Az elmúlt évek bérnövekedései után emelkedhetnek a képviselői fizetések is

2018.07.13. 14:26

Jóval a nemzetgazdasági átlag alatti mértékben emelkedhetnek a képviselői fizetések, ha megszavazza a parlament az erről szóló javaslatot. Miközben a gazdaság legtöbb ágazatában az elmúlt években több mint 50 százalékkal nőttek a fizetések, addig a képviselőké csak 18,5 százalékkal fog nőni. Az ellenzék is támogatja a képviselői fizetésemelést. A szakbizottságban a DK kivételével mindenki megszavazta, a teljes ellenzék, azaz, erős egyetértésben kerül a parlament elé. Az emelés után is a térségben kirívóan alacsony a magyar parlamenti képviselők fizetése, ebben a tekintetben most fogják elérni például Szlovákiát. Az egészségügyben, az oktatásban, a rendőrségénél és a katonaságnál is nagyon jelentős fizetésemelés volt az elmúlt években, míg a minimálbér 88 százalékkal emelkedett. Most megmutatjuk, hogy az egyes ágazatokban mekkora béremelés történt.

A kormány 2010 óta a közszolgálat számos területén hajtott végre béremelést, ami több mint félmillió dolgozót érintett. Az elmúlt hat évben 51 százalékkal emelkedett az átlagbér és duplájára nőtt a szakmunkás bérminimum. A pedagógusok bérét 50 százalékkal emelte a kormány és ugyanilyen arányban nő 2019-ig a rendvédelmi dolgozók, rendőrök, katonák, tűzoltók bére.

Az egészségügyi szakdolgozók béremelése jövőre átlagosan eléri a 65 százalékot, és magasabb bért kapnak már mások mellett a mentősök, ápolók, a bölcsődei nevelők, a szociális és a kulturális ágazat, a járási- és kormányhivatalok, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozói is. Ezek után a sorban utoljára a parlamenti döntéshozók alapilletménye emelkedik, 18,5 százalékkal. Az Országgyűlés tisztségviselőinek tiszteletdíja az általuk vállalt munkával arányosan alakul; ez megfelel a korábbi és nemzetközi gyakorlatnak. Sőt, a térségben a magyar képviselők fizetése a legalacsonyabb, a mostani tervezett emeléssel fogják elérni a magyar képviselők a szlovák képviselői fizetéseket. (A versenyszférában dolgozók fizetését továbbra sem fogja megközelíteni.) Az emelést egyébként az ellenzéki képviselők is támogatják, azaz, erős egyetértés alakult ki a bérrendezéssel.

A bizottságban az alábbi ellenzéki képviselők szavazták meg a képviselői bérrendezést
Hegedűs Lorántné (Jobbik), a bizottság alelnöke
Dr. Harangozó Tamás (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Fülöp Erik (Jobbik)
Jakab Péter (Jobbik)
Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik)
Szilágyi György (Jobbik)
Hiszékeny Dezső (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Burány Sándor (Párbeszéd)
Továbbá Tóth Bertalant Harangozó Tamás helyettesítette és szavazott a nevében is (MSZP).
Minden ágazatban nagyot nőttek a fizetések MagyarországonFotó: Mudra László - Origo

Nagyot nőtt a minimálbér 

Azok, akik esetleg kritizálják a képviselők fizetésemelését érdemes a figyelmükbe ajánlani, hogy 2010 óta a minimálbér 88 százalékkal nőtt, a szakmunkás minimálbér pedig megduplázódott. A szakmunkás garantált bérminimum pedig megduplázódott. 2010 óta a minimálbér 73 500 forintról 138 000 forintra, a szakmunkás minimálbér 89 500 forintról 180 500 forintra emelkedett, és a bérmegállapodásnak, illetve a munkát terhelő adók csökkentésének köszönhetően a dinamikus emelés várhatóan folytatódik.

A kormány jelentős béremeléseket hajtott végre a közszférában: emelkedett az ápolók, orvosok, tanárok, katonák, rendőrök, szociális, felsőoktatási, kormányhivatali dolgozók, a postások, vasutasok stb. bére. A kormány már azt is bejelentette, hogy a központi közigazgatásban dolgozók életpályarendszerének a bevezetését is tervezi. A pedagógusok bérét a kormány 50 százalékkal emelte, a katonák, rendőrök, tűzoltók illetménye 2016 és 2019 között szintén átlagosan 50 százalékkal nő. A szakorvosok 207 ezer forinttal keresnek többet, mint két éve és ápolok bére 2016 és 2019 között átlagosan 65 százalékkal nő. Béremelés történt a közszféra más területein is.

Közel 100 százalékkal nőtt a minimálbér 2010 ótaFotó: Tuba Zoltán [origo]

Ilyenre nem volt példa 1990 óta

2013 és 2017 között a kormány a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógus béremelést valósította meg, átlagosan 50 százalékkal nőtt a pedagógusok bére. A béremelés nem csak a klasszikus értelemben vett iskolai tanárokra, tanítókra érvényes, hanem érinti az óvónőket, az óvodapedagógusokat, a logopédusokat, a fejlesztő pedagógusokat, a felsőfokú végzettségű bölcsődei nevelőket, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál dolgozó örökbefogadási tanácsadókat is.

Egy pályakezdő - egyetemi végzettséggel rendelkező - pedagógus 4 éve 130 ezer forintot keresett, ma 203 ezer forintot visz haza, ami 73 ezer forinttal magasabb összeg. Egy 20 éve dolgozó - egyetemi végzettséggel rendelkező - pedagógus a béremelés előtt 173 ezer forintot keresett, ma ennek csaknem a dupláját, 335 ezer forintot vihet haza.

A felsőoktatásban is jelentős béremelés valósult meg. A felsőoktatási dolgozók bére 2016 és 2018 között átlagosan 27 százalékkal emelkedett. Egy oktató, kutató, tanár munkakörben dolgozó átlagbére 2015-ben 409 891 forint volt, 2016-ban pedig már 433 758 forint. Szintén nőtt a nem oktató, kutató, tanár munkakört betöltők átlagbére: a 2015-ös 263 579 forintról 2016-ra 287 272-re emelkedett.

A pedagógusok bére is több mint 50 százalékkal emelkedettForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Csökkenő terhek

A munkaerőpiacon foglalkoztatott 4-4,5 millió dolgozó nagy részének bére tehát nőtt. A béremelési programok, a vállalkozásokat terhelő adócsökkentések és a munkaerőpiacon a munkavállalókért kialakult verseny pedig általános béremelési folyamatot indított el. Az elmúlt években jelentősen felgyorsult az átlagkeresetek növekedése, 2012 óta 51 százalékkal emelkedett a nettó átlagkereset. 2010 óta a nettó átlagkereset a kedvezményeket is figyelembe véve jóval 60 százalék felett növekedett.

Az adócsökkentések révén idén január-április időszakban a bruttó átlagkereset meghaladta a 322 ezer forintot, a nettó átlagkereset 214 ezer forint volt, a családi adókedvezmények figyelembevételével pedig 223 ezer forintra tehető. A hatéves bérmegállapodás beváltotta a hozzá fűzött reményeket: két év alatt 25 százalékkal nőtt az átlagkereset a nemzetgazdaságban, a bruttó átlagbér szintjén ez több mint 60 ezer forint emelkedést jelent. A bérek kigazdálkodását segítendő a kormány jelentősen mérsékelte a foglalkoztatók járulékterheit: két lépcsőben 27-ről 19,5 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke.

A második legkisebb szja van nálunk

A 2010 előtti időszakhoz képest a munkavállalókat és a munkáltatókat is jelentős adócsökkentések segítik, ez tovább emeli a béreket. Az Európai Unióban a magyar munkavállalók fizetik a második legalacsonyabb személyi jövedelemadót, és a családi adókedvezmény havi szinten is akár több tízezer forintot hagy a családoknál. A kétgyermekes munkavállalók családi adókedvezménye 2016 és 2019 között megduplázódik. (Míg 2015-ben a két gyermek után járó adókedvezmény havi 20 ezer volt, 2016-ban havi 25, 2017-ben havi 30, idén januártól havi 35 ezer, 2019-ben pedig már havi 40 ezer forint lesz.)

A fizetések vásárlóereje is nőtt, a béremeléseknek és a tartósan alacsonyan inflációnak köszönhetően.

A reálbérek hatodik éve folyamatosan emelkednek. 2012-höz képest a reálbérnövekedés 2017-re már elérte a 31,6 százalékot. Az átlagkereset ma harmadával ér többet, mint 2010-ben. A családi kedvezmények figyelembevételével 2010 óta 36 százalékkal emelkedett az átlagbér alapján számított reálkereset, több mint kétszer akkora mértékben, mint 2002 és 2010 között, a szocialista-liberális kormányok alatt. 2010 óta 66 százalékkal nőtt a keresettömeg a nemzetgazdaságban. 

Egyre többet keresünk és a növekmény sem inflálódik el, így folyamatosan egyre többet vásárolunkForrás: MTI

Közel megduplázódó fizetések

Az egészségügy volt az első legfontosabb terület, ahol 2010 után a kormány béremelést indított. 2016-ban többéves béremelési programot indítottunk az ápolóknak, szakorvosoknak, szakgyógyszerészeknek és a mentősöknek. Az ápolóknak (egészségügyi szakdolgozóknak) 2016 és 2019 között átlagosan 65 százalékkal emelkedik a bére. Egy 4-6 éves jogviszonnyal rendelkező, OKJ végzettségű, E2 fizetési osztályba besorolt ápoló átlagkeresete a 2010-es 159 506 forinthoz képest most 309 345 forint. Egy 19-21 éves jogviszonnyal rendelkező, OKJ végzettségű, E7 fizetési osztályba besorolt ápoló átlagkeresete 2010-ben 172 228 forint volt, most 342 582 forint.

Egy 4-6 éves jogviszonnyal rendelkező, felsőfokú végzettségű, F2 fizetési osztályba besorolt ápoló átlagkeresete a 2010-es 199 805 forinthoz képest most 382 354 forint. Egy 19-21 éves jogviszonnyal rendelkező, felsőfokú végzettségű, F7 fizetési osztályba besorolt ápoló átlagkeresete 2010-ben 222 976 forint volt, most 421 121 forint. Egy 4-6 éves munkaviszonnyal rendelkező, középfokú szakmai végzettségű, C2 fizetési osztályba besorolt ápoló átlagkeresete a 2010-es 144 219 forinthoz képest most 250 293 forint.

Egy 19-21 éves jogviszonnyal rendelkező, középfokú szakmai végzettségű, C7 fizetési osztályba besorolt ápoló átlagkeresete 2010-ben 148 352 forint volt, most 261 253 forint.
A mentőszolgálati dolgozók ezen felül év elején további 10 százalékos emelést kaptak. A mentők bére 2016 és 2018 között összesen 67 százalékkal emelkedett. A szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek bére az elmúlt 2 év alatt összesen 207 ezer forinttal emelkedett. A bérük a 2016-os 107 ezer forintos emelést követően 2017 novemberétől újabb 100 ezer forinttal nőtt.

Az orvosok bérét is jelentősen emelte a kormányForrás: MTI/Balázs Attila

A védőnők is jobban jártak

A kormány az elmúlt években számos intézkedést tett azért, hogy a védőnők anyagi megbecsültsége növekedjen. 2010 óta a védőnői szolgálatok teljes költségvetési támogatása 17,9 milliárd forintról 27 milliárd forintra nőtt. A 2012-ben 14 százalékos, 2013-ban 13 ezer forintos és 2014-ben 24 400 forintos átlagos emeléssel javítottunk a védőnői szolgálatok pénzügyi helyzetén. Ezen felül 2016-ban 2 milliárd forinttal növelték a védőnői finanszírozást. Jogszabályi változás is történt, ami alapján minden védőnő megkapja a többletfinanszírozást, így egy területi védőnői szolgálat díjazása 2010-2018 között 257 ezer forintról 358 ezer forintra nőtt, ezen belül egy védőnő átlagos fizetése 153 322 forintról mostanra 257 128 forintra nőtt, ami 43 százalékos emelkedést jelent. 2017 novemberétől pedig 33 ezer forintos havi bérpótlékban részesülnek a védőnők.

A háziorvosok, házi gyermekorvosok, védőnők és állami fogorvosok támogatása is nőtt, 2009-hez képest 70 százalékkal több pénzt biztosítanak az alapellátásra, a háziorvosi praxisok betöltését, vásárlását fejenként több millió forinttal segítik.

A rendőrök is az elmúlt évek nyertesei voltakForrás: police.hu

Több jut a katonáknak és a rendőröknek

A rendvédelmi szerveknél is nagyon komoly bérrendezés történt. Egy tízéves szolgálati viszonnyal és felsőfokú végzettséggel rendelkező főnyomozó 2015-ben 302 ezer forintot keresett, 2018. január 1-jén az illetménye már meghaladta a 449 ezer forintot. A középfokú végzettségű tiszthelyettesek esetében egy 15 éves szolgálati viszonnyal rendelkező járőrvezető 2015-ben 215 ezer forintot keresett, 2018. január 1-jén havi illetménye 320 ezer Ft-ra emelkedett.

A katonaságnál is jelentős bérrendezés történt az elmúlt években. 2010-től számítva a végrehajtói állomány illetménye több mint 70 százalékkal (átlagosan bruttó 140 ezer forinttal) emelkedett. A tisztek esetében ez az emelkedés 30 százalék (bruttó 110 ezer Ft), a közalkalmazotti állománycsoport esetében pedig 40 százalék (közel bruttó 66 ezer Ft). Egy tízéves szolgálati viszonnyal rendelkező, felsőfokú végzettségű főnyomozó 2015-ben, az életpályaprogram előtt 302 ezer forintot keresett havonta, idén január 1-jétől azonban illetménye már meghaladja a 449 ezer forintot. Egy 15 éves szolgálati viszonnyal rendelkező, középfokú végzettségű tiszthelyettes illetménye 2015-ben 215 ezer forint volt, ez most 320 ezer forintra emelkedett. A béremelés jövőre is folytatódik (5 százalék).

Egyre több jut a szociális ágazatra

A szociális ágazatban is zajlik a bérrendezés, 2018-ra 233 ezer forintra nőtt az átlag bruttó bér. A kormány kiemelt célja, hogy anyagilag is elismerje a gyermekjóléti szolgáltatóknál, a gyermekvédelemnél, valamint a hajléktalanok, az idősek és a fogyatékos emberek ellátásán dolgozókat. A minimálbéren foglalkoztatott szociális munkatársak bére januárban újabb 8 százalékkal, a garantált bérminimumon foglalkoztatottaké pedig 12 százalékkal emelkedett.

A szociális ágazatban dolgozó egészségügyi végzettségűek és egészségügyi munkakörben dolgozó 3300 ember további bérkiegészítést kap, így bérük minden fokozatban eléri az egészségügyi bértábla szintjét. Erre mintegy 1,4 milliárd forintot fordít a kormány 2018-ban. Egy idősek bentlakásos intézményében főiskolai végzettséggel dolgozó ápoló 27 éves munkaviszonnyal 2013-ban még 166 800 forintot keresett, addig 2018. január elsejétől 288 685 forintot, míg 2018. november elsejétől pedig már 311 780 forintot vihet haza. Ez számára 144 980 forintos bérnövekedést jelent 2013-hoz képest.

A kormányhivatalokban is egyre jobban megéri dolgozniForrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

30 százalékos emelés a kormányhivatalokban

Több állami vállalatnál is zajlik béremelés. Nő a vasutasok, a postai alkalmazottak, a regionális közlekedési társaságoknál és a víziközműcégeknél dolgozók bére. 2017-2019 között átlagosan 30 százalékos bérfejlesztés valósul meg, elősegítve a képzett munkaerő megtartását, a szakmai utánpótlás biztosítását, és ezzel is kifejezve a munkavállalók iránti megbecsülését. 2017-ben 13 százalékkal nőtt az érintettek bére. 2018-ban átlagosan további 12 százalékkal, amihez a kormány 45,6 milliárd forintot biztosít. A három évre szóló megállapodás értelmében 2019-ben további legalább 5 százalékos emelés várható.

A kormányhivatalokban is emelkedtek a bérek. A járási hivatalokban dolgozók már 2016. július 1-jével részesültek az átlagosan 30 százalékos béremelésben, amelyet 2017-ben a területi közigazgatás 36 ezer dolgozója is megkapott. A béremelés eredményeként egy kezdő gyámügyes dolgozó 155 ezer forintos fizetése 220 ezer forintra nőtt, egy 18 éve a pályán lévő kormányablak-ügyintéző 230-240 ezer forintos fizetése pedig 310 ezer forintra. Teljesítményen alapuló, differenciált béremelésről van szó, ami - a korábbi, végzettségen és szolgálati időn alapuló rendszerrel szemben - jobban közelít a versenyszféra rendszeréhez.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK