Egyre jobban hallatjuk a hangunkat

Takács Szabolcs, az európai ­uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára szerint álságos a jogállamiságunk kapcsán indított baloldali demokráciavita.

Az EU-val fennálló vitáink nagy része arra vezethető vissza Takács Szabolcs szerint, hogy Magyarország a migráció kapcsán markáns, a nyugatitól eltérő véleményt fogalmazott meg. Az európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkár a Magyar Időknek adott interjújából szemlézünk, amelyben elmondta, hogy a jogállamiság kapcsán indított álságos demokráciavita a baloldali, liberális elvárásoktól eltérő magyar álláspont elhallgattatása miatt zajlik. A politikus szerint a V4-ek egyre jobban hallatni fogják a hangjukat.

– Uniós ügyekben a 2010 előtti időszakhoz képest jobban hallatják a hangjukat a visegrádi országcsoport, a V4-ek tagjai. Mi ennek az oka?

– A visegrádi együttműködés államai – így Magyarország is – fellépésükkel azt demonstrálják, hogy vannak nemzeti érdekeik, amelyeket értelemszerűen meg akarnak védeni. Semmiképpen sem másodhegedűs-szerepben képzelik el az életüket, a nyugati, régi tagállamokkal egyenrangú félnek tekintik magukat. Ez sokaknak nem tetszik. Annak idején Jacques Chirac francia köztársasági elnök mondta egy ügy kapcsán: „A kelet-közép-európaiak nem éltek azzal a jogukkal, hogy csendben maradjanak." Tetszik, nem tetszik, kiállunk a minket érintő ügyekben. Lehet, hogy bizonyos szempontból pozícióink nem azonosak a nyugati államokéival, de ez nem jelenti azt, hogy a nemzeti érdekeinket ne lenne jogunk és egyben felelősségünk ugyanúgy érvényesíteni Brüsszelben, mint más tagállamoknak.

– Most, 2018-ban is érvényesül a Chirac által megfogalmazott hozzáállás a közép-európai új tagállamokhoz?
– Ha más álláspontot fogalmazunk meg, akkor abból egyesek azonnal demokráciavitát generálnak. Amennyiben valaki eltér a politikai fősodortól, és például kiáll amellett, hogy a migráció nem emberi jog, hanem a legjelentősebb biztonsági kockázat Európa számára, azonnal megkapja az antidemokratikus jelzőt. Azonban éppen az ilyen kirekesztő vélemények ássák alá az unió jogállamiságát. Az unióval fennálló vitáink nagy része is arra vezethető vissza, hogy Magyarország a migráció kapcsán markáns, a nyugatitól eltérő véleményt fogalmazott meg. A magyar kormány tiszteletben tartja más tagállamok eltérő véleményét, érdekeit, és ugyanezt várja el mindenkitől.

Takács Szabolcs, az európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára szerint álságos a jogállamiságunk kapcsán indított baloldali demokráciavita Forrás: Magyar Idők/Kurucz Árpád

– Egy másik ügy, az Európai Unió 2021 és 2027 közötti költségvetése kapcsán hol tartanak a tárgyalások?
– Az EB május 2-án jelentette meg az uniós költségvetésre vonatkozó javaslatát, ezt követően 37 ágazati jogszabálytervezet látott még napvilágot, idetartozik például a kohéziós és az agrártámogatások kérdése. A magyar kormány álláspontja szerint az elképzelés több sebből vérzik, s gyakorlatilag a szerepét sorozatosan félreértelmező, saját szerződéses keretein túlterjeszkedő bizottság politikai szándékainak leirata, amelyet ebben a formában egyetlen uniós tagállam sem támogat.

– A migrációs válság kezelése kapcsán is problémás a tervezet.
– A korábbiaknál sokkal több pénzt kell fordítani az unió külső határainak ellenőrzésére. Ha valóban létezik az európai szolidaritás, akkor az olyan tagállamoknak, mint Magyarország, amely sikeresen védi az unió külső határait, segítséget illene nyújtani a közösségi forrásokból. Erre az elmúlt években hiába számítottunk, de a mostani magyar javaslat az, hogy legyen egy külön fejezet az EU költségvetésében, amelyik a migrációval foglalkozik. Azonban nem tudjuk elfogadni az EB azon tervét, hogy a kohéziós politikából finanszírozzuk a migránsok behozatalát és integrációját.

– Miről fog szólni az előttünk lévő féléves EP-kampány?
– Ez a bevándorláspári és a bevándorlásellenes erők harca. A migráció és az azzal összefüggő biztonsági kérdések minden tagállamban foglalkoztatják az embereket, ezek lesznek a jövő májusig tartó kampány fő kérdései, sőt ez határozza meg az elkövetkező 15-20 év politikáját is. Emellett a globális gazdasági kihívásokra is választ kell adnunk anélkül, hogy feladnánk identitásunkat. Sokan szeretnék azt a kérdést háttérbe szorítani, hogy ha a jelenlegi úton megyünk tovább, milyen jövő vár Európára, ezt szolgálja a jogállamiság kapcsán indított álságos demokráciavita is, amely a baloldali, liberális elvárásoktól eltérő magyar álláspont elhallgattatását célozza.

A teljes interjút itt olvashatja.