Szemünk előtt zajlik az igazi jóléti rendszerváltás

2011 és 2017 között az egy főre eső fogyasztási kiadás több mint harminc százalékkal nőtt Magyarországon, az élelmiszerekre pedig közel 47 százalékkal költünk többet, mint hét évvel ezelőtt. Nemcsak a létfenntartáshoz szükséges termékek esetében történt jelentős növekedés, hanem a tartós fogyasztási cikkekre, a kultúrára és a turizmusra is egyre többet tudnak költeni a magyarok. A KSH legújabb adatai alapján az elmúlt években valóban lezajlott egy jóléti fordulat Magyarországon.

Egyre kevesebben emlékeznek már a 2002-es választási kampányra. Akkor Medgyessy Péter arcképével ellepték az országot azok a választási plakátok, amiken az MSZP miniszterelnök-jelöltje jóléti rendszerváltást ígért.

A szocialista-szabaddemokrata tandem nyolcéves kormányzása után nemhogy jóléti rendszerváltás nem történt, hanem csak az IMF és az Európai Bizottság hitelének köszönhetően tudta az ország úgy-ahogy megőrizni a működőképességét.

Medgyessy Péter volt miniszterelnök jóléti rendszerváltást ígért, de a vége államcsőd lett Forrás: MTI/Kovács Attila

A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány roppant nehéz helyzetben vette át az ország irányítását. A KSH által nemrég publikált átfogó fogyasztási adatok azonban azt mutatják, hogy nemcsak sikerült megállítani a zuhanást, hanem egyfajta jóléti fordulat is történt az elmúlt években Magyarországon. A 2018 első negyedéves gazdasági növekedési adatok pedig azt mutatják, hogy a fogyasztás tovább nőtt, így a következő években tovább nőhet az egyéni költések összege.

Egyre több jut utazásra

A magyar lakosság egy főre jutó átlagos havi fogyasztási kiadása 2017-ben 82 900 forint volt, folyó áron 7,6 százalékkal, reálértéken 5,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

Havi szinten továbbra is élelmiszerekre és a lakásfenntartással kapcsolatos kiadásokra költenek a magyarok.

Ezen a téren nincsen változás a korábbi évekhez képest.

A lakosság 2017-ben reálértéken minden fogyasztási főcsoportban növelte fogyasztását. Legnagyobb mértékben (9,7 százalékkal) a vendéglátásra és szálláshely-szolgáltatásra fordított összegek emelkedtek, ezt a lakberendezési és háztartásviteli kiadások követték (9,3 százalékkal). Mindez világosan mutatja, hogy egyre izmosabb a középosztály hazánkban, akik megtehetik, hogy nyáron vagy télen elutazzanak.

A háztartások tulajdonában lévő tartós fogyasztási cikkek állománya folyamatosan bővül és korszerűsödik a KSH adatai szerint, egyes termékek, mint például a hűtőszekrény, a mosógép vagy a színes televízió szinte minden háztartásban megtalálhatók, esetenként több is.

Saját tulajdonú személygépkocsival minden második háztartás rendelkezett,

ami hasonló az előző években mért adathoz.

Forrás: KSH

Óriási növekedés több területen

A 2017-es adatok azonban önmagukban nem sokat mondanak arról, hogyan is áll a fogyasztás helyzete. Éppen ezért érdemes megnézni, hogy a korábbi években mennyit és mire költöttek a magyarok. A legkorábbi pontos összehasonlító adatokkal 2011-ben rendelkezünk, ezért azt az évet vettük kiindulópontnak a fogyasztási kiadások meghatározásához.

Hét évvel ezelőtt 63 544 volt a háztartások egy főre vetített fogyasztása, míg ez mostanra 82 900 forintra nőtt. Tehát 2011-2017 között abszolút értékben számolva 30,4 százalékkal nőtt az egy főre eső fogyasztás. Míg 2011-ben csupán 15 335 forintot költött egy személy élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, addig tavaly már 22 513 forintot.

Ez hat év alatt 46,8 százalékos növekedést jelentett.

Mindkét érték egyébként jóval nagyobb, mint amennyivel a magyar gazdaság nőtt ebben az időszakban.

A jólét növekedését jól mutatja, hogy míg 2011-ben 3933 forintot költött kultúrára és szórakozásra egy ember, addig 2017-ben már 4701 forintot. Ez 19,5 százalékos bővülést jelez a hét évvel ezelőtti helyzethez képest. Szintén jelentős változás történt a vendéglátás területén történt költekezésekben. 2011-ben egy fő csupán 2474 forintot költött, míg 2017-ben már 3539 forintot. Mindez 43 százalékos növekedést jelent a hét évvel ezelőtti helyzethez képest.

Forrás: KSH

Modern készülékek az elavultak helyett

Másik jó mérőszám, hogy míg 2011-ben a háztartásoknak csupán 12,3 százalékában volt mosogatógép, 16,6 százalékában plazmatévé és 20 százalékában hordozható számítógép, addig tavalyra jelentősen nőtt az ezen eszközökkel való ellátottság. 2017-ben egyes termékek, mint például a hűtőszekrény, a mosógép vagy a színes televízió szinte minden háztartásban megtalálható, esetenként több is.

Sokszor inkább már az a mérvadó, hogy egyes csoportokon belül mekkora az új típusú, korszerűbb termékek aránya. Például a hűtőszekrény fajtái közül napjainkban jóval népszerűbbek a kétajtós, kombi készülékek, mint az egyajtósak, melyekben nincs külön fagyasztó.

Kombinált hűtőszekrény a háztartások 64,4 százalékában, hagyományos, egyajtós hűtőberendezés 39,2 százalékukban volt 2017-ben.

Egyre több a laptop

A lakosság televízióval való ellátottsága is szinte teljesnek mondható, azonban a termékcsoport belső szerkezete folyamatosan változik. Csökken a hagyományos, képcsöves készülékek száma, amivel párhuzamosan nő a korszerű LED-, LCD-, illetve plazmatévéké. 2017-ben a háztartások 56,1 százaléka rendelkezett e készüléktípus valamelyikével. A háztartások 92,2 százalékában van mobiltelefon, 100 háztartásra 187 db készülék jutott 2017-ben.

A számítógép-ellátottság 67,5 százalékos, ezen belül 2017-ben is folytatódott az elmúlt évek trendje,

az asztali gépek számának fokozatos csökkenése, s vele párhuzamosan pedig a laptopok és a notebookok népszerűségének növekedése.

E két eszköztípus a háztartások 40,5, illetve 42,8 százalékának a tulajdonában van már.

Forrás: KSH

Sokkal több gyümölcsöt eszünk

A hazai fogyasztás bővülését jól jelzi az is, hogy 2016-ban az egy főre jutó élelmiszer mennyisége elérte a 680 kilogrammot. Összehasonlításképpen 2011-ben ez az érték csupán 614,8 kiló volt. 2016-ban az összes élelmiszer több mint egyharmadát az állati eredetű termékek fogyasztható mennyisége tette ki, ez a termékcsoport bővült leginkább.

Az egy főre jutó zöldség és gyümölcs mennyisége 2016-ban alig érzékelhetően, összesen 0,9 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Igaz, a 2011–2015 évek átlagánál már jelentősen, egészen pontosan 8,7 százalékkal volt magasabb a termelési adat. Zöldségfélékből összesen egy százalékkal termeltek többet a gazdák, így abból 115 kilogramm jutott egy főre 2016-ban.

Jelentősen fellendült ugyanakkor a gyümölcstermelés, amelynek köszönhetően két évvel ezelőtt 89 kilogramm jutott egy főre,

ami 3,5 százalékos bővülésnek felelt meg. Ez az érték 2012-ben csupán 74 kilogramm volt.

A magyarok egyre több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak Forrás: Shutterstock

Összességében tehát jól látszik, hogy az elmúlt években a reálbérek emelkedésével párhuzamosan az emberek egyre többet fogyasztanak. A lényeg pedig, hogy nemcsak egyre többet, hanem egyre többfélét is. Nemcsak egy-egy termék fogyasztása ugrott meg, hanem szinte az összes szegmenssé. A jólét növekedését jelzi a tartós fogyasztási cikkek vásárlásának a megugrása és a korábbi elavult készülékek gyors cseréje is a modernebb változatokra.