Nemzetben, családban és keresztény kultúrában gondolkodik a kormány

2018.06.04. 12:26

Van okunk reménykedni, mert az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy az egységes magyar nemzet összetartozása a jelenben is valóság – mondta Varga Mihály a nemzeti összetartozás napja alkalmából. A nemzetgazdasági miniszter a trianoni békediktátum aláírásának 98. évfordulóján közölte, erős Európában vagyunk érdekeltek, de továbbra is a nemzetek Európájában gondolkodunk. Potápi Árpád pedig arról beszélt, hogy a hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartotta meg évtizedeken keresztül, és ez megmaradásuk legerősebb motorja ma is. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját.

Trianon terhét akkor tudjuk levetni magunkról, ha hiszünk a magyarság jövőjében - jelentette ki Varga Mihály a nemzeti összetartozás napja alkalmából a főváros III. kerületében tartott megemlékezésen. Minden erőnkkel azért dolgozunk, hogy minden tekintetben emelkedő nemzetté váljuk - mondta a terület fideszes országgyűlési képviselője, nemzetgazdasági miniszter.

Varga: Van okunk reménykedni

Hozzátette: ezért a 21. században is erősítenünk kell a magyarság összetartozását, és sem kishitűségből, sem külső, idegen nyomás hatására nem engedhetünk a magyarság érdekeiből. Nemzeti összetartozásunk ünnepén egyszerre emlékezünk a trianoni békediktátum aláírására, és ünnepeljük az egységes magyar nemzet napját - mondta. Arra emlékezünk, hogy 1920. június 4-én feldarabolták a történelmi Magyarországot, ami elveszítette területének kétharmadát, és több mint 3,3 millió magyart taszított kisebbségi létbe - idézte fel.

Úgy fogalmazott, hogy a trianoni döntés áldozattá tett minden magyart. Azokat is, akik az anyaországban maradtak és azokat is, akik a határon kívül rekedtek, és azóta is keserű árnyat vet ránk - mondta. Ugyanakkor - folytatta - van okunk reménykedni, mert az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy az egységes magyar nemzet összetartozása a jelenben is valóság. A magyarok ismét felismerték, hogy a nemzet nélkül nincs haza, a külhoni magyarság nélkül pedig nincs nemzet - fogalmazott.

Varga Mihály: A nemzet nélkül nincs haza, a külhoni magyarság nélkül pedig nincs nemzetForrás: MTI/Bruzák Noémi

Új kihívások

Ebben a helyzetben Magyarország új kormánya továbbra is a 2010-ben kijelölt úton jár. A magyarság egészének érdekeit szolgáló, a korábbinál gyökeresen más értékeket valló politikát folytat. Nemzetben, családban és keresztény kultúrában gondolkodik. Teljesíti a magyar történelem által rárótt feladatot, az egybetartozó nemzet ismételt összekötését - sorolta. Ezért mindig kiemelt figyelmet fordítanak a külhoni magyarságra - tette hozzá, majd felhívta a figyelmet arra:

Miközben Magyarország az elmúlt években komoly gazdasági sikereket ért el, olyan új kihívásokkal kell szembenéznünk, amelyek már nemzeti létünket is veszélyeztetik. Ezért a kormány határozottan ellenáll a külső diktátumnak, és ellenzi Brüsszel migrációs politikáját. Ugyanis tudják, hogy a korlátlan migráció romba dönti a nemzetállamokat. „Erős Európában vagyunk érdekeltek, de továbbra is a nemzetek Európájában gondolkodunk” - mondta Varga Mihály.

Arra is tekintenek, amire lehet építkezni

Potápi Árpád János a nemzeti összetartozás napján tartott ünnepségen kiemelte: e nap legreményteljesebb üzenete az, hogy dacára az elnyomásnak, a jogfosztásnak, az évtizedes elszakítottságnak, a határainkon túl ma is élnek magyarok. Ma is van magyar szó Brassóban, Kassán, Újvidéken és Munkácson, sőt New Yorkban és Melbourne-ben is, a külhoni magyarság megőrizte nyelvét, kultúráját, nemzetéhez való ragaszkodását - mutatott rá.

Potápi hangsúlyozta: a hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartotta meg évtizedeken keresztül, és ez megmaradásuk legerősebb motorja ma is. Ezt szem előtt tartva döntött úgy 2010-ben az Országgyűlés, hogy június 4-én többé ne az elszakítottságnak állítsanak emléket, hanem az összetartozásért adjanak hálát. Így fogadta el a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt a parlament - idézte fel, jelezve: a törvény értelmében immár nyolc éve ezen a napon, a nemzeti összetartozás napján nemcsak a veszteségekre tekintenek, hanem arra, ami megmaradt, amire ma is lehet építeni.

Potápi Árpád: Természetessé vált a Kárpát-medencei térben való gondolkodásForrás: MTI/Máthé Zoltán

Természetessé váló gondolkodás

Potápi Árpád János hangsúlyozta: a magyar kormány célja, hogy erre az alapra, a nemzeti összetartozás stabil építményére építkezve segítse a nemzet egységének megvalósulását. „Mi, magyarok olyan egységes nemzetet építünk, amelyben az állampolgárság mindenkit megillet, amelyben az anyasági támogatás mindenkinek jár. Olyan egységet, amelyben az anyanyelvi oktatás mindenkinek biztosított, amelyben egy erdélyi vagy egy kárpátaljai magyar iskola megmaradása közös ügy. Olyan közösséget, amelynek tagjai egyaránt megkapnak minden támogatást a szülőföldön való boldoguláshoz” - jelentette ki az államtitkár.

Kitért arra is, hogy az elmúlt években jelentős eredményeket sikerült közösen elérni ezen a téren; nemcsak a kormányzati munkában, de számos szakterületen, sőt a mindennapi élet során is természetessé vált a Kárpát-medencei térben való gondolkodás. Elkötelezettek abban, hogy ezt a munkát folytassák, és újabbnál újabb területeken nyissanak a külhoni magyarság felé - mondta. Potápi Árpád János rámutatott, hogy mindezekhez több kell szándéknál és tervnél: „életerőre van szükségünk”.

Hozzátette: stabil anyaországra van szükség, amely a külhoni magyarság számára is tudja biztosítani a megmaradáshoz szükséges feltételeket. Olyan magyar közösségekre, amelyeknek bizalmuk van a jövőben. Éppen ezért a következő időszak egyik központi feladata az, hogy hozzájáruljanak ennek az életerőnek a fenntartásához: ahhoz, hogy a magyar fiatalok Kárpát-medence-szerte itthon találják meg a helyüket és bontakozhassanak ki, hogy a magyar családok itthon és a határon túl is gyarapodjanak, és szülőföldjükön tervezzenek jövőt gyermekeiknek - hangoztatta az államtitkár.

Az Egy vérből vagyunk! elnevezésű 500 kilométeres futás résztvevői a rajt után a II. kerületi Szent Ferenc Kórháznál 2018. június 4-én a nemzeti összetartozás napján. A jótékonysági futás célja, hogy felhívja a figyelmet a véradás fontosságára, valamint adományokat gyűjtsön a kárpátaljai Ráton megépült Szent Mihály Rehabilitációs Központ javáraForrás: MTI/Mohai Balázs

A magyarság harmada került új határok közé

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.