Ha gyengülne a határvédelem, újra több ezer illegális migráns jönne Magyarország felé

Benkő Tibor
Vágólapra másolva!
„A szigorú határvédelem meghozta az eredményét – lényegesen kevesebb illegális migráns próbál Magyarországra jutni. De ez nem azt jelenti, hogy nincs veszély. Abban a pillanatban, hogy gyengülne a határvédelmünk, ismét azonnal megjelennének több ezren, akár tízezres nagyságrendben, hiszen mindig az akadálymentes útvonalakat választják” – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter. Arról is beszélt, hogy a honvédség hogyan tud felkészülni a terrorfenyegetések elhárítására. „Sokan azt gondolják, hogy a terrorizmus elleni felkészülés annyit jelent, hogy »fegyverbe, és roham!«. Pedig egyáltalán nem. Folyamatosak a titkosszolgálati munkák és a kiberellenőrzés.” A honvédelmi miniszter az Origónak adott interjújában azt mondta, jövőre jóval több pénzt költhetnek a honvédelemre és a haderő fejlesztésére is.
Vágólapra másolva!

Az ideinél 85 milliárd forinttal több jut jövőre a honvédelemre. Mi az a legszükségesebb és legsürgősebb feladat, amelyet a megnövelt költségvetésből el kell végezni?

A honvédelem egésze, és ezen belül a haderő fejlesztése egyaránt cél. A honvédelem középpontjában a katona áll, ezért többet fogunk költeni szinte minden területen, amely a katonát, az embert érinti. Így a toborzásra, a kiképzésekre, a felkészítésre, az oktatásra, az illetményekre, az életpályamodellre, a lakástámogatásra és a biztosítási rendszerre. Újjászervezzük a tartalékos rendszert is, és szeretnénk hatékonyabban megszólítani a fiatalokat, hogy válasszák a katonai pályát. A másik szegmens a haderőfejlesztés. Magyarország ma a legbiztonságosabb országok egyike. Ez a biztonság azonban nem állandó, annak létéért és megvédéséért mindennap tenni kell, ezért a Magyar Honvédség képességeinek és technikai eszközeinek fejlesztése kiemelt feladat.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter Fotó: Talán Csaba

Nyilván másként kell fejleszteni egy ország hadseregét békeidőben, másként, ha éppen háborús időszakot élünk, és a mai helyzetben is másként kell tervezni a beszerzéseket, amikor speciális kihívások előtt áll a honvédség. Melyek a legfontosabb fejlesztési területek?

A látványos fejlesztések most első körben – amint azt sokszor és sok helyen elmondtuk már – a légierő területén zajlanak, hiszen itt volt a legnagyobb az elmaradásunk. Vettünk csapatszállító gépeket, nagyjavításba adtunk régi, és beszerzünk új szállítóhelikoptereket. Folyamatban van a rámpás szállító repülőgépek beszerzésének előkészítése, és örömteli esemény az is, hogy hamarosan érkezik egy könnyű, többcélú futár- és szállító repülőgép is. Ilyen kis kategóriájú repülőeszközzel korábban a honvédség nem rendelkezett. Emellett fontos a fejlesztések terén a kor biztonsági kihívásait is szem előtt tartani. Más eszközök kellettek a hagyományos hadviseléskor, amikor megindultak a haderők, megtámadták egymást, és területeket foglaltak el, és más az aszimmetrikus hadviselésnél. Utóbbi azt jelenti, hogy egy korszerű haderővel szemben egy jóval szegényesebb felszereltségű, más műveleti, harcászati eljárásokat alkalmazó ellenség áll. Gondoljunk például Afganisztánra: a szövetséges haderők a legkorszerűbb fegyverekkel rendelkeznek, a tálibok legfeljebb kalasnyikovval és különböző robbanószerkezetekkel.

A 21. században jelen van már a kiber-, illetve a hibrid hadviselés is. Ez többek között magában foglalja a gazdasági vagy információs támadás lehetőségét, vagy akár a dezinformációk terjesztését.

Szükség van tehát a harckocsira, a repülőre és a tüzérségi, vagyis hagyományos eszközökre, de a hibrid és kiberhadviseléssel szembeni képességeket is fejlesztenünk kell, hogy az országot hatékonyan meg tudjuk védeni.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter Fotó: Talán Csaba

Most hol áll a magyar haderő a környező országokhoz képest?

Meggyőződésem, hogy nagyon nagy hibát követtek el azok, akik néhány évvel a NATO-csatlakozásunk után azt gondolták, hogy „Magyarországnak nincs szüksége erős, önálló nemzeti hadseregre, a NATO majd megvéd bennünket!” - így hivatkozva a washingtoni szerződés ötös cikkelyére.

Ez a kollektív védelemről szól, és kimondja, hogyha valamelyik NATO-tagállamot támadás éri, akkor közösen lépünk fel, és közösen védjük meg. Tehát abban a tudatban volt néhány „szakpolitikusunk” és szakértőnk, hogy nincs szükség a továbbiakban komolyabb haditechnikai eszközökre. Erre épült a Nemzeti Biztonsági Stratégia is. Emiatt eladásra kerültek a felújított korszerű lövegek, a harckocsik és harcjárművek, számtalan technikai eszköz.

A 3. cikkelyről azonban senki nem vett tudomást, amely kimondja, hogy minden ország köteles olyan nemzeti haderőt és képességet fenntartani, amellyel a saját országának biztonságát képes szavatolni.

Éppen a NATO-tagországok képességeiből és erejéből építkezik a szövetség, ahogy mondani szokták: a NATO mi vagyunk. Tehát eladták a honvédség eszközeinek nagy részét, míg a szomszédos országok nem így tettek; nem ajándékozták el a meglévő, komoly, felújított, korszerűsített, karbantartott vagy modernizált eszközeiket. Ezért vannak komoly elmaradásaink, amit be kell hozni.

Fotó: Talán Csaba

Mennyi idő kellene ahhoz – ilyen költségvetés mellett –, hogy beérjük a szomszédos országok haderejét?

Ezt nehéz években meghatározni, hiszen ők is jelentős fejlesztéseket hajtanak végre. Viszont a kormány által jóváhagyott és támogatott honvédelmi és haderőfejlesztési program, aminek végrehajtását már elkezdtük, garancia arra, hogy utolérjük őket, sőt egyes területeken álljunk az élre.

Fotó: Talán Csaba

Az ellenzék időről-időre azt hajtogatja, hogy nem is akarnak a migránsok Magyarországon keresztül jönni, nincs a határon semmilyen mozgás, minek akkor a kerítés, és minek a katonai védelem? Mi a helyzet most a határon?

Ez egy végtelenül téves felfogás. Nem az jelenti a veszélyt, hogy éppen hány illegális migráns jelenik meg a határon, de még csak nem is attól függ az ország biztonsága, hogy hogyan látják ezt Magyarországon a politikusok. A NATO nemrég jelentette be, hogy jelenleg két veszélyes irány létezik, az egyik a keleti fenyegetettség – amely az orosz irányt jelenti – és a déli fenyegetettség, amely többek között magában foglalja az illegális migrációt is. Ezt nem a magyar kormánypárti politikusok mondják, hanem a NATO. De térjünk vissza a határkerítésre. Nagyon egyszerű példát mondok.

Ha az ember át akar menni egyik szobából a másikba, általában az ajtót választja, és nem a falon tör keresztül. Ha az illegális migránsok előtt áll egy akadály, természetesen nem azon törnek át, hanem keresnek akadálymentes utakat. Van egy erős határvédelmünk, amely meghozta az eredményét.

Más irányt választottak a migránsok. Ha más nemzetek is elkezdik majd erősíteni a határaikat – amelyre most látunk már példákat -, akkor ismét a leggyengébb pontot választják majd. Ezért vagyunk most is a határnál. 2015 nyarán azért kellett a honvédség, hogy a műszaki zárrendszert – vagyis a kerítést – felépítsük. Ezután segítettünk a rendőrségnek a határőrizetben. Sok ezer katona szolgált a határ mentén éjjel-nappal. A technikai rendszer bővült azóta, modernizálódott, így most elsősorban ezekkel veszünk részt a határ védelmében. Kevesebb a katona, de drónokkal, lokátorokkal, helikopterekkel segítjük a határ védelmét. Természetesen folyamatos készenlétben állunk, ha újra több illegális migráns közelíti meg a határt, ismét megfelelően nagy létszámmal tudunk jelen lenni a határnál. Rugalmasak vagyunk, alkalmazkodunk a helyzethez.

Fotó: Talán Csaba

A honvédség feladata a terrorizmusra való felkészülés is. Hogyan lehet erre felkészülni, amikor a terrorizmus többnyire nem nyílt hadszíntéren folyik, és legtöbbször alattomosan, civil emberek ellen támadnak a terroristák?

Az országoknak és a hadseregeknek is nagy kihívást jelent ez a tendencia, így nekünk is. A terrortámadások és a fenyegetettség elhárítása a feladat. Meg kell teremtenünk azt a képességet, amellyel fel tudjuk számolni, meg tudjuk szüntetni a fenyegetettséget. Az információ és a felderítés az egyik legfontosabb, hogy időben értesüljünk a veszélyről, a fenyegetettségről. Ezután a feladatra felkészített erőket kell mozgósítani, és végül a kialakult helyzetnek megfelelően a körülmények tisztázása és a helyzet gyors kezelése a cél.

Fotó: Talán Csaba

Említette az információ fontosságát és korábban a kiberellenőrzéseket. Mondjuk az elmúlt egy hónapban találtak olyan email-t vagy bármilyen információt, amely terrorgyanúsnak tűnt?

Ez nagyon összetett kérdés. Napjainkban sok minden elektronikus úton a kibertérben terjed. Sok a rossz szándékú ember is, akik tudásukat és felkészültségüket másként kamatoztatják: heccből hekkelnek fontos internetes oldalakat, vagy információkat tartalmazó elektronikus aktákat. Ilyen naponta előfordul.

Nem ezekre gondolok, hanem komoly terrorcselekmény-gyanús esetre...

Komoly terrorgyanúról nincs tudomásom, de számos olyan dolog történt, amely mögött feltételezhető a szándékosság. A legkisebb, legártatlanabbnak tűnő események is szóba jöhetnek. Mindent komolyan kell vennünk.

Fotó: Talán Csaba

Mire gondol?

Például az adathalász e-mailekre. Amikor valaki, vagy valakik például egy bank nevében – persze hamisan – adatszolgáltatásra kérik fel az embereket e-mailen keresztül. Ezek az e-mailek az adathalászaton kívül alkalmasak arra, hogy felmérjék, mennyire lehet befolyásolni az embereket, ha például pánikot akarnak kelteni. Egy kiberhadviselésnél nagyon érdekes tapasztalatokat lehet szerezni adathalász e-maillel.

Sokszor azt gondolja az ember, hogy a terrorizmus elleni felkészülés annyit jelent, hogy fegyverbe, és roham, pedig egyáltalán nem. Ennél sokkal bonyolultabb, összetettebb a munka.

Akár ilyen adathalász e-maileket is ellenőrizhet a katonai titkosszolgálat. A honvédségnek mindennel tisztában kell lennie. Pár napja Paks légterében például láttak két repülőt. Néhány újságban, internetes portálon cinikusan megjelent, hogy a szúnyogirtó repülőgépekre ráküldtük a Gripeneket. A honvédség nyomon tudja követni az összes légi járművet a levegőben. Pakson és a környékén a légtér nem véletlenül sérthetetlen, azaz „tiltott”. A katonák kapták a jelzést, és észlelték egy jármű belépését, és azonnal intézkedni kellett. Gondoljunk csak vissza a World Trade Centerre. Egy egyszerű sétarepülővel,vagy vitorlázóval is be lehet vinni a légtérbe nagy mennyiségű robbanóanyagot. Ez jóval komolyabb dolog annál, hogy nevetgéljünk azon, hogy szúnyogirtó gépre riasztották a Gripeneket. Ha más szemszögből nézzük, már nem annyira nevetséges. Vannak szervezetek, szolgálati személyek, akiknek az a dolguk, hogy minden szokatlanra figyeljenek, és a biztonság érdekében azonnal lépjenek. A fontos az, hogy az emberek, akik sokszor nem ismerik fel az őket érhető igazi veszélyt, valójában biztonságban legyenek. És éppen az adathalász e-mailek, és hasonló informatikai megkeresések nagyon jók arra, hogy az arra szakosodott „rossz emberek” felmérjék és teszteljék az emberek befolyásolhatóságát és veszélyérzetét.

Fotó: Talán Csaba

Tavaly és tavalyelőtt is járőröztek különös, piros sapkában lévő katonák Budapest nagyobb csomópontjain és kiemelt épületeknél. Akkor az emberek biztonságérzetének növelése volt a cél. Most is járőröznek?

2016-ban létrehoztuk a Katonai Rendészeti Központot, és a katonákat arra készítettük fel, hogy segítsék a rendőrség munkáját. Indokolt volt a migrációs válság miatt, és azért is, mert veszélyt jelentett, hogy a migránsok között hány terroristagyanús léphetett be az országba. Mint utólag kiderült, néhányuk éppen az első migránshullámmal érkezett Magyarországra, amikor a Keleti Pályaudvarnál napokig gyülekeztek. Most is fenntartjuk a szolgálatot, de már nem annyira látványosan. Rugalmasan dolgozunk, és a mindenkori feladatokhoz igazítjuk a katonák jelenlétét. Van, amikor a fegyveres katona biztonságot sugároz, és van, amikor félelmet kelt az emberekben, és erre tekintettel kell lennünk. A katonai rend és fegyelem fenntartásán túl, elsősorban akkor járőrőzzenek katonáink, amikor az állampolgárok érdekében az indokolt, és az emberek is azt érzik, hogy fontos a katona jelenléte.

Fotó: Talán Csaba

Van még egy téma, amely a honvédséget jelentősen érinti: ez pedig a tartalékos rendszer újjászervezése. Miért van erre szükség?

A kérdés megválaszolásánál 2004-gyel kell kezdeni, akkor szüntették meg a sorkatonai szolgálatot, és ezzel együtt a hadkötelezettséget is. A mai törvények értelmében csupán 40 éves korig hadköteles egy férfi. A nők pedig egyáltalán nem hadkötelesek. Korábban volt egy aktív katonaállomány és egy kiképzett tartalékos állomány, ám a sorkötelezettség megszüntetésével ez utóbbi is megszűnt, miközben minden évben folyamatosan csökkent a honvédség létszáma is. Most azt látjuk, hogy a jelenlegi aktív létszám egy különleges helyzetben nem mindenre elég. Megvehetjük a legkorszerűbb eszközöket, de kit ültetünk rá? Kit állítunk mellé? Természetesen szó sincs a sorkatonaság visszaállításáról, de ezt a helyzetet kezelni kell. Ezért kezdtük el az Önkéntes Tartalékos Rendszer kiépítését, hogy a rendszerben részt vállalókkal egészíthessük ki szükség esetén a honvédség létszámát.

Ki lehet tartalékos?

Lényegében bárki, aki szeretne tenni a hazájáért, 18 és 60 év közötti, és megfelel az egészségügyi és pszichikai-fizikai elvárásoknak és követelményeknek. Ezen kívül kiképzéseken, felkészítéseken kell részt vennie.

Fotó: Talán Csaba

Milyen kiképzést kapnak a tartalékosok, és mennyi idő alatt készítik fel a tartalékosokat?

Több kategóriában várjuk a tartalékosokat. A műveleti tartalékosok komolyabb, speciális katonai előképzettséggel rendelkeznek. Ők először egy egyhónapos katonai kiképzést kapnak, utána továbbléphetnek speciális beosztásba. Ennél a kategóriánál egy hónaptól akár több éven át is képezhetik a tartalékos katonát, attól függően, hogy mit szeretne elérni. A második kategória a védelmi tartalékosok, akik rendelkeznek fegyverhasználati joggal, és erre korábban kiképzést is kaptak. Többségük vagyonvédelmi szakember. A harmadik tartalékos kategória pedig területi elven szerveződő önkéntesek csoportja. Ide azok jelentkezését várjuk, akik éreznek magukban kedvet arra, hogy tegyenek a hazájukért valamit, vagy úgy gondolják, hogy a jövőben katonák szeretnének lenni. Elsősorban hétvégére szervezzük a felkészítésüket, de ha több ideje van a jelentkezőnek, akár egész hétre is jöhet a kiképzésre. Innen is tovább lehet lépni a műveleti tartalékosképzés irányába. Ennél a kategóriánál nagyon fontosnak tartjuk a fiatalok megszólítását. Egyébként – a honvédelmi nevelés részeként – két éve már a gyerekeknek is tartunk táborokat.

Milyen sikere van a honvédelmi táboroknak?

Ha röviden szeretnék válaszolni, óriási a siker, talán azt mondhatom, hogy messze túlszárnyaltuk, amit vártunk ettől a kezdeményezéstől. 2016-ban 300 gyermek jött el a honvédelmi táborba nyáron, aztán tavaly már 900-an, az idén pedig 1200-1300 fiatal jelentkezett és jött el. Ez nagyon szép eredmény. Azért jó a szülőnek, ha a gyerek ezt a tábort választja, mert felügyelet alatt hasznos dolgokat tanulhat, ráadásul egyfajta rendszerességre is szoktatjuk őket: van ébresztő, reggeli torna, rendszeres étkezés, és persze foglalkozás reggeltől estig. Ráadásul nem kerül sokba, mert mi nem üzleti, hanem önköltséges alapon szervezzük a táborokat. A gyerektábor alap lehet ahhoz, hogy a gyerek később a katonai pályát válassza. Itt kap egy kis ízelítőt.

Fotó: Talán Csaba

Két éve, amikor beszélgettem önnel, a toborzás fontosságát emelte ki. Most hogyan látja a toborzás eredményességét? Sok fiatal jelentkezik, vagy még többet várnának?

Ha az országban jobb helyzetben van a gazdaság, a foglalkoztatás, az emberek válogathatnak a munkahelyek közül, akkor általában kevesen választják a honvédséget. Ez most is így van Magyarországon. A katonák elkötelezettek, s bár a törvény szerint munkaidőnk van, mi inkább a szolgálati idő kifejezést használjuk, mert a hazánkat szolgáljuk bármikor, amikor szükség van ránk. Ha egy katonának azt mondja a felettese, hogy holnap nem Debrecenben, hanem Kaposváron kell dolgoznia, akkor azonnal indulnia kell. Ha egy misszióba, háborús övezetbe küldik a katonát, megy, és az élete árán is elvégzi a feladatot. Ezek nagy elvárások egy fiatallal szemben. A mostani jó gazdasági helyzetben ilyen komoly elköteleződéssel természetesen nehéz toborozni, de folyamatosan keressük a módszert, a taktikát, hogyan csábítsuk a honvédséghez a fiatalokat. Ilyen praktika például az életpályamodell és a hozzá tartozó biztosítási rendszer, amelyet tavaly januárban vezettünk be. Ez a biztosítási rendszer hivatott gondoskodni a katonákról, ezáltal megvalósítva a róluk való törődést. Ugyanis nem mindenki olyan szerencsés, hogy 60 évesen még olyan fizikai és pszichikai állapotban legyen, ami alapvetően elvárt egy aktív szolgálatra kötelezett katonától. Mindezeket a lehetőségeket, a teljes életpályamodellt meg kell ismertetni a fiatalokkal, hogy tudják, milyen előnyökkel jár, ha a honvédséget választják, és akkor ez is hozzájárulhat a sikeres toborzáshoz.

A ciklusa végén, négy év múlva mikor mondaná azt, hogy eredményes volt a munkája?

Ez végtelenül egyszerű. A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program ugyanis a következő évekre megtervezi, hogy milyen fejlesztéseket kell végrehajtani – éves lebontásban – a honvédségnél. Én akkor lennék elégedett, ha ezt az ütemtervet tartani tudnánk. De ha túlszárnyalnánk, még jobb lenne.