Történelemérettségi: Rákóczi-szabadságharc és Kádár-beszéd

Diákok a történelem írásbeli érettségi vizsga előtt a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban 2018. május 8-án. Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi vizsgarendszer 28. időszakában 1.183 helyszínen összesen mintegy 110.700-an adnak számot tudásukról.

A kereszténység születéséről, az iszlámról, a kapitalizmusról, a Rákóczi-szabadságharcról szóló feladatok mellett a dualizmusról, az első világháború idei éhínségről, és egy 1957-es Kádár János-beszédről is kaptak kérdéseket a diákok a középszintű történelemérettségi első részében az eduline.hu szakportál információi szerint.

A diákoknak a hódmezővásárhelyi iskolakörzetek átszervezéséről is el kell olvasniuk egy szöveget, értelmezve a szegregáció, integráció és a hátrányos helyzetű diák fogalmát.

Ahogy az előző években, úgy az idén is van úgynevezett vaktérképes feladat, az Árpád-kori Magyarország területeit és egyes városait kell azonosítaniuk.

Diákok a történelem írásbeli érettségi vizsga előtt a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban Forrás: MTI/Balázs Attila

A középszintű történelem érettségi második részében a diákok négy esszéfeladatot kapnak, ezek közül kettőt kell megoldaniuk.

A négy téma: az első ipari forradalom; a KGST-országok; a magyarországi etnikai változások; a nyilasuralom.

A középszintű érettségin 180 percet kapnak, ennyi idő alatt kell két feladatsort megoldaniuk. Az első blokkban egyszerű, rövid választ igénylő feladatok vannak. Mind a 12 feladat valamilyen forrás (szöveg, kép, diagram) feldolgozását és értelmezését várja a vizsgázóktól, a második blokk az esszéfeladatok kidolgozása.