Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Idén júniusban vált nyilvánossá, hogy költségvetési csalást követhettek el a mórahalmi Mini Hungary Park esetében. A projekt célja eredetileg az volt, hogy a Kárpát-medence nevezetes várainak, kastélyainak kicsinyített másából készítsenek kiállítást,
amely elvileg 650 millió forint, makettenként 11-12 millió összegbe került volna.
Eddig minden szép és jó lehetne, azonban a valóságban sikerült olyannyira silány minőségben elkészíteni a kiállítást, hogy az kültéren képtelen volt ellenállni az időjárás viszontagságainak, ezért két évvel az átadása után már omladozott, teljes restaurálásra volt szükség. A látványosságot a mórahalmi önkormányzat mentette meg azzal, hogy 50 millió forintért megvásárolta és rendbe tette. Így erősen felmerült a gyanú, hogy az uniós pénzből épült projektből kinyúlták a pénzt.
A nagyszabású projektet egyébként a Délmagyarország korábbi főszerkesztője, D. Imre álmodta meg, és arra pénzt, egészen pontosan 500 millió 800 ezer forintot a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (DARFÜ) pályázatán, 2010-ben, még a Bajnai-kormány idején sikerült is elnyernie a kivitelező Bornemzet Nonprofit Kft-nek.
D. Imrét már nyáron őrizetbe vették az üggyel kapcsolatban.
A PS beszámol arról, hogy már az átadás is éveket csúszott, a Bornemzet elszámolást sem nyújtott be, így a teljes támogatási összeget vissza akarták kérni. A Bornemzet Kft. 2016 óta végrehajtás alatt áll.
A Szeviép pedig azért vált érintetté az ügyben, mivel mint az utóbb kiderült, a kiállítást megvalósító vállalkozásban D. Imre mellett tulajdonos volt 2013-ig a Szeviép fő részvényese, azaz a MITT Befektetési Zrt.
Így érnek össze a szálak.
Az ügyészség közleménye így szól:
megalapozott gyanú szerint a Mórahalom külterületén létesítendő, az 1910-es állapotokat tükröző emlékpark megvalósításával összefüggésben a beruházó cég ügyvezetője, és a vele vállalkozási szerződésben álló gazdasági társaság vezetője, illetőleg az állami támogatott projekt műszaki ellenőri feladatait ellátó személy egymással összejátszva, mintegy 550 millió forint összegű vagyoni hátrányt kísérelt meg okozni az Európai Unió, illetőleg a magyar állam költségvetésének."
A gyanú szerint a 2013. májusa és 2014. júniusa között benyújtott kifizetési kérelmek során az elkészült makettek darabszámára, illetőleg a projekt készültségi fokára vonatkozóan valótlan tartalmú dokumentumokat nyújtottak be, és hamis nyilatkozatokat tettek,
mellyel a DARFÜ-t folyamatosan megtévesztették a projekt készültségi foka, illetőleg a támogatás összegének felhasználásával kapcsolatban.
A Csongrád Megyei Főügyészség szerint B. Sándor mind a beruházó, mind a kivitelező cégben érintettséggel bírt és ténylegesen ő irányíthatta a többi gyanúsítottat, illetőleg adott utasításokat valótlan tartalmú teljesítési igazolások kiállítására, valamint a projekt készre jelentésére.
Emellett pedig eltérő célra is használhatták az állami támogatás összegét.
A gyanúsítottak cselekményével összefüggésben az állami, illetőleg az uniós költségvetést ténylegesen 436 millió forint vagyoni hátrány érte, amelyből a végrehajtási eljárás során mintegy 50 millió forint térült meg, figyelemmel arra is, hogy az utolsó úgynevezett zárókifizetési csomagot a támogató nem fogadta el, és az ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságok miatt 2015. február 2. napján elállt a szerződéstől és az addig kifizetett összeg visszafizetésére kötelezte a beruházót.
A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének kísérlete miatt indult nyomozást a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Csongrád Megyei Vizsgálati Osztálya folytatja a Csongrád Megyei Főügyészség irányítása mellett.
A főügyészség indítványt tett az őrizetbe vett férfi letartóztatásának egy hónapra történő elrendelésére az eljárás meghiúsításának veszélye, valamint a bűnismétlés veszélye okán.
Ahogy a cikk is felidézi, a Szeviép, a Szeged környékén elnyert állami projektek kivitelezése során, így az M43-as gyorsforgalmi út és a szegedi 1-es villamos pályafelújítási projektjei során körülbelül 400 alvállalkozóját nem fizette ki és körülbelül 11 milliárd forintot tüntetett el.
A Szeviép-per 2015-ben került a bíróság elé. Csődbűntett és más bűncselekmények miatt a Szeviép volt vezérkara, három vállalkozó ül a vádlottak padján: P. László, B. Sándor és O. József. B. Sándor tehát már ebben az ügyben is érintett volt.
