Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Tovább folytatódott a Fidesz-KDNP győzelmi sorozata a mögöttünk hagyott hétvégi időközi választásokon is. A kormánypártok jelöltje közel 90 százalékos támogatottsággal nyert Felcsúton, míg Pásztón a balliberális médiumok által agyonsztárolt Dömsödi Gáborral szemben nyert Farkas Attila, a Fidesz-KDNP jelöltje. A pásztói választás esetében azonban nemcsak a polgármesteri címért volt verseny, hanem a képviselői helyekért is.
Az utóbbi versenyben hatalmas kiütéssel nyert a Fidesz, mivel a nyolc helyből hetet sikerült megszereznie a kormánypártoknak. 2014 őszén, az előző önkormányzati választáson még csak öt helyet szerzett a Fidesz. Így az újonnan megválasztott polgármesternek nem kell attól tartania, hogy a következő egy évben működésképtelen helyzet alakulna ki a településen, a (polgármesterrel együtt) kilenc helyből 8-at a Fidesz tölt be. A testületbe rajtuk kívül egyetlen független jelölt jutott be.
A képviselő-választáson a parlamenti ellenzék pártjai összesen két jelöltet tudtak indítani. Mindketten jobbikosok, de egyikük sem kapta meg a lehetséges szavazatoknak még a 10 százalékát sem, így érthető módon nem jutottak a testületbe.
Az újabb időközi választások tehát abba a trendbe illeszkednek, amit április 8-a óta látunk.
Az ellenzéki pártok gyakorlatilag eltűntek erről a terepről,
de ha el is indulnak, akkor általában súlyos vereséget szenvednek. A Fidesz-KDNP jelöltjei általában kétharmad közeli támogatottsággal nyerik ezeket a voksolásokat. Az ellenzék válsága tehát a mögöttünk hagyott hónapokban tovább mélyült, miközben a kormánypártok támogatottsága egyértelműen növekedett április 8-a óta.
A Fidesz-KDNP megerősödését nemcsak az időközi választások igazolják vissza, hanem a legújabb közvélemény-kutatások is.
A Fidesz-KDNP négy közvélemény-kutató intézet méréseinek átlaga alapján júliusban 53 százalékot érne el. Ez 6 százalékponttal meghaladja április 8-i eredményét.
A Jobbik 15 százalék arányú támogatottsággal rendelkezik az átlagok alapján, tehát 5 százalékponttal kevesebbel áprilishoz képest. Az MSZP-re, illetve a Párbeszédre 13 százalék szavazna most, mely szinte megegyezik a választáson elért eredményükkel, csupán 1 százalékponttal több. Az LMP május óta tartja 5 százaléknyi átlagtámogatottságát, mely 2 százalékponttal kevesebb a választáson elértnél. A DK áprilishoz hasonlóan 6 százalékon áll.
Mint arról korábban beszámoltunk, július utolsó hétvégéjén Nyiri Tibor (Fidesz-KDNP) lett Szerencs polgármestere az időközi polgármester-választáson.
A szavazatok 100 százalékát kapta, az ellenzék ugyanis a megszégyenítő vereségek után már el sem indult.
Az ellenzék bukása főleg annak fényében számít hatalmasnak, hogy a voksoláson csak egy jelölt volt, így a kormánypárti szavazók számára sem bírt téttel a választás. Mégis relatíve sokan szavaztak. Egyetlen Fidesz-szavazó szavazatával is nyerhetett volna Nyiri, mégis másfél ezren tartották fontosnak, hogy a nyári hőségben is rá szavazzanak. Ez világosan mutatja, hogy a Fidesz-KDNP-nek messze a legnagyobb és legstabilabb a bázisa.
Szerencset megelőzően Békéscsabán kapott ki az ellenzék. Az ellenzéki kudarcot csak tovább erősíti, hogy nagyrészt olyan körzetekben volt voksolás júliusban, ahol a tavaszi országgyűlési választáson az ellenzéki erőkre együttesen több voksot kaptak, mint a kormánypártok.
A legnagyobb jelentőségű voksolás a józsefvárosi polgármester-választás volt, az ellenzéki média próbálta is helyzetbe hozni az egykori SZDSZ-es Győri Pétert, de végül a Fidesz jelöltje közel kétharmados győzelmet aratott.
Közös volt a választásokban, hogy a súlyos morális, szervezeti és anyagi válságba került Jobbik el sem mert indulni ezeken a megmérettetéseken, pedig áprilisban még azzal vigasztalták magukat, hogy ők a legerősebb ellenzéki párt. Toroczkai László és hívei távozása után pedig az ország jelentős részén emberük sincsen arra, hogy akár egy időközi megmérettetésen elinduljanak. Most Pásztón volt két jelöltjük, de hatalmasat buktak.
