Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A KSH legfrissebb közlése szerint az idei harmadik negyedévben
a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 487 ezer volt, 36 ezerrel több, mint egy évvel korábban.
A munkanélküliek átlagos létszáma pedig az egy évvel korábbihoz képest 10 ezerrel, 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 3,8 százalékosra csökkent. A miniszter hozzátette,
Magyarország a 3,8 százalékos munkanélküliségi rátával a 28 európai ország között az 5. helyet foglalta el.
Varga Mihály szerint a KSH adatai megerősítik, hogy a gazdaság növekedésével párhuzamosan további munkahelyek jönnek létre. A harmadik negyedévben a munkahelyek bővülésében nagy szerepet játszott az ipar, ugyanis a vizsgált időszakban az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 97 ezerrel nőtt, közülük pedig 43 ezren ebben a szektorban helyezkedtek el.
Az ipar továbbra is a magyar gazdaság egyik húzóágazata
- emelte ki a tárcavezető.
A miniszter szólt arról is, hogy az országban a foglalkoztatási ráta
a harmadik negyedévben 69,5 százalékon állt, míg 8 évvel ezelőtt még csak 55 százalék környékén mozgott.
A tárcavezető a bérekről megjegyezte, az elmúlt 2 évben, 2017-ben és 2018-ban a hatéves bérmegállapodás koordinálta a bérek növekedését. Idén novemberben azonban már a munkaadókat és a munkavállalókat képviselő szervezeteknek kell megállapodniuk
a 2019. január 1-jén életbe lépő minimálbér és garantált bérminimum emelésének a mértékéről.
A Pénzügyminisztérium (PM) által szerdán az MTI-nek eljutatott közleménye szerint új típusú foglalkoztatáspolitikai eszközökre van szükség, hogy tovább emelkedjen a munkában állók száma Magyarországon, hiszen a foglalkoztatás szintje ebben a szerkezetben lassan eléri a maximumot.
Kiemelték, hogy
a 2010-es kormányváltáshoz viszonyítva mintegy 777 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, a növekedés döntően a versenyszférában következett be, ahol közel 654 ezerrel dolgoznak többen.
A foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében nagy szerepe van a magyar munkaerő-piaci reformoknak, a gazdaságfejlesztő programoknak, a munkát terhelő adók csökkentésének, a minimálbérek érdemi emelésének, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak.
A kormány azon dolgozik, hogy a következő időszakban az országban meglévő munkaerő-tartalékot, az inaktívakat, a közfoglalkoztatottakat és a munkanélkülieket minél nagyobb számban támogassa abban, hogy vissza tudjanak térni a munkaerőpiacra.
