Szétrobbant és atomjaira hullott a Jobbik

jobbik tépett változat
Vágólapra másolva!
Bár már hetek óta napirenden volt a Jobbik szakadása, és egyre inkább elkerülhetetlennek tűnt, kedden mégis villámgyorsan történt meg. Dúró Dórát, a párt szimbolikus arcát eltávolították a parlamenti frakcióból Vona emberei, aztán Toroczkai László egy Facebook-posztban bejelentette a pártszakadást, egy új párt „zászlóbontását”. Végigvettük, mi vezetett törvényszerűen a pártszakadáshoz, az eddig ismert Jobbik megszűnéséhez. Egy biztos: meglehetősen hosszú út.
Vágólapra másolva!

Kedd este érkezett a hír, miszerint kizárták Dúró Dórát a Jobbik parlamenti frakciójából, miután Toroczkai László elnökhelyettes-jelöltjeként el mert indulni a párt tisztújító kongresszusán, és csatlakozási szándékát fejezte ki az általa alapított Mi Magunk elnevezésű párton belüli platformhoz.

Ez az alig burkoltan kommunista szellemiségű lépés gyakorlatilag tökéletes szimbóluma lehetne a Jobbik elmúlt három-négy évének.

Mielőtt még részletesebben megnéznénk, hogyan alakult a Jobbik helyzete április 8-a óta, érdemes egy kicsit távolabbról kezdeni, ugyanis csak innen nézve lehet megérteni, mi történt az egykori radikális párttal.

Az őrlődés korszaka: radikalizmus vagy politikai mainstream?

A négy évvel ezelőtti parlamenti választáson a Jobbik relatíve jónak mondható 20 százalékos eredményt ért el. Ezzel a hatalmas fölénnyel győztes Fidesz-KDNP és a baloldali blokkban induló MSZP mögött a harmadik legnagyobb frakciót alakíthatták meg az Országgyűlésben. Bár a párt szimpatizánsai, aktivistái körében komoly örömöt okozott a jobbikos szereplés, a színfalak mögött régóta ment a kalkulálás a párt irányvonalával, jövőjével kapcsolatban.

A nyilvánosságot és a párttagságot kizárva nagyjából 2012 óta arról ment a vita a Jobbikban, hogy el lehet-e érni komolyabb eredményeket a nemzeti radikális politikával a rendkívül népszerű Fidesz mellett, vagy sem.

Pártbeli források a Gyöngyösi Márton jelenlegi elnökhelyettes, frakcióvezető parlamenti zsidózása utáni időszakra datálják, hogy valami megváltozott a Jobbikban. Ennek már 2013-ban is voltak aprócska jelei, mint például ez a United Colors of Benetton reklámra hajazó 2013-as kampányvideó:

Az más kérdés, hogy a párt választási filmjében még szerepelt egy magyar gárdás figura is.

Valójában azonban a nyíltan antiszemita Gyöngyösi a pártot sokadjára leleplező listázó felszólalása után merült fel komolyabban a kérdés a Jobbik belső körében: rasszista, antiszemita kommunikációval és politikával át tudják-e törni az üvegplafont? Vagyis, el lehet-e érni bármit, ha annak látszanak, akik?

A kérdést a 2014-es választást követően Vona Gábor korábbi pártelnök végleg lezárta magában: nem, nem lehet elérni. Döntésének megfelelően fokozatosan elkezdte átalakítani a Jobbikot, szisztematikusan, szépen-lassan elvágva a gyökereitől.

Igaz, a folyamatot nem egyből indította meg, jó ideig az útkeresés volt jellemző a pártra. A fél évvel későbbi önkormányzati választáson több településen győzött a Jobbik polgármester-jelöltje, köztük Ózdon, Tapolcán, Tiszavasváriban és Devecserben. Az eredmény a 2010-es helyhatósági választáshoz képest elfogadható, sőt, szinte siker volt. Egy évvel később, a tapolcai időközi országgyűlési választáson azonban Vona már megmutatta a Jobbik új arcát: a párt Simicska Lajos és Gyurcsány Ferenc aktív támogatásával, a baloldali pártokkal a háta mögött indult és tudott nyerni - mint kiderült, csak időlegesen, hiszen idén hatalmas vereséget szenvedtek. Ekkor Vona igazolva látta taktikáját, és visszavonhatatlanul eldöntötte:

elindulnak a cukiskodás és a néppártosodás útján.

Vona Gábor Toroczkai Lászlóval a Magyar Gárda születésnapján 2012-ben. A Jobbik azóta bukott elnöke talán már a cukiskodásra gyakorol Fotó: Hajdú D. András [origo]

Vona Gábor persze jó ideje eldöntötte már magában, a radikális jobboldali pártból néppártot csinál. Ekkor következett be két változás a párt gazdasági és szellemi holdudvarában, amit sokan nem vettek észre, vagy nem tulajdonítottak neki túl nagy jelentőséget. Pedig ezek a mozzanatok véglegesen és visszavonhatatlanul megváltoztatták a párt sorsát - magyarán tönkretették a Jobbikot.

Simicska-korszak

Ezek egy időre tehetőek, és a Jobbik új politikájának kezdetét jelentették (a nyilvánosság számára is):

  • szellemi holdudvar, tanácsadói kör: a korábban is a párt körül sertepertélő, és a párt által a 2014-es veszprémi időközin támogatott politikai elemző, Török Gábor mindenki számára nyilvánvalóvá tette az új politikai irányvonalat: a Jobbik és az LMP lehetséges közeledéséről beszélt. Ez korábban elképzelhetetlen lett volna, elég csak a barikádos írásokra gondolni.
  • gazdasági háttér: sajtóértesülések szerint Vona 2015. november 27-én az A38 hajón, a Magyar Nemzet Szalon nevű rendezvényen találkozott először Simicska Lajos milliárdos üzletemberrel. A mára bukott pártelnök állítása szerint mintegy negyedórán keresztül beszélgettek egymással. A találkozás tényét egyikük sem tagadta.

Innentől komoly átrendeződések kezdődtek meg a párt gazdasági hátországában és szellemi holdudvarában.

Olyan személyek, tanácsadók és politikusok tünedeztek fel a párt környékén, akik a párt korábbi szellemiségével nem voltak összeegyeztethetőek. Erre többször utalt Toroczkai László is a most zajló pártharcok közben.

Simicska vette át az irányítást a párt legfontosabb politikai, gazdasági kérdéseiben. 2016-os évadnyitó beszédében Vona az addigi kommunikációs vonaltól eltérő „ellenzéki kormányzás” és a „hídépítés” fontosságáról beszélt, nem sokkal később pedig nekilátott a párt radikálisainak eltávolításához.

A Jobbik 2016-os tisztújító kongresszusát megelőzően leszögezte, hogy három alelnököt, Novák Elődöt, Apáti Istvánt és Szávay Istvánt nem engedi indulni. A döntés óriási felháborodást váltott ki jobbikos berkekben, a közvélemény számára ekkor vált érthetővé, hogy komoly változások indultak meg a szervezetben, kezdetét vette az úgynevezett néppártosodás. Miután lement a kongresszus, Vona írásban is minden addiginál egyértelműbbé tette, hogy át akarja alakítani a pártot. Közösségi oldalán arról írt, hogy elvette a párt lelkét. Ehhez képest alelnökké tette Toroczkai Lászlót, a radikálisok egyik legismertebb alakját. Nyilván abban bízott, hogy a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad: a baloldal elhiszi neki a néppártosodást, de a radikális szavazók is megmaradnak.

Bár a párt sokáig tagadta, hogy a látványos politikai változások mögött gazdasági érdekek húzódtak meg, azaz Simicska Lajos felbukkanásával átrendeződött a párt gazdasági hátországa - magyarán: tulajdonosi köre - , egyre több jel utalt arra, hogy együttműködnek a felek. Korábban összeszedtük ezeket:

  • Simicska Lajos és fia, Ádám is támogatásáról biztosította a pártot, azt mondták, hogy a Jobbikra fognak szavazni.
  • A Simicska-közeli Magyar Nemzet előre tudta Novák Előd kirúgását.
  • Egyre többet szerepelt a Jobbik Simicska médiájában.
  • Schlecht Csaba, a Magyar Nemzet és Lánchíd rádió főszerkesztője szerint Vona miniszterelnöksége jót tenne az országnak, ezt az állítását a választás előtt is megismételte.
  • A jobbikos, azóta megszűnőben lévő Iránytű Intézet szerződést kötött a Magyar Nemzettel.
  • A korábbiakkal ellentétben a párt nem beszélt Simicska elszámoltatásáról.

A milliárdos oligarcha és az egykori radikális alakulat kapcsolatának kicsúcsosodása azonban az volt, amikor Simicska fillérekért játszott át plakáthelyeket Vonáéknak. A Jobbik összesen 1019 plakáthelyért darabonként szeptembertől a választásokig eltelő 7 hónapra 27 ezer, azaz havonta 3850 forintot fizetett. A Simicska-cégek akkori hivatalos listaára szerint a legdrágább óriásplakát 317 ezer 500 forintos áron volt kibérelhető, a legolcsóbb pedig 114 ezer 300 forint volt. A Jobbikot a nyilvánvaló pártfinanszírozási törvénytelenségek miatt több százmillió forintra büntette meg az Állami Számvevőszék, amit a mai napig nyögnek.

A Jobbik 2015 és 2018 közötti időszakát meghatározó szereplők, Simicska Lajos és Vona Gábor Forrás: Origo

Egy pillanatig érdemes visszatérni Vona Gáborra. A gazdasági, és ebből következő politikai változások a volt pártelnök imidzsére is kihatással voltak, ugyanis akcióba lendültek az új tanácsadók.

A korábbi agresszív, gyűlölködő, kesergő, befele forduló politikusból kreáltak egy örökké vigyorgó, optimista és kedvesnek szánt figurát. Ez a párt új kommunikációs stratégiájának, a cukiságkampánynak az egyik legfontosabb eleme volt.

A korábban zsidózó, cigányozó, buzizó gárdamellényes pártelnök elkezdett pufidzsekit hordani, és az állatokkal barátkozni, így legfőbbképpen a macskákkal, a nyulakkal, a kutyákkal.

Vona Gábor kampányol Forrás: Ripost

Hiába a rengeteg pénz, a több médiafelület, a cukiságkampány, a macskás képek tömkelege, a néppárti fordulat, a párt hagyományos, nemzeti-radikális szavazóbázisának egy jelentős része elfordult tőlük, és átpártolt a Fideszhez, vagy otthon maradt a voksolás napján. Ennek megfelelően a Jobbik gyengébben szerepelt a vártnál, ezt jól mutatja, hogy a százalékos eredmény tekintetében rosszabbul szerepeltek, mint négy éve. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a legtöbb elemzés szerint az új szavazók átmenetinek tekinthetőek, azaz csak egyszer szavaztak Vonáékra, a nevetséges baloldali összefogásos bohóckodás miatt.

A pénz elszaladt, a konfliktus maradt

Az áprilisi választáson elszenvedett hatalmas bukás után Vona Gábor lemondott a pártelnöki tisztségről, sőt, parlamenti mandátumáról is. Igaz, azért közel sem távolodott el a párttól, hiszen tanácsadóként fogják alkalmazni. A háttérből most is ő diktál.

Vona befolyása továbbra is rendkívül erős a pártban, meghatározta, hogy kit szeretne látni a párt élén utódjaként, és végül az általa preferált Sneider Tamás-Gyöngyösi Márton páros legyőzte a Toroczkai-Dúró duót. Igaz, óriási meglepetésre éppenhogy, a párttagság nagy része ugyanis fellázadt.

Vona lemondása és a tisztújító kongresszus közötti időszakban a párt összeomlott, és azóta sem tud feltápászkodni. Tömegessé váltak a kibeszélések, a nyilvánosság előtti üzengetések, és az ellenérdekű felek pártközpontból való besározása. A győztes néppártiak és a vesztes radikálisok között nagyon elmérgesedett a viszony, annyira, hogy Toroczkai a csalódott jobbikosok becsatornázása miatt létrehozta a párton belül a Mi Magunk elnevezésű platformot (a név az ír Sinn Fein nevének szó szerinti fordítása). Emiatt a lépése miatt a párt elnöksége „felkérte” Sneider Tamás elnököt és Gyöngyösi Márton elnökhelyettest, hogy kezdeményezzen etikai és fegyelmi eljárást Toroczkai László ellen. Azonban a nem a finom módszereiről ismert, és a baloldalra tolódott Jobbik-vezetés első áldozata nem ő, hanem szövetségese, Dúró Dóra lett. A Jobbik sosem volt ennél rosszabb helyzetben:

  • Úgy néz ki, Simicska Lajos nem támogatja többet a pártot, mert már nem nagyon lesz miből. Így egy halom probléma sorakozik az új elnök és elnökség előtt. Erről itt írtunk.
  • Másrészről Dúró kizárásával a pártvezetés döntött: akár pártszakadás árán is kiszorítja a még mindig megmaradt radikálisokat, ami azzal fog járni, hogy sokan otthagyják a pártot.
Ez a csapat atomjaira hullott Forrás: Facebook

Némileg meglepő, hogy nem Toroczkai kirúgásával kezdték Sneiderék (Vonáék), hanem legfőbb szövetségesével, aki mégis többször kifejezésre jutatta, hogy nem kívánja követni Ásotthalom polgármesterét, ha elhagyja a Jobbikot. Dúró érvelése nem igazán hatotta meg a Jobbik vezetését, és ezzel a lépésükkel már nem kérdés, hogy szétrobbant a Jobbik.

Ezt támasztja alá, hogy Toroczkai, miután megtudta, hogy Novák Előd feleségét kirakták a párt parlamenti frakciójából, azt írta közösségi oldalán, hogy

Majd egyértelművé tette, hogy szakításra kerül sor a radikálisok és a néppártiak között:

A pártok jönnek, mennek.

Toroczkai után Dúró is reagált közösségi oldalán a parlamenti frakcióból való kizárására.

- így kezdte a bejegyzését a politikus. Kész visszaadni a mandátumát. Hozzátette, hogy a platform elhagyását sem azért helyezte kilátásba, mert félt volna a szerinte jogtalan következményektől, hanem mert számára tényleg a Jobbik egyben tartása volt a legfontosabb, mindenkinek ezt akarta üzenni.

Írásában lebegtette, hogy otthagyja a politikát.

Szerinte ez azt mutatja, hogy nem a félelem vezérli, hanem sokkal inkább a lelkiismeret. Ezután erősen kérdéses, hogy Toroczkai legfőbb támasza követi-e őt majd a későbbiek során. Az elkövetkező napok eldöntik, ahogy azt is, hogy mikor szakadnak ki a Jobbikból a radikálisok.

Azt viszont tudjuk, hogy a titkos szavazáson négyen Dúró kizárása ellen szavaztak. Emellett volt egy érvénytelen szavazat és egy tartózkodás is. Ez azt jelenti, hogy még a Vona által összeállított pártlistán is van Durón kívül legalább három ember (ha Dúró tartózkodott, akkor négy), akinek nem tetszik Vona embereinek pártrombolása.

A párt tagságában sokkal többen vannak az elkeseredettek. A Jobbik - vagy: ami maradt belőle - mára 10 százalékos párt lett. Legfeljebb.