Magyarországnak több olyan tartaléka is van, amelyeket kiaknázva, saját erőből is képes megoldani a gazdasági növekedésből eredő munkaerőhiányt - mondta Kövér László Az Üzletnek adott interjújában. Az Országgyűlés elnöke beszélt arról is, a korábbinál konzultatívabb törvényhozásra számít.

A házelnök szerint a kormány két nagy tartalékra számíthat demográfiai programja reménybeli, hosszú távú eredményein, valamint a robotizációban, a technológiai fejlődésben rejlő lehetőségeken túl.

Az egyik ilyen tartalék az oktatási rendszerben van, ami szintén nem hoz rövidtávú eredményt, a másik pedig a "magyarországi cigány népesség még nem integrált része", amit a kabinet közmunkaprogramon keresztül már megpróbál visszavezetni a munka világába - fejtette ki, hozzátéve, "Európában, mivel 8,5-10 millió roma él a kontinensen, ez ugyanúgy tartalék lehetne más országok számára is".

A kormánypárti politikus szerint hasonló tartalékot jelentenek a munkanélküli fiatalok is, még amellett is, hogy Magyarországon a 15-25 év közötti korosztályokban mért munkanélküliségi ráta 10,5 százalék, azaz kevesebb, mint kétharmada az Európai Unió átlagának.

Kövér László elmondta, a magyar demográfiai mutatók jelenleg még a visegrádi négyekkel összevetve sem a legjobbak, de szerinte a korábbi, egészen rossz állapotokat már jelentősen sikerült meghaladni.

A migráció nem járható út

A növekvő magyar gazdaságnak olyan munkaerő igénye van, amire a demográfiai folyamatok jelenleg nem képesek megoldást adni, sokan pedig ezzel igazolják az illegális migráció eltűrését, ösztönzését - hívta fel a figyelmet a parlament elnöke.

A nyugaton végbement migráció katasztrofális következményei ugyanakkor megmutatják, hogy ez nem járható út - folytatta Kövér László, aki szerint az oda a közelmúltban "betelepült emberek - noha egyébként fiatal és életerős férfiemberek - sem nem hajlandók, sem nem alkalmasak arra, hogy nagy részüket a munkaerőpiac felszívja".

"Egyrészt képzetlenek, másrészt a mentalitásuk, a munkakultúrájuk teljesen más, mert egy más civilizációban, egy más kultúrában nőttek fel" - tette hozzá, megjegyezve, a korábbi vendégmunkásokból lett letelepülőkkel ellentétben, ők nem is biztos, hogy a beilleszkedés szándékával érkeztek, hanem "hogy ráakaszkodjanak az adott ország jóléti szociális ellátórendszerére".

Történelmi tardíció a bürokrácia túlburjánzása

Az Országgyűlés elnöke szerint ezért akármennyire is kézenfekvő lenne, hogy kívülről próbálják megoldani a munkaerő-problémákat, azt csak nagyon óvatosan szabad megtenni. Hangsúlyozta, az Erdélyből és más határon túli területekről az elmúlt évtizedekben Magyarországra települtek nélkül, több területen is sokkal rosszabb helyzetben lenne az ország, például a jelenleginél is sokkal nagyobb lenne az orvos- és nővérhiány.

Kövér László kiemelte ugyanakkor, hogy a kormánynak nem célja "kiüríteni a kárpát-medencei magyar szállásterületeket", sőt mindent megtesz azért, hogy a szülőföldön, magyarként boldogulást segítse anyagi és politikai eszközeivel.

– Ha már egyáltalán a külső munkaerő bevonása fölvetődik, akkor elsősorban a környező országok hozzánk hasonló kultúrájú polgárai azok, akik itt számításba jöhetnek, ahogy például Kárpátaljáról vagy Ukrajna más részeiből az ukránok is – mondta a házelnök.

A házelnök történelmi tradíciónak nevezte az állami bürokrácia túlburjánzását, amivel a kormány is foglalkozik. Emlékeztetett, a rendszerváltozás óta több sikertelen nekibuzdulás történt, hogy az államháztartást tehermentesítsék a túlzott bürokratikus költségek alól.

A munkanélküli mutatók "valóságosan is tetszetős volta" azonban most mozgásteret ad a kormánynak, hogy az államigazgatás létszámát csökkentve, az államigazgatási munkaerő egy részét átterelje a piaci szférába - jelentette ki, hozzáfűzve, "ott ráadásul a munkabérek magasabbak is, mint az állami szférában".

Keretjellegű jogszabályok

Kövér László kitért arra is, hogy a kormány törvényalkotási programjából egy konszolidált ország, nyugodt parlamenti munkájának képe bontakozik ki, nincs semmi olyan rendkívüli, ami viharos politikai idényt előlegezne meg.

– A Magyarország újjáépítését, reformját, átalakítását érintő munka nagy részét nagyjából a második ciklus közepére már elvégeztük – mondta, majd úgy folytatta, "így - jó indulatú iróniával fogalmazva - a kormánynak már nincs felmentése arra, hogy a gyors törvényhozási tempóra hivatkozással ne konzultáljon az eddigieknél többet a saját frakciójával".

A házelnök szerint ez a kormánypárt első frakcióülésén már meg is kezdődött, és reméli, hogy a frakciójukból kikerülő államtitkárok "nem úgy érzik, hogy egy másik csapatba, a végrehajtó hatalom csapatába igazoltak át, hanem úgy, hogy továbbra is parlamenti képviselők, akiknek az első dolguk az, hogy ezt a párbeszédet élővé és mindennapossá tegyék a képviselőikkel".

Kövér László a parlament munkájával összefüggésben megjegyezte,

a törvényhozás túlterjeszkedett és olyan résztémákban is törvényt alkotott, amelyekben egyértelműen nem kellett volna. Egy erőteljes dereguláció, jogszabályritkítás után, inkább olyan keretjellegű jogszabályokat kellett volna megalkotni, amelyeket a mindennapi élet aktuális kihívásainak megfelelve a kormány alsóbbrendű, rugalmasabban változtatható jogszabályokkal tudott volna kitölteni, az Országgyűlésnek pedig fokozatosan az e fölötti ellenőrzésre kellett volna áthelyeznie a hangsúlyt - fejtette ki.

Ukrajnában a legkritikusabb a magyarok helyzete

Elmondta még, a szomszédos országok közül most Ukrajnában a legkritikusabb a magyar közösség helyzete, "mert ott, egy külső erők által szított és kirobbantott konfliktus eszközeként folyik egy nemzetépítésnek beállított nacionalista hecckampány".

Kövér László, az Országgyűlés elnökeForrás: MTI/Bruzák Noémi

– Ma már komolyan kell aggódni azért, hogy a korábban ilyen értelemben a legtoleránsabb környezetben lévő kárpátaljai magyarság képes lesz-e megőrizni az intézményeit, a kultúráját, a nyelvét, az önazonosságát – mondta.