Új szint: Vágó Istvánnak halványlila gőze sincs, miről írogatott a török megszállás kapcsán

2018.08.02. 16:31

Tegnap megírtuk, hogy az eltanácsolt kvízmester egy Facebook-bejegyzésében a török megszállás 150 évének bűneit relativizálta - aktuálpolitikai indokokból. Vágó cikkünk megjelenése után őrjöngő üzemmódba kapcsolt, és alpári stílusban támadta portálunkat közösségi oldalán. A történet utóéletéhez hozzátartozik: külön műsort szentelt a témának MSZMP-s barátja, Bolgár György, akivel közösen próbálták megfejteni a Klubrádióban, miről szólt a bejegyzés. Új karakter a magyar politikában: a kvízprofesszor, aki még a saját sorait sem tudja értelmezni.

Ahogy beszámoltunk róla, a DK elnökségi tagja a napokban újabb kirohanást intézett a magyar nyilvánosság ellen. Nem volt elég neki, hogy korábban páros lábbal szállt bele a kaftános zsidókba, Köves Slomót, a hazai zsidóság szimbolikus személyét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőjét visszatérően támadta, új szereplők kerültek céltáblájának közepére. A magyar történelem, és a magyar emberek.

Közösségi oldalára kikerült egy olyan bejegyzés, ami valamennyi jóérzésű polgárnál kiverte a biztosítékot. Az eltanácsolt kvízprofesszor a magyarság egyik legsötétebb korszaka, a 150 éves török hódoltság bűneit aktuálpolitikai okokból relativizálni próbálta.

A török uralom alatt magyarok százezreit hurcolták el, vagy gyilkolták meg, a magyarság abszolút alárendelt szerepet játszott. Vágót ezek a tények azonban egy pillanatig sem hatották meg, mert tökéletes alapot nyújtottak neki a multikulturalizmus dicsőítéséhez, a kultúrák keveredésének éljenzéséhez. A Vágó-féle alpárian lebutított, A, B, C, D jelű történelemértelmezésben ez a korszak kész nyereség volt, mert megmaradt a kultúránk, nyelvünk, többségi vallásunk, és a gasztronómiánk is gazdagodott, sőt a 150 év alatt nálunk ragadt törökök zöméből jó magyar lett.

A Vágó-féle alpárian lebutított, A, B, C, D jelű történelemértelmezés azt sugallja, hogy ez az állapot lenne az üdvözítő, a követendő napjainkban is. Azokban a napokban, amikor irdatlan erejű népvándorlás sújtja Európát, és arculatának teljes megváltoztatásának rémképe lengi be a kontinenst. Nem lehet másképp értelmezni ezeket a sorokat: ez maga a totális behódolás.

Ha sok minden nem is, egyvalami egész biztosan lejön ebből a gondolatmenetből: Vágó István nem igazán szereti Magyarországot, vagy legalábbis jelenlegi formájában nem annyira.

Vágó nem maradt csendben cikkünk után

Az ember előtt minden helyzetben többféle választási lehetőség áll, így volt ez a bukott kvízprofesszor esetében is, aki nem sokat tétovázott, döntött. A török hódoltságnak napjaink politikai helyzetével párhuzamot vonó bejegyzésével foglalkozó cikkünk megjelenése után a következő lehetőségei voltak:

  • csendben marad, és hallgat a történtekről, hiszen írásával magáról állított ki szegénységi bizonyítványt.
  • vagy elnézést kér magyar emberek millióitól, amiért relativizálta, jelentéktelenítette a törökök által okozott, mai napig ki nem hevert pusztítást.

Ehelyett Vágó István tajtékozva, már-már őrjöngve kelt ki e sorok szerzője ellen: semmi konkrétum, csak értelmetlen, alpári vagdalkozás. Ezt követően e sorok szerzője előtt is több út állt:

  • nem tulajdonít jelentőséget egy DK-s politikus minősíthetetlen stílusban megírt bejegyzésének.
  • vagy pont annak durva hangneme miatt foglalkozik vele.

Utóbbi lett belőle, de nem a fenti indok miatt. Ugyanis

Magyarország egykori kvízprofesszoráról, az A; B; C; illetve D betűjeleket a számítógépéről magabiztosan leolvasó exműsorvezetőről kiderült, halványlila gőze sincs arról, miről is írogatott a török megszállás kapcsán. Egész egyszerűen nem érti, hogy miről is értekezett.  

Vágó IstvánForrás: MTI/Kallos Bea

A politikus nem telt be azzal, hogy az Origo-t válogatott szidalmakkal, önkívületi állapotban támadta, az ominózus cikk miatt külön bement MSZMP-s barátjához a Klubrádióba, Bolgár Györgyhöz, aki tegeződve köszönt neki a beszélgetés elején:

szervusz, a legnagyobb problémát az jelenti nekem, hogy tegezhetlek-e még, mint egy parlamenti párt elnökségi tagját.– szólt a baráti üdvözlés, előrevetítve, mi vár a hallgatókra. Megegyeztek abban, hogy tegezik egymást, és rátértek a tárgyra. „Nem ennyire jó kedvű beszélgetést ígérek a hallgatóknak." – folytatta szomorkás hangon az 1956-ot ellenforradalomként emlegető műsorvezető. Majd kisegíti a kicsit akadozó Vágót: „Éppen azt akarod a soraiddal kiemelni, hangsúlyozni, az itt élő emberek, magyarok, és nem magyarok elég erősek voltak ahhoz, hogy még egy 150 éves idegen kultúra uralmát is túléljék." Csakhogy a DK-s politikus mindenről írt, csak erről nem: gunyoros stílusban értekezett a magyar kormány bevándorlásellenes politikájáról, segítségül hívva a török hódoltság időszakát, a hívószavai meg a bevándorlás, multikulturalizmus voltak. Mindeközben pozitív példának állította be a török megszállást. Azt a megszállást, ami alatt - még egyszer: - magyarok százezreit hurcolták el, vagy gyilkolták meg."Szóval van nekem egy bűnöm, kétségtelenül azt írtam ebben a posztban, hogy a gasztronómiában hatottak ránk" – gyakorolt minimális önkritikát Vágó. Ezzel azonban le is tudta ezt a műfajt, és a beszélgetés a megszokott mederben folytatódott tovább a műsorvezető, és a saját sorait értelmezni képtelen, DK-elnökségi tag között.

„Arról szólt a posztod, hogy erősek vagyunk. Ennyi." – egyeztek meg kicsivel később kedélyesen a felek, arról az írásról, ami a legkevésbé sem erről szólt. Az, hogy ezt ki tudja hányszor szögezték le közös erővel az interjú során, kizárólag őket, és szöveg-értelmezési képességüket minősíti, semmi mást. Nem valószínű, hogy ez így Vágó Istvánt különösebben zavarná.

KAPCSOLÓDÓ CIKK