Brüsszel elismerte: újabb, hatalmas migránshullám érkezik

2018.05.30. 16:26

Az EU-s nagykövetek mai tanácskozásán bemutattak egy elemzést erről. Eszerint egyre több migráns indul útnak Törökországból. Most nem tengeri úton, hanem a török-görög szárazföldi határon, ahol jelentősen megnövekedett a forgalom. A tanulmány a jelenség miértjére próbált válaszokat felsorakoztatni, azonban a megoldásrésze továbbra is hiányzik a dolognak. Nagyon hiányzik, mert Európa ismét hatalmas nagy bajban van a migrációs nyomás növekedése miatt.

Ma tartották az EU-s nagykövetek tanácskozását, ahol lényegében elismerték: várhatóan irgalmatlan nagy bevándorlóhullám érkezhet Törökországból. Ahogy azt mi már napokkal ezelőtt megírtuk, az elmúlt napok történései arra engednek következtetni, hogy a 2015-ös emberáradat után ismét egy legalább akkora, ha nem nagyobb hullámra lehet számítani, és a Földközi-tenger mellett a Balkánon is fokozódik a migrációs nyomás. A felkészületlen Európa tehát pillanatokon belül ismét krízis helyzetbe fog kerülni, erre döbbentek rá most az Unióban.

Problémafelismerés későn, ezért indulnak a pótmegoldások

Az uniós szakértők bemutattak a tanácskozáson egy elemzést, amely szerint ezúttal nem tengeren, hanem a török-görög szárazföldi határon kelt át a korábbinál sokkal több bevándorló.

A tanulmány rámutatott arra, hogy egy 130 kilométeres szakaszról van szó, itt az Evrosz folyó választja el egymástól a két országot. Hogy miért választják többen ezt az útvonalat, arra a tanulmánya azt válaszolta, hogy kilátástalan a helyzet Szíriában, és Törökországban egyre többen ellenségesek a migránsokkal szemben. Az elemzés az EU-tagországokat is felelőssé tette, azt írták, hogy egyre kevesebb Törökországban élő bevándorlót vesznek át - erről persze a bevándorláspárti milliárdos Soros György magyar blogja, a 444 számolt be.

A kialakult helyzet kezelésére szállingóztak az ötletek, elképzelések:

  • meg kell erősíteni a szóban forgó határszakasz őrizetét
  • a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság próbál majd nyomást gyakorolni Törökországra, hogy tartsák be a bevándorlók feltartoztatásáról szóló 2016-os megállapodást.
  • a Bizottság felszólította az uniós tagországokat, hogy minimum kétszer annyi migránst vegyenek át a törököktől, mint az utóbbi hónapokban tették.
  • az Európai Bizottság szorgalmazta a görög-macedón és a görög-albán határ védelmének megerősítését is.
  • a német és a francia nagykövet sürgette a többi tagállam képviselőit, hogy dobják össze a pénzt a törökök további támogatására. Korábban hárommilliárd eurót kapott Ankara a bevándorlók ellátására és felzárkóztatására, de a program lassan lejár.

A migrációs nyomásnak az olaszok mellett most leginkább a görögök vannak kitéve, akik most beismerték, hogy szinte egyáltalán nem működik náluk a migránsok visszafordítása Törökország felé, és a brüsszeli vizsgálatokból kiderült, hogy a görög menekülttáborok katasztrofálisan túlterheltek. A görög kormány fogadkozott, hogy hamarosan új törvényt fognak elfogadni, amivel várakozásaik szerint felgyorsítják a menekültkérelmek elbírálását és a kiutasításokat is.

Magyarország több uniós országgal együtt azon az állásponton van, hogy az Unió adjon pénzt Albániának, Montenegrónak és Bosznia-Hercegovinának a határaik védelmére.

Közben az átfogó európai szabályozással kapcsolatban továbbra sem közeledtek az álláspontok: az osztrákok, a V4-ek, benne Magyarország ellenzik a kötelező áttelepítési kvótákat, míg a kontinens nyugati része erőlteti a megosztó javaslatot.

KAPCSOLÓDÓ CIKK