A Sargentini-jelentés az önálló bevándorláspolitika miatt büntetné Magyarországot

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a Sargentini-jelentés semmi másra nem tesz kísérletet, mint Magyarország megbüntetésére az önálló, szuverén bevándorláspolitika miatt.

Gulyás Gergely kedden az Inforádió Aréna című műsorában közölte: a jelentésben sok más téma is van, de azok „mondvacsináltak”, öt-hat-hét évvel ezelőtt lezárták őket, megegyeztek az Európai Bizottsággal. Ami fennmarad, az a menekültügy, a bevándorláspolitika és az, hogy „mi az, amit a magyar kormány rosszul csinál”, noha

a kormány semmi mást nem tesz, mint védi az Európai Unió külső határait,

és egyértelművé teszi, hogy minden állam polgárainak maguknak kell meghatározniuk, kikkel akarnak együtt élni.

Ha az Európai Parlamentben Magyarország van napirenden, akkor ez egy „Magyarország elleni támadás”, ezért indokolt, hogy a lehető legmagasabb szinten képviselje és védje meg magát az ország – mondta Gulyás Gergely, arra célozva, hogy a miniszterelnök is részt vesz a jelentés vitájában.

A jövő évi európai parlamenti választásokról azt mondta: az látszik, hogy a legfontosabb törésvonal a migráció kérdése lesz.

A közvetlen uniós voksolások 1979 óta tartó folyamatában először lesz egységes európai téma, és nem tagállami belpolitikai viták alapján döntenek a választók. Biztos, hogy kulcsfontosságú vita lesz a kampányban arról, hogy ki bevándorláspárti és ki bevándorlásellenes; előbbiek akár az illegális bevándorlást is támogatnák – mondta a miniszter.

Magyarország volt az első ország, amely bizonyította, hogy a szárazföldi határokat meg lehet védeni,

és a mostani olasz belügyminiszter, Matteo Salvini pártja pedig azt szeretné megmutatni, hogy a tengerieket is meg lehet. Talán kijelenthető, hogy a szocialista-szociáldemokrata oldal a leggyengébb eredményét fogja elérni, mivel jelentősen visszaesett a baloldal Németországban, Olaszországban és „megszűnt” Lengyelországban vagy Franciaországban – mondta Gulyás Gergely.

Hozzátette: részben radikális erők, részben liberálisok nyomulhatnak be a meggyengült baloldal helyére. Szerinte Emmanuel Macron francia elnök a bevándorláspárti, balliberális erők első számú képviselője Európában, és az is egyre valószínűbb, hogy ő a liberálisokhoz csatlakozik majd az EP-ben.

A kormány azt szeretné, ha az Európai Néppárt maradna a legerősebb.

Aki kvótákról, elosztásról tesz javaslatokat, azzal számol, hogy a külső határok nem védhetőek meg, a magyar kormány szerint viszont megvédhetők.

A visegrádi országokról azt mondta, hogy ezek az államok soha nem voltak képesek olyan egységes politikai fellépésre a rendszerváltozás óta eltelt csaknem három évtizedben, mint az elmúlt három-négy évben. Vannak viták, elsősorban nemzetiségi ügyekben, de ez nem változtat azon, hogy elsöprő többségben vannak az olyan ügyek, amelyekben egyetértenek. Az új EU-s költségvetési javaslat pedig tovább közelítette az álláspontokat. Ez a javaslat a közép-európai államokat akarja megbüntetni, azért, mert betartották uniós kötelezettségeiket a gazdaságpolitikában, és ennek megfelelően jelentős növekedést értek el. Eddig a kohézió alapja nem a növekedés volt, hanem az életszínvonal, de most a bizottság az elmúlt évek növekedését veszi alapul, „ezáltal a gazdagabbaknak segítene a szegények kárára”.

Összességében rossz felfogású volt a Jean-Claude Juncker vezette bizottság – közölte.

Beszélt arról is, hogy az EU föderálisabbá tételéhez 28 tagállam akarata kellene, ez ma lehetetlennek tűnik. Ezért szavai szerint „lopakodó szerződésmódosítás” történik, az Európai Bizottság és Bíróság tágítja hatáskörét. Gulyás Gergely kiemelte:

az európai identitás mindig együtt jár a nemzetállami identitással.

Az őszi törvényalkotási ciklusról is kérdezték a minisztert, aki azt mondta: jelenleg nem lát olyan jogszabályt előterjesztve, amelynek „rendkívül nagy jelentősége lenne”. Fontos ügyben nincs olyan kétharmados szabály, amelynek módosításáról már döntés született volna.

Arra a kérdésre, hogy változhat-e az önkormányzati rendszer vagy a budapesti közigazgatás szerkezete, Gulyás Gergely azt válaszolta: eddig ilyen döntés nem született, szándékot sem lát most erre.

Ez a kérdés a budapesti főpolgármester-választásnál szokott előkerülni – mondta, ismertetve: a főpolgármester jelezte, hogy felkérést kapott a miniszterelnöktől, az ő feltétele, hogy közvetlen választás legyen, ha egyáltalán kíván újra indulni, és ő fogja meghozni a végső döntést.

A kultúráról folyó vitáról egyebek mellett azt mondta: nem érdemes arra törekedni, hogy mindenki közös állásponton legyen; a kormánynak az a feladata, hogy teret nyisson a kultúrának és annak, amit a nemzeti önazonosság megőrzéséhez fontosnak gondol.

„Ne jussunk el oda, hogy a minőség zárójelbe tehető azért, mert egyik vagy másik irányzat képviselőjének a kulturális véleményét előnyben részesítjük” – fogalmazott. Meg kell vizsgálni, hogy általános – nem politikai – értelemben nemzeti szemléletű-e a történelem- vagy irodalomoktatás, de „nem úgy kell ezt elképzelni, hogy ami eddig volt, az rossz, és ami ezután lesz, az majd jó lesz”.