Trócsányi László: A nemzeti gyásznap a hálaadás napja is

2018.11.04. 11:38

November 4. nemzeti gyásznap, és egyben a hálaadás napja is – emelte ki az igazságügyi miniszter a nemzeti gyásznapon vasárnap Budapesten. Emellett a tárcavezető részt vett Fónay Jenő 1956-os halálraítélt, a Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) alapítója és örökös elnöke emléktáblájának leleplezésén a Kisfogház Emlékhelyen is.

Trócsányi László a Rákoskeresztúri új köztemető nemzeti gyászparkjában tartott megemlékezésen hangsúlyozta: 1956 hőseire, mártírjaira emlékezni és emlékeztetni kell, hálával kell gondolni rájuk, akik a szabadságunkat megalapozták.A miniszter azt mondta: 1956 Európa és a világ lelkiismeretéhez is szólt, semmi más nem mozgatta úgy meg a szabad világ lelkiismeretét, mint a magyar forradalom.
1956. október 23-át a remény szülte, és ezt ölték meg november 4-én– mondta Trócsányi László.

Egy egész nemzedék tűnt el, köztük rengeteg kiváló tehetséges ember. 1956. november 4. után a diktatúra sötét hónapjai, évei következtek "vérbíróságokkal, kirakatperekkel", a megtorlások és durva zsarnokságok időszaka volt ez. A sztálinizmust felváltotta a kádárizmus, s 1956-ot csak az ellenforradalom szóval társítva lehetett kimondani.

A miniszter szólt arról, hogy 1956-ban sok mindent zászlajukra tűztek a felkelők.

Ezek közül Trócsányi László azt hangsúlyozta, hogy ki akarták vívni az emberek szabadságát és a nemzet függetlenségét. Ez a kettő hozta magával a többit, a demokrácia és a jogállamiság kiépítését.

Trócsányi László igazságügyi miniszter és Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója virágot helyez el a Rákoskeresztúri új köztemető 300-as parcellájában az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 62. évfordulóján, a nemzeti gyásznapon 2018. november 4-énForrás: MTI/Máthé Zoltán

A tárcavezető az alaptörvényt idézve hozzátette: mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki. A szabadság viszont nem egy befejezett tény, hanem folyamat. Vannak törekvések és célok, amelyeket ma is folytatni kell, ilyennek nevezte a polgárosodást.

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója beszédében azt hangsúlyozta: Emlékeznünk kell történelmi évfordulónkhoz köthető hőseinkre, áldozatainkra. Nemzetünk jövője abban rejlik, hogy emlékezzünk, ne felejtsünk.

Büszkék vagyunk az országunkért küzdő hőseinkre

A tárcavezető részt vett Fónay Jenő 1956-os halálraítélt, a Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) alapítója és örökös elnöke emléktáblájának leleplezésén a Kisfogház Emlékhelyen.

A megemlékezésen mondott beszédében Trócsányi László kiemelte: vannak olyan hősei a magyar történelemnek, akik ha meg is haltak, emlékezetünkben tovább élnek, ma is üzennek és a jövőben is üzenni fognak számunkra. Ilyenek 1956 hősei is, ezért kötelességünk emlékezni rájuk - mondta.

Fónay Jenő (1926-2017) mérnök, 1956-os szabadságharcos, a Széna téri ellenálló csoport helyettes parancsnoka volt. 1956. október 23-án részt vett a Petőfi-szobornál, a Bem téren és a Parlamentnél zajlott tüntetéseken. Október 25-én a Margit híd budai hídfőjénél ő szervezte meg a felkelők hídőrségét. Később csatlakozott a Széna téri ellenállókhoz, és a nevükben ő vett részt a Petőfi Akadémián tartott fegyverszüneti tárgyalásokon a kormánnyal. 1957-ben letartóztatták, első- és másodfokon is halálra ítélték. Végül kegyelmet kapott és 1963-ban szabadult.

Trócsányi szerint az alaptörvény is kiemeli a múlt, a jelen és a jövő magyarjai közötti szövetség jelentőségét. Szövetségről azonban csak akkor beszélhetünk, ha a jelen generáció képviselői átadják a jövő generációnak azt az üzenetet, hogy büszkék vagyunk az országunk megmaradásért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő hőseinkre.

Trócsányi László igazságügyi miniszter leleplezi Fónay Jenő 1956-os halálraítélt, a Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) alapítójának és örökös elnökének emléktábláját a Kisfogház Emlékhelyen, a Kozma utcai Fegyház és Börtönben 2018. november 4-énForrás: MTI/Kovács Tamás

A miniszter méltatta Fónay Jenőt, 1956 hősét, akit kétszer is halálra ítéltek, és csak a bitófánál közölték vele, hogy kegyelemben részesítették.

A rendszerváltás időszakában "ismét történelmi szerepet kapott", alapítója volt a Pofosznak, és egyik szervezője Nagy Imre újratemetésének - emlékeztetett.

1956-ot Fónay Jenő a magyarság csodájának nevezte - fűzte hozzá a tárcavezető.

Trócsányi László végül koszorút helyezett el az emlékhelyen.