Áder János: Atomenergia nélkül nem lehet küzdeni a klímaváltozás ellen

Budapest, 2018. október 2. Áder János köztársasági elnök felszólal a 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. október 2-án. Az államfő mögött Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke. MTI Fotó: Soós Lajos

Áder János véleménye alapján még nem mondhatunk le az atomenergiáról, csak a nap- és az atomenergia együttes használatával érhető el, hogy Magyarország áramtermelése 2030-ra 90 százalékban szén-dioxid-mentes legyen - jelentette ki a köztársasági elnök a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia parlamenti vitáját megnyitó felszólalásában.

Az államfő kihangsúlyozta: Magyarországnak ma az oka és a lehetősége is megvan arra, hogy egy bátor, nagyratörő, ambiciózus klímastratégiát valósítson meg.

Áder János köztársasági elnök felszólal a 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. október 2-án Forrás: MTI/Soós Lajos

Áder felhívta rá a figyelmet, hogy a magyar törvényhozás egy olyan indítvány vitáját kezdi meg, amely nemzedékeken átívelő kérdéseket érint, így arról

közös nemzeti álláspontot kell kialakítani.

Szerinte a veszélyeket nem csak az elmúlt nyár melegrekordjaival, erdőtüzeivel és súlyos aszályaival érzékeltette.

Tudatta azt is, hogy

az emberi tevékenység következtében hússzor olyan gyors a felmelegedés, mint a Föld történetében bármikor.

Ma már nem az a kérdés, hogyan mentsük meg a Földet, hanem az, hogyan mentsük meg az emberi civilizációt – tette hozzá.

Kijelentette:

ha nem változtatunk, az évszázad végén már nem lesz visszaút, a Föld jelentős része kietlen pusztasággá válik.

A párizsi klímamegállapodás is ezt a veszélyt látva született három éve - közölte Áder János, rámutatva arra:

azóta nemhogy nem csökkent a szén-dioxid-leadás, de még jelentősen nőtt is, és Magyarország is növelte kibocsátását az elmúlt két évben.

Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medence a klímaváltozás szempontjából Európa egyik legsérülékenyebb területe, ezért az országnak jó oka van egy ambiciózus klímastratégia megalkotására.

Ehhez szerinte folytatni kell a naperőmű-kapacitás bővítését, amelynek teljesítménye négy éve minden évben megduplázódott.

Ennek ellenére ma még nem mondhatunk le az atomenergiáról sem, csak e két energiaforrás együttes használatával érhető el, hogy az ország áramtermelése 2030-ra 90 százalékban szén-dioxid-mentes legyen

- fűzte hozzá.

Az államfő reális célnak nevezte a környezet megóvását a gazdaság növekedése, az ipar modernizációja és javuló életminőség elérése mellett, ehhez azonban szemléletváltást szorgalmazott.

Hatékonyságnövelést sürgetett, például

államilag támogatott háztartásieszköz-cserével, emellett a közösségi közlekedés elektromossá tételét és a hulladék hatékonyabb hasznosítását is felvetette.

Véleménye alapján az emberek is nagyratörő stratégia megalkotását várják el, 83 százalékuk ugyanis nagyon komoly problémának tartja a klímaváltozást, így ők várhatóan a végrehajtásban is szövetségesek lesznek.

A legnagyratörőbb célnak azt nevezte, hogy

2050-re 85 százalékkal csökkenjen a károsanyag-kibocsátás 1990-hez képest.

Ezzel nemcsak számos ember korai halála lenne megelőzhető, de az egészségügy is "spórolna", egy megfelelő modernizációs fordulat pedig javítaná az ország versenyképességét - mondta.

Az államfő idézte Ferenc pápát, aki szerint

nincs vesztenivaló időnk. A Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől. A jövő generációnak ne vad pusztaságként adjuk tovább.

Áder János beszédét azzal zárta, önmagunkat kell megmenteni, gyermekeink és unokáink jövőjét, de helyes döntéssel édenkertet adhatunk tovább.