Magyarország ellen próbált provokálni egy világsztárt egy magyar kulturális „újságíró”

2018.08.02. 16:22

A szinhaz.hu nevű internetes újság interjút kért emailben (igen, emailben...) a világ egyik legnagyobb balett-táncosától, a világ feltehetően leghíresebb balettegyüttese, a Béjart Ballet Lausanne vezetőjétől. Gil Romantól borzalmas közhelykérdések mellett azt is kérdezte, pontosabban egyik írásos kérdésében állította, hogy leépíti a kormány a demokráciát Magyarországon. Milyen meglepő, a provokatív kérdésre nem kapott választ. 

A Béjart Ballet a hétvégén volt Pesten, a Margitszigeten adták elő A varázsfuvolát. Helyesen egyébként így kell írni, névelővel, ezt sem tudja a szinhaz.hu alkalmazottja vagy vendégdolgozója, de ez más kérdés. A vendégjáték előtt küldték egyébként a kérdéseket Gil Romannak.

Nézzük először is a politikai kérdést. Ezt kérdezték: (szó szerint zárójelben jegyezzük meg, feltehetően a szinhaz.hu alkalmazottja svájcinak hitte Gil Romant, mert a társulat székhelye Lausanne-ban van - Gil Roman francia). Tehát:

 Arra is kíváncsiak voltunk, Svájcból mi látszik és hallatszik mindabból, ahogyan Magyarországon a kormány folyamatosan építi le a demokráciát. Ez utóbbira – vélhetően diplomáciai okokból – nem kaptunk választ.

Tehát a szinhaz.hu alkalmazottja úgy kérdez, hogy a kérdésben egy hazug állítást is megfogalmaz. És mivel nem kap választ, meg is magyarázza: a szinhaz.hu alkalmazottja eszerint természetesen tökéletesen tudja, mit gondol Gil Roman, sőt, természetesen oly mélyen ismeri a nemzetközi művészvilágot, hogy azt is tudja: diplomáciai okokból nem válaszol. 

Azért szánalmas a kérdés, mert - természetesen fogalmunk nincs, Gil Roman bal- vagy jobboldali, érdekli-e a politika vagy sem - éppen a kérdés dilettantizmusa akadályozza meg a választ. Az agresszivitás, a követelőzés. Ha általánosságban kérdez Magyarországról, vagy még inkább a magyar kultúráról, lett volna esélye, hogy valamilyen választ kap. Persze, így nem tudta volna sugallni a választ. 

Ami igazán nevetséges: Gil Romannak (és mesterének, Béjart-nak) sok köze volt, van a magyar kultúrához. Béjart talán legszebb balettfilmjét, A zöld királynőt Badal János (miután az 1956 forradalom után el kellett menekülnie hazájából, Jean Badal) fényképezte, Béjart első táncosa a hetvenes évek második felében Markó Iván volt (ráadásul egy évet még együtt dolgozott az akkor még Brüsszelben alkotó Béjart-ral Markó Iván és a fiatal Gil Roman - miért nem kérdezte például Markó Ivánról a szinhaz.hu alkalmazottja?), Gil Roman egyik nagy szerepe pedig Bartók A csodálatos mandarinjának címszerepe Béjart koreográfiájában. És Bartókról nem lett volna értelme kérdezni? Főleg, hogy a közben koreográfussá is lett Gil Roman egyik balettje lényegében Bartókról szól (Réflexion sur Béla, ez a címe, természetesen Gil Roman helyesen írja, ékezettel).

Arról nem is beszélve, hogy Béjart sokszor járt Magyarországon, koreografált is a Magyar Állami Operaházban, 2001-ben ő maga is színpadra lépett együttesével Pesten, aztán 2007 végi halála után is többször volt Magyarországon az együttes, akkor már Gil Roman vezetésével.

Szánalmas.

A három konkrét kérdés felidézésével nem untatjuk az Origo olvasóit. Csak egész röviden. Az egyik arra vonatkozik, nem kopott-e meg Béjart koreográfiája (nem unalmas-e a Mona Lisa, nem poros-e Victor Hugo vagy Márai Sándor, tehát ez a gondolatkör), a második arra, hogy mennyit változtatott a felújításon Béjart eredeti koreográfiáján (nem kellene-e kivágni néhány jelenetet Andrzej Wajda Hamu és gyémántjából, újabb bölcsesség és hihetetlen balettművészet-ismeret), végül egy döbbenetesen eredeti kérdés: mi az ereje és eredetisége Béjart koreográfiájának. 

Milyen véletlen, két-három mondatos válaszokat kapott.

Szégyen. 

Csak azt nehéz eldönteni, mi nagyobb szégyen. A provokáció szemérmetlensége vagy a dilettantizmus.