Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ma 10 órától tartja alakuló ülését az új Országgyűlés, ez azt jelenti, hogy leteszik az esküjüket az április 8-ai választáson mandátumot szerzett képviselők. Érdemes ennek kapcsán egy kis múltidézésbe hajló számsorakoztatást tartani:
Ez utóbbi kapcsán érdemes felidézni, hogy mi volt az április 8-ai választás eredménye.
Európában egyedülálló módon a mostani győzelmével zsinórban háromszor nyert országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP, és ami még ennél is nagyobb teljesítmény, hogy mind a három alkalommal kétharmados győzelmet aratott a pártszövetség.
Ha a parlamenti választási eredményekről készült térképeket böngésszük, akkor a legszembetűnőbb, hogy nyolc éve narancsszínűre változott az ország, és azóta úgy is maradt. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a Fidesz-KDNP országos listájáról 42, az egyéni választókerületekben 91 politikus szerzett mandátumot, így 133 képviselőjük lesz a kormánypártoknak az új Országgyűlésben. Az egyéni körzetek kapcsán érdemes kiemelni, hogy a választójogi szabályok szerint összesen 106 van belőlük az országban, ami azt jelenti, hogy a választókerületek közel 86 százalékában a jobboldal jelöltjei diadalmaskodtak. Vidéken csupán három körzetben vesztettek a kormánypártok, így Szegeden baloldali jelöltet, Dunaújvárosban jobbikos jelöltet, valamint Pécsett független jelöltet választottak meg képviselőnek. Egyedül Budapesten szerepelt egyértelműen gyengébben a Fidesz-KDNP a 2014-es választáshoz képest, a fővárosi körzetek többségében alul maradtak a balliberális riválisaikkal szemben.
A Fidesz-frakció alakuló ülésén egyhangúan Kocsis Máté korábbi józsefvárosi polgármestert választották frakcióvezetőnek a leköszönő Gulyás Gergely helyére, aki a Miniszterelnökséget vezető miniszter lesz az új kormányzati struktúrában. Az új frakcióvezető helyettesei lesznek többek között Selmeczi Gabriella, Halász János, Kubatov Gábor, Zsigó Róbert, Bánki Erik, Hende Csaba és Németh Zsolt. A nagyobbik kormánypárt új képviselőcsoportja 117 politikusból áll majd.
A KDNP új parlamenti frakciója 16 taggal alakult meg. A frakció megválasztotta a tisztségviselőket: Harrach Pétert ismét frakcióvezetőnek, Vejkey Imrét, Szászfalvi Lászlót és Móring József Attilát frakcióvezető-helyettesnek. A frakcióigazgató Latorcai János lett. A képviselőcsoportot 9 egyéni és 7 listás helyen bejutott képviselő alkotja, közülük hárman először nyertek mandátumot.
A kormánypártokkal szemben közel sem nevezhető sikertörténetnek az ellenzék választási szereplése, mindössze 64 mandátumot szedtek össze: a Jobbik 26, az MSZP-Párbeszéd 20, a Demokratikus Koalíció 9, az LMP 8 képviselői helyhez jutott és egy mandátumot nyert egyéniben az Együtt. További 1 képviselő függetlenként dolgozik és ugyancsak 1 képviselője lesz a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának.
Ez azt jelenti, hogy 2014-hez képest változás állt be az ellenzéki pártok erőviszonyában, hiszen mától a szocialisták helyett a Jobbiknak lesz a legnagyobb frakciója a Fidesz után. Ez nem jelent vigaszt a választáson hatalmasat bukott pártnak, a csalódottságot mutatja, hogy Vona Gábor lemondott pártelnöki posztjáról, valamint parlamenti mandátumáról is. A nemrég még néppárti fordulatról álmodozó Jobbik frakcióját a korábban a zsidókat listázni akaró Gyöngyösi Márton fogja vezetni.
Az MSZP és a Párbeszéd külön frakciót alakít majd, és frakciószövetségként fog dolgozni majd az Országgyűlésben. A Párbeszéd három politikusához (Karácsony Gergely, Szabó Tímea, Tordai Bence) csatlakozik az MSZP-Párbeszéd közös listájáról a parlamentbe jutott Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője, valamint a szocialista Burány Sándor, aki továbbra is az MSZP tagja marad. Ez azt jelenti, hogy a szocialistáknak 15 fős, a Párbeszédnek öt fős frakciója lesz. Előbbi képviselőcsoport vezetését Tóth Bertalan fogja ellátni.
Szél Bernadett lesz az LMP kilencfős parlamenti frakciójának vezetője. A Lehet Más a Politika frakciója azért lett kilencfős, mert a választás után a Schiffer András által neoliberálisnak jellemzett ex-együttes Szabó Szabolcs csatlakozott hozzájuk. Két helyet egyéniben, hét helyet (Szabóval együtt) listáról szereztek. Az LMP-nek látványos javulást jelent ez a szám a négy évvel korábbi öt főhöz képest.
A Demokratikus Koalíciónak az előző ciklusban nem volt frakciója, igaz, 2016 után nem is igazán vettek részt a parlamenti munkában, a Népszabadság megszűnésére hivatkozva. Bár a várakozásokon alul teljesített a párt, frakciót tudnak alakítani. Ugyannyi képviselőjük lesz, mint az LMP-nek, azzal a különbséggel, hogy három egyéni, és hat listás képviselőjük lesz. A DK frakcióvezetője Gyurcsány Ferenc, bukott miniszterelnök lesz.
Az összes politikai elemző egyetért abban, hogy a legkevésbé sincs irigylésre méltó helyzetben az ellenzék. Leszámítva Gyurcsány Ferenc egyszemélyes Demokratikus Koalícióját, valamennyi ellenzéki pártban komoly súrlódások mutatkoznak, amely könnyen kivetülhet a parlamenti munkára.
Vona Gábor lemondása után pártviszályok alakultak ki a Jobbikban, hiszen a radikálisok szeretnék „visszafoglalni pártjukat", a Vona-féle néppártosodás pártiak pedig folytatnák a bukott pártelnök által kijelölt utat.
Most hétvégén tartja a párt a tisztújító kongresszusát, ahol eldől, melyik irányvonal diadalmaskodik. A tét nagyságát jól mutatja, hogy a Jobbik politikusai a pártban meglévő feszültségeket képtelenek megfelelőképpen kezelni, ezért mindennaposak a kibeszélések, üzengetések. A történet akkor vesz igazán érdekes fordulatot, ha a radikális szárny diadalmaskodik a kongresszuson, hiszen akkor komoly törés alakulhat ki a párt új vezetése, és a frakció között. Utóbbiban ugyanis túlnyomó többségben Vona Gábor emberei ülnek.
Az LMP-t is pártharcok „tizedelik": a konfliktuspontok már a választást megelőzően is megvoltak, azonban a nyilvánosság számára csak április 8-a után kerültek felszínre.
A pártban eluralkodó feszültséget jól mutatja, hogy két vezető, Hadházy Ákos, korábbi társelnök és Sallai R. Benedek, korábbi titkár nézeteltérése fizikai atrocitásba torkollott, amely miatt eljárást indítottak utóbbi ellen.
Hadházy Ákos sem úszta meg az eljárást, igaz, ellene azért indítottak fegyelmit, mert a választási kampányban elnökségi engedély nélkül egyeztetett más balliberális pártokkal. Az ex-antikorrupciós szakszóvivő lemondott a társelnökségről, és a pártban betöltött valamennyi pozíciójáról. Több mint érdekes, hogy mindezt az után tette, miután nyilvánosságra került a verekedésről egy Sallai R. Róbertre terhelő hangfelvétel. A párt jelenlegi állapotáról mindent elárul, hogy tegnap az LMP alapítója, szellemi atyja, és meghatározó politikusa, Schiffer András kilépett az általa létrehozott pártból arra hivatkozva, hogy az utóbbi időben eltértek az alapértékeiktől.
Ismert, a magyar kormány a Stop Soros elfogadásával szeretne a Magyarországot érintő migrációra jogszabályi választ adni. Így a három törvényjavaslatból álló csomag a migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről, a bevándorlási finanszírozási illetékről és az idegenrendészeti távoltartásról szól. Idén februárban került a javaslat a parlament elé, azonban még a választás előtt kiderült, hogy az új parlament fog dönteni a sorsáról. A téma ismét napirendre fog kerülni az új kormány és Országgyűlés megalakulását követően, feltehetően gyorsan fog szavazni róla az új parlament. Ezt megerősítette a Fidesz új frakcióvezetője, Kocsis Máté is, aki a napokban azt mondta, hogy a Stop Soros törvénycsomag parlamenti tárgyalásának folytatását és a migrációellenes alkotmánymódosítás újbóli Országgyűlés elé terjesztését kéri a Fidesz-frakció.
Megalakul tehát az új Országgyűlés, ezek a legfontosabb napirendi pontok:
