Törvénytelenül érvénytelenített több, mint négyezer határon túli levélszavazatot a Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria, arra hivatkozva, hogy azokat saját címzésű és nem előre gyártott borítékban adták postára – állapította meg az Alkotmánybíróság. Holott a választási eljárási törvényben egyetlen szó sem esik a borítékok elvárt formájáról, kinézetéről. Emiatt valószínűleg eggyel kevesebb fideszes mandátumot osztottak ki. Annak ellenére, hogy a Kúria tévesen döntött, az Alaptörvény értelmében a döntést nem lehet felülvizsgálni, így a Fidesznek eggyel kevesebb, a Jobbiknak eggyel több mandátuma lesz annál, mint amennyi a választási eredményből következne.

Ahogy azt a Pesti Srácok alapján megírtuk, a Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordult, mert több ezer levélszavazatot érvénytelenítettek arra hivatkozva, hogy nem szabályos borítékban küldték el. A Nemzeti Választási Iroda szavazatszámlálói az ellenzéki delegáltak által „felduzzasztott" NVB döntése alapján minden „hagyományos" postai borítékban feladott szavazatot érvénytelennek minősítettek, pedig erre a vonatkozó jogszabályok nem adnak lehetőséget.

A választási eljárási törvény egyértelműen felsorolja, hogy milyen okokból lehet a levélszavazatot érvénytelennek tekinteni, ezek között pedig nem szerepel olyan, hogy nem az NVI által kiküldött borítékban küldték vissza a szavazatot.

Az NVI-nek minden érvénytelennek nyilvánított szavazatot regisztrálnia kell, az érvénytelenségi ok megnevezésével együtt. A „hagyományos" postai borítékban feladott szavazatokat hivatalosan azért nyilvánították érvénytelennek, mert „nem volt lezárva a boríték”.

A Fidesz által delegált megfigyelők észlelték ezt a visszásságot, a helyszínen tiltakoztak az érvénytelenítés ellen, erről pedig jegyzőkönyvet is felvetettek.

Az ellenzéki delegáltakkal felduzzasztott NVB elutasította a kifogást, az elutasító döntés ellen a Fidesz a Kúriához fordult. A Kúria tájékoztatást kért az NVI-től, hogy amennyiben érvényessé nyilvánítja a szavazatokat, úgy változik-e a listás mandátumok elosztása.

Az NVI válaszából kitűnik, hogy több, mint 4000 szavazatot nyilvánítottak ebből az okból érvénytelennek, ha ezek közül 506 a Fideszre leadott szavazat lett volna, akkor a Jobbik eggyel kevesebb, a Fidesz pedig eggyel több mandátumot szerzett volna az országos listáról.

A Kúria ezek után, az NVI tájékoztatásával szöges ellentétben azt mondta ki, hogy nem lehet utólag megállapítani, hogy hány szavazatról volt szó, nem lehet rekonstruálni az eseményeket.

Most az Alkotmánybíróság döntött a kérdésről és határozatában megállapította, hogy "Nincs tehát olyan jogszabályi rendelkezés a Ve.-ben, amely akár a kiküldött válaszboríték vagy a biztonsági csík kötelező alkalmazását előírná, vagy ezek mellőzéséhez kifejezetten az érvénytelenség jogkövetkezményét fűzné. Nem szerepel a Ve.-ben olyan jogi korlátozás, mint amilyet a Kúria végzése a Ve. eljárási alapelveiből értelmezés útján kiolvasott, és amelynek révén a más borítékban küldött szavazatokat arra hivatkozva nyilvánította érvénytelenné, hogy az ilyen borítéknál a sérülés hiánya nem állapítható meg.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy felveti az alaptörvény-ellenesség kételyét

hogy a Kúria megkísérelte a Ve-t kiegészíteni azáltal, hogy "a Ve. által nevesített 'nem lezárt boríték' fogalmába beletartozónak tekinti mind a sérült, mind a sérülés hiányát nem igazoló sima borítékot".

Ugyanakkor az Alkotmánybíróság értékelése szerint ebben az ügyben az Alkotmánybíróság nem illetékes, mert nem „ténybíróság”. 

Így ez a több, mint négyezer levélszavazat és a Fidesz egy mandátuma annak ellenére elveszett, hogy a Kúria döntése nem felelt meg a törvényeknek.