Tóth Bertalan megválasztásával az eljelentéktelenedés útjára lépett az MSZP

2018.06.17. 16:35

Döntöttek az MSZP kongresszusán a küldöttek: Tóth Bertalan személyében egy kevésbé karakteres, viszont a pártelitben nagyobb támogatottságot élvező politikus mellett tették le a voksukat, a karakteresebb, ugyanakkor többször is leszereplő Mesterházy Attila ellen. Pedig a szocialistáknak talán sosem volt akkora szüksége egy karizmatikus vezetőre, mint most. Nem így alakult. Ha az új elnök nem rendezi a feszültséggel teli párt sorait, még a jelenlegi állapotuknál is jobban eljelentéktelenedhetnek. Kérdés, alkalmas-e erre a feladatra Tóth. MSZP-tisztújítás utáni körképünk.

Egy dolog látszott biztosnak a több mint egy évtizede erodálódó MSZP mai tisztújítását megelőzően: akárkit fognak megválasztani a párt élére, borzasztó nehéz helyzetben lesz az elkövetkezendő két évben. Ugyanis egy olyan politikai közösség irányítását kell átvennie, amelyik sorozatban harmadik parlamenti választásán szerepelt le látványosan, a két önkormányzati, és egy Európai Parlamenti voksolásról nem is beszélve. Az április kudarc következtében Molnár Gyula lemondott a pártelnökségről, és akárcsak a többi ellenzéki párt esetében, a vezető nélküliség komoly politikai mozgolódásokat eredményezett. Bár a szocialistákról kevesebb szó esett a sajtóban, itt is komoly feszültségek alakultak ki. Ennek leglátványosabb jele, hogy éppen Molnár ellen indítottak fegyelmi eljárást, azzal az indokkal, hogy hatáskörét túllépve „támogatási" szerződést írt alá a Liberálisokkal. Az igaz, hogy a művelet erősen felvetette a tiltott pártfinanszírozás gyanúját, azonban több apró részlet arra utalt, hogy komoly belső leszámolással van dolgunk. Az eljárást éppen az elnöki székért bejelentkező Tóth Bertalan jelentette be, Bangóné Borbély Ildikó pedig azt nyilatkozta, hogy a végén akár ki is zárhatják Molnárt a pártból, politikai túlélőnek nevezve őt. A belső viták, és a párt szervezeti értelemben való szétesettsége ellenére kifejezetten népszerűnek bizonyult a MSZP elnöki széke. Öten jelezték szándékukat az MSZP vezetésére, első körben Szanyi Tibor, Európai Parlamenti képviselő, és Bródy Gábor választmányi tag lépett vissza, őket követte Kunhalmi Ágnes. Így a kérdés kétszereplősre redukálódott le:

  • Mesterházy Attila volt pártelnök;
  • Tóth Bertalan frakcióvezető;
Budapest, 2018. június 17. Tóth Bertalan megválasztott elnök és Kunhalmi Ágnes megválasztott választmányi elnök a Magyar Szocialista Párt (MSZP) kongresszusán Budapesten, a Villányi úti Konferenciaközpontban 2018. június 17-én. MTI Fotó: Bruzák NoémiForrás: MTI/Bruzák Noémi

Ahogy az lenni szokott, mindkét politikus mellett és ellen szóltak érvek. Mesterházy ellen az egyik legfontosabb ütőkártya az volt ellenlábasai kezében, hogy kétszer (2010, 2014) is kétharmados vereségbe navigálta pártját. Tóth ellen pedig a legnagyobb támadási felületet szürkesége jelentette, a pártban uralkodó vélemények szerint frakcióvezetőként semmit nem rakott le az asztalra. Tóth mellett szólt, hogy sikerült a párt több nagyágyúját, így Puch Lászlót, Újhelyi Istvánt, Heringes Anitát, Molnár Zsoltot felsorakoztatni maga mögött, míg Mesterházy csupán Szanyi Tibor és Gúr Nándor támogatását szerezte meg. A negatív előjelek, és a kétharmados vereségek ellenére a kampányban Mesterházy sokat faragott le hátrányából országjárásával, és a kongresszust megelőzően komoly esélyesként lépett elő, így kétesélyessé téve a tisztújítást.

Tóth Bertalan lett az MSZP új elnöke

Ami a várakozásoknak megfelelően szoros, de még milyen szoros lett. A kongresszust zárt ajtók mögött, azaz a nyilvánosság kizárásával tartották meg, ahol a szocialisták új elnökének Tóth Bertalan frakcióvezetőt választották, aki a kongresszusi küldöttek 54 százalékának támogatását nyerte el, míg ellenfele, Mesterházy Attila pedig 46 százalékot szerzett. A tisztújítás előtt a legnagyobb kérdés az volt, hogy az elnökjelöltségtől visszalépett Kunhalmi küldöttei kit fognak majd támogatni. A politikus ugyan azt írta az Indexnek, hogy nem preferálja egyik elnökjelöltet sem, azonban megnyilvánulásai alapján azt lehetett leszűrni, hogy inkább Tóth felé hajlik. A kongresszus végeredménye pedig azt mutatja, hogy erre bíztatta őket, akik Mesterházy ellen szavaztak. Politikai háttéralkuk eredményeként Kunhalminak nem volt kihívója az Országos Választmány elnöki tisztségéért, így 100 %-os szavazati aránnyal megválasztották választmányi elnöknek. Ennek azért nagy a jelentősége, mert a választmánynak kiemelt szerepe van a szocialisták szervezeti felépítésében. Mesterházy korábbi kabinetfőnöke lett a párt új elnökhelyettese, akit 51 százalék támogatott. A három alelnök pedig Komjáti Imre, Hegyi Gyula és Szanyi Tibor lett, Bangóné Borbély Ildikó nem nyert.

Mit üzen az MSZP kongresszusa?

Akárhogy nézzük, ez bizony hajszálon múlt, a szoros végeredmény tökéletesen leképezi a szocialistáknál meglévő megosztottságot. Érdekesség, hogy a Jobbik májusi tisztújításán hasonló eredmény született: akkor Sneider Tamás a kongresszusi szavazatok 54, Toroczkai László pedig a 46 százalékát szerezte meg. A pártban komoly belharcokat eredményezett a szoros küzdelem, ami jelenleg ott tart, hogy a radikálisok Toroczkai és Dúró Dóra vezetésével önálló mozgalmat szerveztek, amihez egyre többen csatlakoznak a Jobbikból. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az MSZP-ben is pártszakadás következne be, nem érdemes ilyen messzire menni. Egyrészről a Jobbikban sokallta mélyebben gyökereznek a konfliktusok, a legégetőbb kérdés, hogy együttműködjenek-e azokkal a balliberálisokkal, akik ellen létrejött a párt. Míg a Jobbikban egyfajta ideológiaváltás okozott komoly feszültségeket, addig a szocialistáknál csupán hatalmi átrendeződés zajlott a pártban, ami közel sem példanélküli a párt történetében. Elég csak a 2010 körüli fiatalításra gondolni, amikor az „öregek" mentek ölre az „újakkal." Másrészről az is hozzátartozik a történtekhez, hogy a legutóbbi elnökválasztáson is hasonlóan szoros küzdelem volt, akkor Molnár győzte le szinte ugyanebben az arányban Tóbiás Józsefet, tehát előfordult már ilyen az MSZP történetében. Az azonban tagadhatatlan, hogy komoly nézetkülönbségek, feszültségek mutatkoznak a szocialistáknál. Sajátos, pontosabban fogalmazva látványosan előnytelen képpel sikerült gratulálnia Mesterházynak a győztes Tóthnak közösségi oldalán, tökéletesen példázva, hogy nem tökéletes az összhang a felek között.

A döntés másik üzenete, hogy a küldöttek kevésbé karakteres, viszont a pártelitben nagyobb támogatottságot élvező jelölt mellett tették le a voksukat, a karakteresebb, ugyanakkor többször is leszereplő aspiráns ellen. Ebben a helyzetben az MSZP-nek egy integratív személyre volna szüksége, aki kordában tudja tartani, és egyensúlyozni tud a pártban meglévő érdekcsoportok között. Erősen kérdéses a tisztújítás fényében, hogy alkalmas-e erre a feladatra Tóth, akinek már frakcióvezetőként is komoly problémái voltak a küldetéssel, éppen ezért szinte kizárt, hogy eleget tudna tenni ennek magasabb szinten. Tóthot a pártban szürke háttérembernek tartják, aki nem sok nyomot hagyott frakcióvezetői munkájával. Pedig az MSZP-nek talán sosem volt akkora szüksége egy karizmatikus vezetőre, mint most. Vesztes választások sorozata, belső viták és egy évtizedes politikai válság mind egy olyan politikust követelnének, aki erős kézzel rendet tudna tenni a pártban, és felfelé ívelő pályára tudná helyezni az MSZP-t. Ezen a ponton is erős párhuzam vonható a Jobbikkal, már a kiindulópont is hasonló: választási vereség, pártviszályok. A folytatás pedig pláne, hiszen mindkét alakulat élére egy kevésbé színes egyéniséget sikerült megválasztani. Ahogy Sneider Tamás, úgy Tóth sem tűnik a választók számára túlzottan érdekfeszítő politikusnak.

Tóth Bertalant választotta meg az MSZP tisztújító kongresszusa a párt elnökének.Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Ez pedig átvezet a következő pontra, aminek a kifutása a párt totális eljellegtelenedése lehet. Ilyen személyi felhozatallal az amúgy is rossz brandnek számító MSZP tovább sorvadhat, és egyre inkább beleolvadhat a baloldali szövetségi rendszerbe – mint egyre jelentéktelenebb szereplő. Nem nehéz észrevenni, hogy komoly kihívások várnak a szocialistákra, hiszen a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalíció, és a Lehet Más a Politikai is helyet követel a baloldal vezérpártjának szerepére, amit jelenleg még a szocialisták birtokolnak. Ilyen körülmények között nem feltétlenül tűnik ideális választásnak Tóth személye. Sikerességének elengedhetetlen kritériuma lenne, hogy a feszültségekkel teli tisztújítást követően egységet teremtsen a pártban, és minél több párttagot maga mögé állítson. Ismerve a szocialista párt működését, ez nem lesz könnyű kihívás, sokan meg fognak mozdulni ellene.Az új elnökkel nem lehet jelentős politikai változásra számítani, amit előrevetít, hogy a szocialisták választási szövetségese, a Párbeszéd már be is jelentkezett a folytatásra: azt írják közleményükben, hogy ezután is nyitottak a szocialistákkal való együttműködésre.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK