Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Erdő elmondta, hogy Szent István felelősséget érzett népéért és az országért, cselekedeteit személyes keresztény hite vezérelte. Életútja nem a hit gyöngüléséről vagy elsikkadásáról szól, hanem annak erősödéséről, tisztulásáról.
Szent István megtalálta a módját annak, hogy ennek a népnek a kultúráját, az azonosságát az új körülmények között is meg lehet őrizni, és ez az összhang ma is igazodási pont
- emelte ki.
Ma is abban bízunk, hogy Szent István, a mi közbenjárónk figyelemmel kíséri ennek a népnek és országnak a sorsát, és kéri a Mindenhatót, hogy jó irányba vezesse a történetünket, "adjunk olyan ösztönzéseket, amelyek ma is megfelelnek a további gazdagodásnak, az értékekben való erősödésnek" - fűzte hozzá Erdő Péter.
Megfogalmazása szerint
a kultúra is azt jelenti, hogy az egyén és a közösség élete egységes egésszé áll össze,
és ennek a mélyén, a középpontjában van valami világnézet, ami megmutatja, minek van értéke és értelme.
Örvendetesnek nevezte, hogy vannak ünnepeink, amelyek emlékeztetnek minket ezekre a nagyobb összefüggésekre.
Az esztergom-budapesti érsek beszélt a hit családon belüli megéléséről, amellyel kapcsolatban kiemelte: fontos, hogy a hitünket családon és a közösségen belül is visszaigazoljuk, erősítsük, hiszen ezt látva a gyerekek megértik, hogy az élet minden területére van válasza a hitnek. "Ez boldogabbá és gazdagabbá teszi az életet" - emelte ki.
Erdő Péter rámutatott arra, hogy a Szent Jobb-körmeneten nemcsak kedves halottunkat siratjuk, hanem
arra is emlékezünk, hogy Szent István életének nagy harcát egy végérvényes győzelemmel harcolta végig, tehát olyan életet ajánlott fel Istennek, ami az ember számára a legnagyobb győzelem, mert a keresztény tökéletességet tudta megélni.
"Ebben az örömben indulunk el minden évben" - mondta.
A bíboros úgy fogalmazott: ha Szent Istvánra gondolunk, akkor tükröt tart elénk, hogy mennyire érezzük magunkat felesősnek ma a közösségünkért, mennyire keressük Isten akaratát, és milyen személyes áldozatot hozunk, hogy teljesítsük ezt az akaratot. Újra és újra ösztönző és megújító egy ilyen körmenet - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a hívő embernek milyen utakon kellene elindulnia, hogy tevékenyen hozzájáruljon a keresztény Európa megőrzéséhez, Erdő azt mondta:
a Tízparancsolat és a két útról szóló tanítás a kereszténység legrégebbi kincse.
Amit az emberi közösség életében a legszélesebb egyetértésben jónak tartunk, az benne van ebben a két írásban. A Tízparancsolat nem pusztán a kinyilatkoztatás kincse, hasonló viselkedési szabályokat nagyon sok nép hagyományaiban is találunk. Az emberiség, ha jóindulattal keresi az igazságot, akkor a legalapvetőbb kérdésekben eljut a helyes út felismeréséig.
"Ez a mi igazi bizalmunknak az oka a gyakorlatban, mert nem pusztán egy vallás, nem egy kanonizált világnézet az, amin alapulhat egy társadalmi egyetértés" - fejtette ki, hozzátéve: ha a jó szándék és a tisztelet megvan, ki tud alakulni egy olyan együttélés, amelyre már építeni lehet, ebben újra bízni kell itt Európában és másutt is.
Erdő Péter szerint
Isten megajándékozott minket azzal a képességgel, hogy a számunkra a szükséges ismereteket megszerezzük, az életünkben aktuális döntéseket meg tudjuk hozni.
Ha ebben nem bízunk, akkor az értékes cselekvésnek, az építő munkának az összefüggése vész el. A bizalom szükséges tényező az életünkben, amit a hit és tágabb világnézet tud megadni, és ebben a vonatkozásban igazán nagy Szent István öröksége - hangoztatta a bíboros.
Erdő Péter beszélt az eucharisztikus világkongresszusról, amelynek előkészületei jól haladnak. Ennek kapcsán elmondta, ősszel számos találkozót és tudományos konferenciát tartanak.
A bíboros beszélt arról is, hogy az augusztus 20-i ünnepségeken részt vesz Besara Butrosz Rai antiókhiai maronita pátriárka, a libanoni keresztények vezetője is. Erdő Péter az egyházvezetőről azt mondta,
a pátriárka átéli az ottani helyzet minden nyomorúságát és veszélyét, hiszen tudvalévő, hogy Libanonban rengeteg a menekült.
Jelezte: az ottani egyházi vezetők mindig azt mondják, hogy a hívek maradjanak hűek őseik földjéhez, maradjanak hűek ősi kereszténységükhöz.
A bíboros, prímás megemlítette, hogy
mi magyarok is próbálunk segíteni a lehetőségeinkhez képest,
a katolikus egyház többször rendezett karitatív gyűjtést. A pátriárka látogatása azt mutatja, hogy szoros a testvéri kapcsolatunk, és megbecsülik a segítőkészséget és az őszinte segíteni akarást, ami fontos, mert a keresztények egyetlen nagy családot alkotnak - mondta Erdő.
