A svéd politikai vezetés újra bizonyítja, hogy bevándorláspárti

2018.08.07. 08:23

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a svéd politikai vezetés köztudottan migránspárti, hiszen a saját országát már elárasztotta migránsokkal, a magyar kormány viszont ezt továbbra sem akarja.

Völner Pál közleményében arra reagált, hogy Svédország beavatkozik az Európai Bizottság oldalán a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó jogszabály miatt Magyarország ellen indított perbe az Európai Bíróságon.

Az IM államtitkára hangsúlyozta:

bevándorláspárti erők akarnak beavatkozni Magyarország belügyeibe.

Az eddig is tudható volt, hogy a külföldről finanszírozott, bevándorláspárti szervezetek a saját érdekükben lobbiztak is a magyarországi svéd nagykövetnél.

A magyar kormány szerint viszont az lenne célszerű, ha mindenki a saját problémájával törődne. A kormánynak a magyar emberek a legfontosabbak, a jövőben is az ő biztonságuk lesz számukra az első, ezért állnak a brüsszeli vita elé.

Migránsok Malmőben egy korábbi felvételenForrás: AFP/Stig-Ake Jonsson

Arra is felhívta a figyelmet a politikus, hogy a Soros-hálózat átvilágítása miatt továbbra is létjogosultsága van a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénynek, ezzel a magyar emberek elsöprő többsége is egyetért, a nemzeti konzultációban a válaszadók 99 százaléka a törvény mellett állt.
Az Európai Bíróság előtti eljárásokban valamennyi tagállam jogosult részt venni, amennyiben ki akarja fejteni álláspontját; ezt Magyarország is sokszor megteszi, nem csak magyar ügyekben.

A bizottság által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásokban ugyanakkor a tagállamok jellemzően egymás oldalán avatkoznak be, nem a bizottság oldalán. A svéd kormány döntése szerinte azért is meglepő, mert Svédország a transzparencia éllovasa, míg a bizottság által kifogásolt magyar jogszabály is az átláthatóságot hivatott biztosítani.

Migránsok Malmö mellettForrás: AFP/Stig-Ake Jonsson

A svéd kormány által később benyújtandó érdemi észrevételeket a kormány megvizsgálja majd, és azokra az eljárás keretei között reagál. A beavatkozástól függetlenül, a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénnyel kapcsolatban az Európai Bizottság által indított eljárásban a kormány mind a pert megelőzően, mind a bíróság előtt kifejtette érveit, amelyekkel cáfolta a bizottság által felvetett kifogásokat – közölte Völner Pál.

Az eljárás során a magyar kormány kifejtette, hogy

a szabályozás nem korlátozza sem a külföldről támogató jogát a támogatásra, sem a támogatást elfogadó magyarországi civil szervezet jogát a támogatás elfogadására és annak felhasználására a létesítő okiratban meghatározott tevékenység ellátására.

A szabályozás célja az átláthatóság biztosítása a közéletre hatást gyakorolni képes civil szervezeteknél, azért, hogy a közvéleménynek nyilvánvaló legyen, az adott szervezet adott esetben külföldről is kap támogatást, illetve hogy kizárható vagy csökkenthető legyen az illegális forrásból származó támogatások által jelentett „közrendi vagy közbiztonsági kockázat” – tette hozzá Völner Pál.

Völner PálFotó: Szabó Gábor - Origo

A kormány elutasítja azt a feltevést, hogy a külföldi támogatás tényének közzététele önmagában megbélyegző lenne, hiszen az értéksemleges, puszta jogi tényt közöl, ahogyan a bírósági nyilvántartásban szereplő egyéb adatok, mint a közhasznú jogállás léte vagy nemléte, vagy az egyesületi forma típusa.

A kormány szerint a bizottság semmilyen konkrét bizonyítékot nem mutatott fel arra, hogy az állítólagos megbélyegző jelleg ténylegesen a támogatási hajlandóság csökkenésével, és ezáltal a támogatott szervezetek tevékenységének akadályozásával járt volna.

A törvény maga teszi egyértelművé: a rendelkezései által elérni kívánt transzparencia arra szolgál, hogy

a Magyarország politikai és társadalmi életét negatívan befolyásolni képes, ismeretlen eredetű források által jelentett kockázat megszűnjön.

Magát a célt és annak legitim voltát a bizottság sem vitatja, elismeri, hogy a közrend és a közbiztonság védelme, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem indokolhatja az intézkedéseket a tőkemozgások átláthatóságának növelésére, még ha a konkrét intézkedésekkel nem is ért egyet.