A mozgalom felfalja gyermekeit: a Momentumot sem kímélik a belharcok

2018.06.04. 15:43

A parlamenten kívüli pártot sem tudta elkerülni az ellenzéki pártok sorsa, a pártháború. Vasárnap tartják a Momentum tisztújító küldöttgyűlését, amelynek a legfontosabb kérdése leegyszerűsítve a következő: a húsosfazék közelébe eddig nem kerülő újak át tudják-e venni a hatalmat a választáson leszerepelt korábbi elittől. A párt szinte a szakadás szélén van, akkora nézetkülönbségek vannak a párton belüli csoportosulások között. Forrásunk segített megérteni, mi a helyzet a Momentumban.

Lassan, de felébredtek választás utáni nagyon mély álmukból Magyarország nagyon lendületes fiataljai. Közel egy hónapos háttérbevonulásuk után újult erővel léptek a nagypolitika színpadára: pihenőnapjukat sem kímélve május elsejére tömegdemonstrációt hívtak össze a még meg sem alakult Orbán-kormány ellen, és kidolgozták a fulladásos röhögőgörcsöt okozó Mozgalmárok kézikönyve elnevezésű programjukat. A balul elsült tüntetés után a komplett elnökség lemondott, igaz, nem emiatt, hanem azért, mert a választási kampányban azt vállalták, bejuttatják a pártot a parlamentbe, ám mindössze a szavazatok 3 százalékát sikerült megszerezniük. Ahogy egy mérsékelt sikerű választási eredmény esetén lenni szokott, megindultak a párton belüli mozgolódások, és az elégedetlen, vagy a korábban háttérbe szoruló politikusok helyet követelnek maguknak a párt élvonalába. Fekete-Győr András lemondása utat nyitott a politikailag motivált, tűzközelbe eddig nem került momentumos fiataloknak, akik kihasználva a lehetőséget, szinte azonnal támadásba lendültek. A probléma csak annyi: Fekete-Győr lemondása ellenére újrázna a pártelnöki székben, ezzel komoly akadályt állítva a feltörekvő, új arcoknak. Így a Momentumot sem kerülte el az ellenzéki pártok választás utáni sorsa, a belharc.

Machináció a küldöttgyűlést megelőzően

Sok olyan név szerepel az új küldöttek között, akiknek korábban esélyük sem lett volna arra, hogy a tűz közelébe férjenek – ezt már momentumos forrásunk mondta az Origónak, miután múlt vasárnap este döntöttek a párt új küldöttgyűlésének személyi összetételéről. Aki ismeri a párt döntéshozatali mechanizmusát, az tudja, a Momentum legfőbb döntéshozói körét a küldöttgyűlés jelenti. Itt döntenek a legfontosabb pártkérdésekben, így az új elnök személyéről, az elnökség tagjairól, valamint a Momentum politikai-stratégiai irányvonaláról. Portálunknál landolt az új küldöttgyűlés teljes névsora, ebből kiderült, hogy a küldöttek számát lecsökkentették, a 84 fős forgatókönyv valósult meg végül. Így ők fognak dönteni (apróbb változtatások lehetnek: összeférhetetlenség stb.) két éven keresztül a pártot érintő legfontosabb kérdésekben.

Nem is ez az igazán érdekes, hanem sokkal inkább az, hogy a múlt vasárnapi küldöttállítást megelőzően volt az első komolyabb ütközet az „újak" és a „régiek" között, egyfajta erőpróbaként.

A régi jelszavak jó ideje lecserélődtek a Momentumban, a párt új arcaié lesz a terep?Forrás: Origo

Informátorunk szerint Bedő Dávid, XI. kerületi alapszervezeti elnök, korábbi BEF elnök vezényletével váratlanul, egy nappal a szavazás előtt egy 35 fős lista jelent meg, amelyből végül 11 politikus nem került be a döntéshozatalba. Momentumos informátorunk szerint ezek az arcok viszonylag új neveknek számítanak, de van benne 1-2 „öreg" is. Úgy értékeli, a listán az a tizenegy név, aki nem jutott be, azok a tagság előtt ismeretlenek voltak. „Nem volt nevük a pártban, úgy akarta átverni a tagságon őket Bedő" – tette hozza pártbeli forrásunk. Az akció némileg balul sült el, hiszen miután fény derült a mozgolódásra, a küldöttek közül sokan nem voltak hajlandóak támogatni Bedő jelöltjeit. Sőt, volt olyan szervező, aki először letagadta, hogy ebben részt vett. Momentumos forrásunk Bedőt akaratosnak, megosztónak, antidemokratikus vezetőnek írja le, azokra a pártbéli pletykákra alapozva, hogy döntéshozatalkor senkit sem szokott meghallgatni, mindenkin át akarja verni az akaratát. Azonban a lényeg nem feltétlenül itt van, hanem itt: Bedőek a teljes különállás mellett vannak, azt képviselik, hogy a Momentumnak nem szabad összeállnia senkivel, egyetlenegy ellenzéki párttal sem. Ezen a ponton pedig érdemes átevezni a párt megosztottságát eredményező konfliktusgócokra ahhoz, hogy érthető legyen, mi történik a választás óta a Momentumban.

Törésvonal a Momentumban: összefogjunk, vagy ne fogjunk össze a leszerepelt ballib pártokkal?

A legfontosabb törésvonal az összefogás-nem összefogás mentén húzódik meg a Momentumban – hívta fel a figyelmünket informátorunk. A tagság fele abban látja a kitörési pontot, hogy nem fognak össze senkivel. Ez a csoport úgy látja, hogy az Együtt által erőltetett, az LMP bevonásával tervezett új pólusos történet sem volt járható út. A párt – gondolatokban legalábbis – megkezdte a felkészülést a 2019-es önkormányzati választásra, a különutasok szerint nincs szükség kompromisszumokra, elég lesz egy hely a kompenzációs listán, inkább ne adják fel alapelveiket. Velük szemben állnak az „abszolút összefogáspártiak", akik szerint a Momentumnak közvetítő szerepben kell tetszelegnie, és párt szerepe abban merül ki, hogy tárgyalóasztalhoz kell ültetniük az összes ellenzéki pártot. A helyhatósági választás kapcsán ők úgy taktikáznak, több képviselői hely is meglehet, amennyiben jó alkut tudnak helyben kötni, sőt, jobb esetben még polgármestert is adhatnak. Feltéve, ha lesz olyan jelöltjük, akit minden párt elfogad.

Nem ez az egyetlen, a pártot szétfeszítő kérdés a meglehetősen komoly belharcban, súlyos konfliktus van az elnök személye miatt is. Sokan azt az álláspontot képviselik, ha Fekete-Győrt most leváltják, akkor az a pártot fogja minősíteni. Szerintük jelenleg nincs olyan jelölt a párton belül, aki alkalmasabb lenne nála. Az ezzel szemben álló csoport szerint Fekete-Győr jó-jó, de lehetne más, aki jobb nála. Jelenleg többen támogatják Fekete-Győr maradását, de mivel még közel egy hét van a tisztújító kongresszusig, az erőviszonyok könnyen megváltozhatnak. A bukott pártelnök sok párttag kezére játszhatott kommunikációs irányváltásával, miszerint a kudarcos május 1-ei tüntetésen megtartott beszédében az addigiaktól eltérően nyitottságot mutatott az összefogásra, sőt sürgette azt. Minden bizonnyal a kongresszusnak szólt az üzenete. Információnk szerint Fekete-Győr András nagy pártbeli ellenfele, – akivel egy tavaly év végi elnökségin kis híján összeverekedett – Soproni Tamás korábbi alelnök barátnőjével, Orosz Anna korábbi pártelnökkel minden jel szerint háttérbe húzódik, így némileg tisztult a kép. Pontosabban: tisztult volna a kép, ha nem akadtak volna kihívói a korábbi elnöknek.

Fekete-Győr András nagy pártbeli ellenfele, Soproni Tamás az elkövetkező időszakban háttérbe húzódik. Ennek ellenére nem lesz sima menet újráznia Fekete-GyőrnekForrás: Origo

Újabb súrlódási pont: Nagy verseny lesz a vezető pozíciókért

Vasárnap éjfélig volt arra idejük a lendületes fiataloknak, hogy bejelentkezzenek valamilyen párttisztségre. Birtokunkba került a párt Etikai és Felügyelőbizottsága által leokézott végleges lista, miszerint kik lettek elnökjelöltek, és elnökségi tagjelöltek. Ahogy több hírportál is megszellőztette a pártvezetéséért hárman küzdenek meg: Fekete-Győr András, Dukán András Ferenc és Nemes Balázs. A HÖK-ös múltú Dukán kemény kritikával illette a párt elmúlt időszakban nyújtott teljesítményét bemutatkozó írásában. Szerinte nem tart jó irányba a párt, veszít mozgalmi erejéből és a hitelességéből, ennek pedig a centralizáció az oka. Később pedig az összefogást sürgette, mert úgy látja, hogy a rövid távú cél a Fidesz legyőzése. Fekete-Győr elnökjelölti programja is eljutott az Origóhoz, ebben önkritikát gyakorol, a következőket írja: „Miközben sokan közülünk joggal várhattak több odafigyelést, törődést, megértést. A jövőben tehát meg kell találnunk az egyensúlyt a külső és a belső stabilitás között. Az elmúlt egy évben ez nem sikerült, és ez számomra nagyon fontos tanulság. Hiszen a több mint egyéves kampányban sajnos én magam is eltávolodtam tőletek, a gondjaitoktól, a kérdéseitektől, amit nagyon sajnálok, és amiért elnézést kérek tőletek, hiszen én elsősorban közösségszervezőként tekintek magamra." Hosszas mérlegelés után viszont úgy döntött, ismét elindul a pártelnöki székért. Harmadik elnökjelölt pedig az a Nemes Balázs, jelenlegi pécsi elnök lesz, aki korábban még szélsőjobboldali eszméket vallott magáénak, kőkeményen zsidózott egy nyilvánosságra került hangfelvétel szerint. Talán ő a legkevésbé népszerű jelölt, azt róják fel neki, hogy a Tomcat nevű radikáljobbos bloggerrel bombagyáros volt. Megtudtuk, nemcsak az elnöki posztért, hanem az elnökségi helyekért is nagy verseny lesz. A következő politikusok jelentkeztek a párt elnökségébe: Benedek Márton, Bankus Tibor János, Bedő Dávid, Berg Dániel, Buzinkay György, Csillag Tamás, Donáth Anna, Hajnal Miklós, Hollai Gábor, Nemes Balázs, valamint Szarvas Koppány Bendegúz.

A június 10-ei tisztújító küldöttgyűlésen 1 elnököt és 4 alelnökjelöltet választanak. A pártháború már elindult, komoly súrlódások várhatóak a közel egyhetes kampányidőszakban.

A legnagyobb kérdés: Marad elnök Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, vagy valamelyik kihívója legyőzi őt?Forrás: MTI/Mónus Márton

A pártvezetés az ALDE-hoz csatlakozik, a párttagok viszont közel sem biztos

A konfliktusgócokhoz visszatérve: a harmadik, közel sem elhanyagolható törésvonal a Guy Verhofstadt-féle Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) képviselőcsoporthoz való csatlakozás kérdése. Információink szerint ez rendkívül megosztja a momentumosokat, sokaknál kiverte a biztosítékot. Birtokunkba jutott Daám Alexandra nevével futó, az ALDE mellett érvelő anyag is, amely ilyen bombabiztos érvekkel próbálja rávenni a lendületes fiatalokat, hogy csatlakozzanak a szélsőliberális Verhofstadthoz: „Egyrészt politikai alapelveink talán az ALDE-hoz állnak a legközelebb, amely centrista álláspontjával szakítani tud a jobb- és baloldali politizálással, felemeli a hangját a jogállamiság, illetve a magyar demokrácia védelmében, Európa-párti és szabadpiaci elveket vall."
Kérdéses, mennyire hatotta meg a küldötteket a hasonló színvonalon megfogalmazott érvgyűjtemény. Pár nap múlva kiderül, addig marad a marakodás, amely a többi ellenzéki párthoz hasonlóan a Momentumot is elérte.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK