendezett Formula 1 Magyar Nagydíjra nem tekintettek devizaszerzési lehetőségként. Egyik rendezvényre sem lehetett külföldön jegyet vásárolni, amely igazolja, hogy Magyarország és a keleti blokk lakosságának szórakoztatását szolgáló programként kezelte az említett eseményeket.

A koncertfilmek készítésekor bevett gyakorlat volt, hogy a zenekar duplakoncertet adott, így az első fellépés szolgálhatott „főpróbaként”. Azonban az említett költségvetési okokból Budapesten csak egyszer léptek színpadra, ráadásul hatványozódtak a költségei a tévé-, vagy videofelvételekéhez képest, hiszen kizárólag a hazai felvétel került rögzítésre szabványos, 35 milliméteres mozifilmként.

Budapest, 1986. július 28. Színpadkép az angol Queen együttes nagy sikerű koncertjéről a zsúfolásig megtelt budapesti Népstadionban.Forrás: MTI/Ilovszky Béla

Magyar részről a hivatalos állami „kultúrimportőr" az Interconcert, és annak igazgatója, Pentz Zsolt kezdettől támogatta az ötletet, azzal a feltétellel, hogy a szervezők találnak egy megfelelő devizakerettel rendelkező hivatalos állami közreműködőt. A Népstadion és

Intézményei vezetője, Müllner Jenő valamint a BS-től Lehet László is támogatta az ötletet, de lévén, hogy ők már elhasználták az 1986-os valutakeretük túlnyomó részét, bevonták az Idegenforgalmi Propaganda- és Kiadó Vállalatot. A szervezőség az Ifjúsági Rendező Irodával lett teljes.

A koncertre megkapták a filmes szakma legjavát, Zsombolyai János irányításával a 16 legjobb magyar operatőr dolgozott rajta, mint például Ragályi Elemér, Koltai Lajos, Kende János vagy Andor Tamás. Az országban elérhető összes 35mm-es kamera (17 darab), valamint a hozzájuk tartozó objektívek, berendezések, segédoperatőrök mind ott voltak. Körülbelül a filmes szakma éves nyersanyagát forgatták el az eseményre.

„This is a very special song, from Queen to you”

"Nem tudtam, mi az a nagy előkészület, a sürgés-forgás, mintha megakadt volna a koncert hibátlan folyama" – emlékszik vissza egy szerencsés résztvevő az emlékezetes pillantra. – „Fogalmam sem volt róla, mi következik most. Aztán előreállt Freddie Mercury a kezére írt dalszöveggel, és egy szál gitárral felcsendült a »Tavaszi szél vizet áraszt« című magyar népdal. Rendkívül büszke voltam – azt gondolom, sok emberrel együtt – hogy egy ilyen nagy sztár magyarul énekel.

„A »Tavaszi szél« fontos gesztus volt, ezt gondolom most is” – szól egy másik vélemény. Az angolokról kicsit úgy gondolkodunk, hogy ők szívesen érzik magukat a többi náció fölött, így a magyar népdal megszólalása nagyon előzékeny és figyelmes kezdeményezés volt. Addig, ha koncerten voltunk, maximum az illető együttes nótáját énekelte együtt a közönség, de ez a népdal mindennél jobban kifejezte a Queen udvariasságát és tiszteletét. Ma is van, aki hasonló gesztust tesz, például a Metallica legutóbb, de ez számomra már inkább egy hagyomány folytatása volt, és így is olvastam erről a napokban.”

A Queen budapesti koncertje mérföldkő a magyar zenei életben, mely minden szempontból hosszú időre meghatározta a hazai zenei életet.