A véres leszámolások mögött komoly átrendeződések zajlanak az LMP-ben

2018.07.20. 15:11

Mivel valamennyi ellenzéki párt alaposan meggyengült az április választást követően, ezért újraosztásra kerülnek a kártyák az ellenzéki térfél vezető pozícójáért. A romokban lévő LMP beszállt a versenybe, nagy kérdés mekkora sikerrel. Az LMP etikai bizottságának tisztogatása után elemeztük a párt helyzetét, lehetséges útjait, és a szervezetben végbemenő hatalmi átrendeződést.

Tegnap alaposan megbolygatták a belpolitika nyári üzemmódra kapcsolt életét az LMP háza tájékáról érkező hírek. Már egy ideje tudni lehet róla, hogy komoly feszültségek uralkodnak a zöldpártban, de ezek igazából csak a csütörtöki nappal robbantak. Ahogy megírtuk, az LMP etikai bizottsága rég nem látott tisztogatásba kezdett, és ami a legmeglepőbb az egészben, hogy nem mezei párttagok ellen, hanem egyenesen a párt vezető arcai ellen irányult a döntéshozó szerv „dühe." Az etikai bizottság lesújtott Szél Bernadett társelnökre, Ungár Péter parlamenti képviselőre, akiket egyaránt három évre tiltott el minden párttisztség viselésétől, valamint Schmuck Erzsébetre, aki „csupán” kétéves eltiltást kapott.

A tisztogatások mögött komoly változások állnak az LMP-ben

Első ránézésre nehéz értelmezni, hogy egy, a párt szempontjából relatíve sikeres választás után, miért volt szükség egy kifejezetten durva, és látványos – nincs jobb szó rá – politikai mészárlásra. Sok mindenről szó volt a történtek kapcsán, egy fontos mozzanat viszont kimaradt. Ez:

Miközben halomra ítélték el az LMP vezető arcait, kevesebb teret kapott a hír: a párt budapesti elnökségébe új vezetőket választottak. És ami ennél is érdekesebb, hogy éppen az a Moldován László lett az LMP fővárosi szervezetének az elnöke, aki az etikai bizottság vezetőjeként a tisztogatásért felelős. Moldován jelenleg a párt erzsébetvárosi önkormányzati képviselője, és ő indult az országgyűlési választáson a körzetben. A jelenlegi pártvezetőkkel szemben a schifferi értelemben vett, régivágású LMP-snek tekinthető: értelmiségi családból származik, kisebb könyvkiadója van a VII. kerületben. De ami ennél is fontosabb: nála jobban nem sokan ellenzik a baloldallal való kooperálást a pártban.

Magyarán egy olyan politikus lett – a szinte csak a fővárosban létező – LMP-ben a budapesti elnök, aki mereven elzárkózik a levitézlett balliberális pártokkal való együttműködéstől. De ezzel közel sincs egyedül, hiszen a párttagság többsége ezt az álláspontot támogatja. Akárcsak a Jobbik esetében, itt is megfigyelhető volt a jelenség: a Szél-Hadházy páros végletesen elszakadt a tagságtól, alapvető nézőpontbeli különbségek húzódtak meg közöttük.

Moldován László, az LMP új budapesti elnökeForrás: Facebook

Ugyanis a médiában sulykoltak ellenére az LMP-ben ma is uralkodó elv, amit a párt alakuláskor határoztak meg: igyekezni a távolságtartásra mind a Fidesz, mind a (2010 előtti) baloldal esetében. Ha valamiképpen jellemezni kellene ezt az irányvonalat, akkor talán Kovács Gergelynek, a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak az egyik nyilatkozatát lehetne felhozni: „nem azért csináltam pártot, hogy a Jobbik vagy Gyurcsány Ferenc javára visszalépjünk.”Ezen a ponton látszik, hogy mekkora pusztítást végzett Hódmezővásárhely, és az azt követő ellenzéki diskurzus. Ugyanis ezek a pártok saját narratíva építése helyett egymással lettek elfoglalva, egymás ellenében pozícionálták magukat. A választás után eljött a bűnbakkeresés időszaka, és az LMP-n csattant az ostor. A politikai aktorként fellépő balliberális média bele akarta hajszolni az ellenzéki erőket egy közös együttműködésbe. Az LMP ímmel-ámmal belement a dologba, annak ellenére, hogy kongresszusi határozat rendelkezett az ellenkezőjéről, azonban ez sem volt elég. Nem ez volt az első kísérlet, hogy az LMP-t belevigyék a nagy balliberális (ellenzéki) olvasztótégelybe, elég csak visszagondolni a 2012-es eseményekre. Ekkor Bajnai Gordon, bukott szocialista kormányfő csábítgatta Schiffer Andrásékat az együttműködésre, aminek Karácsony Gergelyék kiválásával pártszakadás lett a vége. Visszatérve a mostani választást követő időszakra: a párt elleni támadások felszínre hozták a korábban is meglévő feszültségeket, amelyek óriásit robbantak. Korábban Schiffer András hagyta faképnél az LMP-t az együttes Szabó Szabolcs csatlakozása miatt, Hadházy Ákos megelőzve kizárását kilépett magától, most meg az etikai bizottság kezdett tisztogatásba. A párt romokban, és mivel vészesen közeleg a következő megmérettetés, a májusi EP-választás, a párt számára ajánlatos, hogy minél előbb rendezze sorait, és döntsön a hogyan továbbról. Döntött.

Lehetséges utak az LMP előtt

A balliberális média jobbratolódásként értékelte a tegnapi eseményeket, azonban a helyzet ennél sokkal komplexebb. Ugyan most az LMP került reflektorfénybe, de valójában az összes ellenzéki párt alaposan meggyengült április óta:

  • a Jobbiknál pártszakadás történt, ami önmagában nem az erősödés jele. Egyes mérések szerint az új mozgalom a párt szavazóinak akár negyedet elviheti.
  • az MSZP lassan tíz éve vegetál, a párt támogatottsága konstans csökken
  • a Demokratikus Koalíció pedig jól láthatóan nem fog tudni kitörni az 5-7 százalékos támogatottsági sávból, és minden bizonnyal lassú erodálódásnak indulnak majd.

Mi ennek az üzenete?
Nem más, minthogy újraosztják a kártyákat az ellenzéki térfélen, és nagy verseny lesz a vezető pozícióért.

LMP plakátokFotó: Szabó Gábor - Origo

Ugyanis a 2022-os parlamenti választásra már most el kellene kezdeni építkezniük az ellenzéki pártoknak ahhoz, hogy egyáltalán meg tudják szorítani a Fideszt. A választás utáni szétesést követően a helyzet új, ami értelemszerűen új politikát igényel. Három lehetséges forgatókönyv van az LMP számára:

  • beleállnak egy nagy együttműködésbe, amelyben részt vesznek a balliberális pártok és a Jobbik is.
  • abszolút külön utas politikával próbálkoznak meg, elzárkóznak mindenféle együttműködésétől, és így próbálják meg letarolni az ellenzéki pártokat, átvéve a vezető pozíciót.
  • egy új pólus kialakítására törekednek, akikkel közösen maguk alá tudják gyűrni a 2010 előtti politikai erőket.

Az még nem látszik egyértelműen, mi mellett döntenek majd az LMP vezetői, azonban a pártban bekövetkezett politikai átrendeződés, és a kialakult erőviszonyok miatt az első út gyakorlatilag kizárható. Mivel az LMP április után látványosan meggyengült, nem látszik kellő erő a külön utas politikára, de ez nem azt jelenti, hogy végleg letettek volna erről a megoldásról. Viszont egyre több, apró jel mutat arra, hogy a harmadik forgatókönyvben gondolkoznak a pártban. Ezt a korábban is pedzegették a felek, de alapjaiban véve mégiscsak újszerű lenne:

Egy új pólus létrehozása, amivel jó eséllyel szállnának szembe a régi balliberális politikai elittel (MSZP, DK, Párbeszéd), és ki tudnák szorítani őket. Ez pedig nem más lenne, mint az LMP-Jobbik-Momentum együttműködés.

Korábban mindhárom párt beszélt már erről az eshetőségről, azonban leginkább az LMP zárkózott el tőle. Egy biztos, több minden összekötheti őket: mindannyian XXI. századi pártként definiálják magukat, mindhárman – legalábbis szavakban –elhatárolódnak a régi balliberális világtól, és mindhárman elutasítják a Fidesz kormányzását. Az LMP-ben bekövetkezett személyi változások egyik legfontosabb pillanata a pécsi Keresztes László Lóránt társelnökké való megválasztása volt. A politikus még megválasztása előtt azt nyilatkozta, hogy radikális pártot akar az LMP-ből, ő maga pedig nemzeti beállítottságú, sok kérdésben konzervatív nézeteket vall. Nem nehéz kitalálni mi lehet a szerepe: közelíteni a zöld alakulatot a Jobbikhoz.

Keresztes László Lóránt, az LMP társelnökeForrás: Facebook

Nemcsak a politikai mozgások érdekesek, hanem ezeknek a pártoknak a kommunikációjában bekövetkezett finomhangolások is. A Jobbik emberemlékezet óta nem adott ki olyan közleményt, amiben a kormány mellett állnának ki. Tegnap megtörtént a csoda: a Stop Soros miatti nemzetközi támadásokat elítélték Gyöngyösiék. Ugyanez figyelhető meg egy ideje az LMP-nél is, mintha mostanában visszafogottabban támadnák a Fidesz politikáját.

Ugyanis kezdik megérteni: az édeskevés a magyar választóknál, hogy napi ötször támadják a kormányt, ennél jóval több kell. Egy olyan narratívát kellene felépíteniük, amivel sikeresen vehetik fel a versenyt a kormánypártokkal.

A feladat nem könnyű, gyerekcipőben jár még az új pólus kialakítása, de persze az is lehet, hogy nem ezt az utat választják a felek. Az biztos, hogy az LMP-nek kell még egy-két kört futnia ahhoz, hogy letisztítsák a párton belüli képet.

Szél Bernadett visszavonulhat

„A jövővel kapcsolatban fontos és felelős döntéseket kell meghoznom” – írta tegnap  az Azonnali.hu-nak megküldött közleményében Szél Bernadett, miután nyilvánossá vált, hogy az etikai bizottság három évre eltiltotta valamennyi párttisztség viselésétől. Az írást nehéz másképp értelmezni, minthogy a politikus a lemondását fontolgatja. Nem biztos, hogy jó ötlet volt ez a húzás, hiszen ezzel harapófogóba került, ahonnan nem egyszerű a visszatérés. Vagy marad társelnök, de akkor erős politikai támadásokkal kell számolnia, vagy lemond, amivel rendesen meggyengülnének a pártbeli pozíciói.

És ami ebből következne: lemondása esetén teret engedne a totális hatalomváltásnak az LMP-n belül. Ugyanis ha így döntene, akkor minden bizonnyal tisztújító kongresszus összehívására kerülne sor, ahol a párt különböző szárnyai között újabb ütközetre kerülne sor.

Ha meg az a felállás valósulna meg, hogy a párt hagyományai ellenére Keresztes egyedüli társelnökként vinné a zöldeket, akkor még egyszerűbb lenne a képlet.

A hatalomátrendeződés a párt szövetségi politikájában is változásokat hozott: a mérhetetlen támogatottságú, Gémesi György-féle Új Kezdetnél Szél büntetése tette be a kiskaput, szakítanak az LMP-vel: az önkormányzati és az EP-választáson is külön indulnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK