A befogadóállomások nem lehetnek az EU területén

Directed by Hungarian police officers, migrants make their way through the countryside after they crossed the Hungarian-Croatian border near the village of Zakany in Hungary to continue their trip to north on October 16, 2015.Hungary said it will shut its border with Croatia at midnight, closing a major entry point for migrants bound for northern Europe, weeks after a similar move on its Serbian frontier triggered clashes with refugees. AFP PHOTO / HANNA SONIA

A visegrádi négyek Magyarország vezetésével komoly sikert arattak azzal, hogy a létrehozandó befogadó- és gyűjtőközpontokból (hotspot) a tagállamoknak nem kell kötelezően átvenni a migránsokat - mondta Szijjártó Péter. A magyar diplomácia vezetője szerint az is sikerként értékelhető, hogy az Európai Unióban a kötelező kvóták irányából a határvédelem felé módosult a politikusok gondolkodása. A külügyminiszter arról is beszélt, hogy az úgynevezett hotspotokat, vagyis a migránsokat befogadó- és gyűjtőközpontokat az unión kívül kell létrehozni. 

Nem lehet teljes körű az Európai Unió külső határainak védelme, ha az úgynevezett hotspotokat, vagyis a migránsokat befogadó- és gyűjtőközpontokat, nem az unión kívül hozzák létre - jelentette ki Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta:

a magyar kormány óvatosan fogadja a kötelező kvóták elutasításáról szóló, az EU-csúcson született döntést,

ugyanis az Európai Tanács már egyszer határozott erről, ám a miniszterelnökök határozatát sima többségi határozattal felülírták a belügyminiszterek.

A visegrádi négyek sikere

A továbbiakban felhívta a figyelmet arra: a kötelező kvóták elutasításáról hozott június végi döntés a visegrádi négyek (V4) győzelme. Úgy értékelt: a V4-ek Magyarország vezetésével komoly sikert arattak azzal, hogy a létrehozandó befogadó- és gyűjtőközpontokból (hotspot) a tagállamoknak nem kell kötelezően átvenni a migránsokat. A magyar diplomácia vezetője szerint

az is sikerként értékelhető, hogy az Európai Unióban a kötelező kvóták irányából a határvédelem felé módosult a politikusok gondolkodása.

Abba az irányba, amelyet Magyarország immár három-három és fél éve szorgalmaz.
Hozzátette: látni kell viszont, hogy ha ezek a befogadóállomások nem az unión kívül jönnek létre, akkor nem lehet teljes körű a határvédelem.

Szijjártó Péter szerint véget kell vetni az illegális migránsok meghívásának Forrás: AFP/Hanna Sonia

A miniszter szerint kulcskérdés, hogy a tagállamoknak, illetve az EU egészének önmagának kell eldöntenie, hogy kikkel akar együtt élni. Vagyis ezt ne a migrációt segítő nem kormányzati szervezetek (NGO) és ne az embercsempész-hálózatok dönthessék el. Annál is inkább, mert

az EU politikája ma meghívót jelent 30-35 millió Európa környékén élő embernek -

fűzte hozzá Szijjártó Péter. Arról is szólt, hogy fokozódó migrációs nyomásra kell számítani a balkáni útvonalon azt követően, hogy Törökország felmondta a korábban Görögországgal kötött kétoldalú, a migránsok visszafogadásáról szóló megállapodást.

Az illegális bevándorlóknak távozniuk kell

Ebben a helyzetben Magyarországnak az az érdeke, hogy a védvonal az ország határaitól minél délebbre húzódjon. Ezért - többek között -

felajánlottak 25 kilométernyi határkerítést Montenegrónak az Albániával közös határ megerősítésére.

Ugyanakkor Macedóniában is szolgálnak magyar rendőrök, korábban pedig Szerbiában és Szlovéniában is szolgáltak - sorolta a tárcavezető.

Szijjártó Péter azt is hangsúlyozta: mindaddig, amíg Európa nem szerzi vissza a külső határai felett a teljes kontrollt, realitásként velünk élnek a migrációs válság negatívumai. Ezért világosan ki kell mondani, hogy egy illegális bevándorló sem léphet az Európai Unió területére, azoknak pedig, akik illegálisan tartózkodnak az Európai Unióban, távozniuk kell - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.