Mindenki erős és sikeres Európát akar, de eltérően ítéli meg, hogyan lehet ezt elérni – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara által A magyar diplomácia napja címmel szervezett konferencián Szijjártó Péter kiemelte: vannak, akik szerint legyengített tagállamok kellenek, és Brüsszelnek minél több hatáskört át kell vennie, de Magyarország elutasítja az Európai Egyesült Államok gondolatát, azt, hogy a tagállamoknak el kelljen távolodniuk a nemzeti és kulturális identitásuktól.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond A magyar diplomácia napja című konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2018. november 21-én.Forrás: MTI/Mti Fotószerkesztőség/Szigetváry Zsolt

A magyar diplomácia vezetője elmondta: Budapest álláspontja szerint ahhoz, hogy Európa erős és versenyképes legyen, engedni kell a versenyt az EU-n belül, vissza kell adni az európai emberek biztonságát, meg kell őrizni a keresztény kultúrát és identitást, objektív vitát kell folytatni a többéves európai költségvetésről, az európai intézményeknek az európai valóságra kell reflektálniuk, továbbá fel kell gyorsítani a nyugat-balkáni bővítést.

Kifejtette: „a nemzetközi politikában szinte minden új”, a külpolitika soha ennyire nem volt része a belpolitikának, és a világgazdasági, világpolitikai változások miatt egy teljesen új világrend jött létre.Ez az új világrend sok kérdést vet fel az európai jövő szempontjából is, ráadásul közben az EU számos történelmi kihívás előtt áll – mutatott rá Szijjártó Péter.

A külügyminiszter ezek között említette a biztonsági kihívásokat: Magyarország közvetlen szomszédságában háború zajlik, súlyos a terrorfenyegetettség, és a tömeges illegális bevándorlás miatt párhuzamos társadalmak jöttek létre több nyugat-európai városban.A brexit miatt egy nagyon jelentős tagállamot veszít el az unió, az európai keresztény identitás megkérdőjeleződött, a nemzetállamok szerepének megítélése nem azonos, valamint többen az európai parlamenti választások előtt minden kérdést le akarnak még zárni – tudatta.

A miniszter közölte: fontos, hogy legyen vita az EU jövőjéről, de a viták gyorsan emocionálissá válnak, és nem európainak bélyegzik azt, aki a mainstreammel ellentétes álláspontot képvisel.Ha sikerrel akarjuk megvívni ezeket a vitákat, a józan észre és a kölcsönös tiszteletre kell alapozni – fűzte hozzá.

Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora arról beszélt, hogy az európai kultúra három helyről indult ki: a Golgotáról, az athéni Akropoliszról és a római Capitoliumról.

Azonban jelenleg is érezhető nehézségeink vannak mindegyikkel; a Golgota által jelképezett kereszténység, az Akropolisz által szimbolizált demokrácia és a jog Capitolium jelképezte tisztelete, befolyása megingott – jelentette ki.

Úgy látja, bár Európa 20. századi nehézségeit egyik sem tudta teljes mértékben kezelni, mégsem fordulhatunk más értékekhez, hiszen „nem tudunk mások lenni, mint amik vagyunk”.

Koller Boglárka, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja közölte: a diplomácia napja „frissen konstruált ünnep, amelyre azért van szükség, mert fontos beszélni a diplomáciáról egy meghatározott napon.
Ezt az napot november 19-én tartják, ugyanis 1335-ben ezen a napon volt a visegrádi királytalálkozó– mondta.

Ez a nap évente egyszer szakmai és tudományos beszélgetésekre ad alkalmat, és ehhez akar hozzájárulni a kar a mostani konferenciával – zárta gondolatait.