"Szeretném, ha úgy emlékeznének ránk, mint akik mertek előrelépni"

2018.11.23. 14:36

"1873. november 17-én Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget egyesítésével létrejött Budapest. A város a magyarság történetének egyik, ha nem a legsikeresebb vállalkozása" - fogalmazott a főpolgármester-helyettes a Budapest Építészeti Nívódíj átadóján. Szalay-Bobrovniczky Alexandra a Nívódíj bírálóbizottságának elnökeként hozzátette, hogy a díjjal azokat az alkotásokat szeretnék elismerni, amelyek méltók a város történetéhez és örökségéhez. A Nívódíjat egyébként a Kőbányai Ügyfélszolgálati Központ, valamint az óbudai Graphisoft Park Fogadóépülete nyerte el. A főpolgármester-helyettessel a díjátadó után beszélgettünk.

Így utólag bevallhatja, hogy volt-e kedvence a pályázók között!

Az a helyzet, hogy valamennyire elfogult vagyok ebben a témában. Legalábbis abban a tekintetben, hogy azoknak a pályamunkáknak örültem a legjobban, amelyek valamilyen állami vagy önkormányzati oldalról érkezett igényre reagáltak. Méghozzá azért, mert ezekben a helyzetekben sokkal nehezebb dolga van a megrendelőnek, hiszen csomó bürokratikus akadállyal kell szembenézni, ráadásul a pénzügyi mozgástere is jóval szűkebb, mint a piaci szereplőknek. Azonban ennek ellenére, még ezen a szűkített pályán is születtek olyan alkotások, olyan épületek, amelyek jó funkciójú helyek, és amelyek a város érdekeit szolgálják.

A 2018-as Építészeti Nívódíjjal jutalmazott alkotók a FugábanForrás: ABELFARKASS@ICLOUD.COM/Abel Farkass

Konkrétan melyikre gondol?

Onnan kezdeném, hogy sokszor már az intézmény funkciója is komoly kötöttséget jelent. Mondanom sem kell, hogy mennyire más egy hotelberuházás, vagy egy P+R parkoló. Nagyon nem egy műfaj, mindegyik esetben más szempontok szabják meg, vagy kötik az építmény lehetőségeit. Viszont ezzel együtt is nagyon jó példák születtek és születnek ma Budapesten, amit nagyon jó folyamatnak látok és gondolok. Az egyik tavalyi győztes egy kerületi óvoda épülete volt, idén pedig egy önkormányzati ügyfélszolgálat tudott építészeti szempontból kiemelkedő alkotásként megjelenni. Az óvoda sem csak egy üres épület, tud olyan fantasztikusan innovatív, játékos, egyúttal a gyerekek által használt funkciókra koncentráló épület lenni, ami túlmutat önmagán. Jó példaként említhetném persze a 10. Kerületben a gyermek- és háziorvosi rendelőt, ami kiemelt dicséretben részesült, vagy az új Hegyvidék Galériát, ami pedig a 12. Kerületben készült el nemrég, ezek mind önkormányzati beruházások voltak meglehetősen jó eredménnyel.

Miért fontos odafigyelni ezekre az épületekre?

Azért, mert a fővárosnak mindig is kiemelkedő, jelentős arculata volt, mindig meghatározta azt, amit mi budapestiek gondolunk róla, illetve gondolunk önmagunkról. Budapest épített öröksége mindig is előkelő helyen szerepelt az értékei között.

A főpolgármester-helyettes átadja a Nívódíjat a Graphisoft Park új fogadóépületét tervező csapatnakForrás: ABELFARKASS@ICLOUD.COM/Abel Farkass

Miért fontos díjjal is elismerni ezeket az épületeket és alkotóikat?

Fontos ráirányítani a figyelmet az utóbbi időben született, a funkciókat tekintve is újító épületekre is. Ki kell emelnünk azt, hogy Budapest nem csak a múltjából él, hanem az utóbbi 10 évben egy újabb aranykorát éli. Másrészt pedig nagyon nem mindegy az, hogy milyen irányba visszük el a város arcélét, jó példákat kell tudnunk mutatni. Legyen szó akár lakóházakról, önkormányzati intézményekről, vagy strandról. Kiemelten lényeges az, hogy ötletes, magas színvonalú projekteket mutassunk be. Ez a díj lehetőséget ad arra, hogy a Budapesti Építészeti Kamara szakmai segítségével egy pozitív felsorolást tudjunk adni az utóbbi időszak érdekes alkotásaiból.
Ráadásul olyan épületekről van szó, amelyekkel a budapestiek nap, mint nap találkoznak. Mindegyik helyszínen rengetegen megfordulnak. Szeretnénk, ha az emberek felemelnék a fejüket, látnák azt, hogy milyen értékek születnek. De azt is szeretnénk elérni, hogy a díjazottak megosszák sikereiket. Például magával a díjjal. Arra gondolok, hogy az idei évben olyan díj készült, ami kifejezetten alkalmas arra, hogy az épületekre ki lehessen tenni.

Mit ért Budapest arcéle alatt?

Van egy olyan építészeti adottsága a városnak, ami eklektikus és fantasztikusan mutat be sok időszakot. Nem véletlenül van az, hogy Budapest ennyi amerikai filmes produkció díszlete lehet. Ha kell Róma, ha kell Moszkva, Buenos Aires, de van benne egy kis Párizs is. Azt hiszem, hogy Budapest Béccsel is bőven felveszi a versenyt. Arra kell odafigyelnünk, hogy minél körültekintőbben ápoljuk azt, amink van. Éppen ezért nagyon fontos az a munka, amit a főváros hosszú évek óta végez a Műemléki Alappal. Folyamatosan költünk arra, hogy fel lehessen újítani a házak homlokzatát, így újra megmutathassák magukat ezek a gyönyörű épületek.

Merre fejlődik tovább Budapest?

Ha meg kellene határozni egy irányt, akkor a dél felé történő bővülést és változásokat mondanám. Most arra történnek kiemelt fejlesztések. Kiemelt cél Budapest déli részének bekapcsolása a vérkeringésbe, ez a jövő évek már részben zajló folyamata. Ezzel kapcsolatban szokott előkerülni a magas házak témája is. Én magam ezzel kapcsolatban úgy vagyok, hogy a történelmi városmaghoz nem is illenének ilyen beruházások és nincs is ilyen szándék. Ugyanakkor meg kell találni azokat a helyeket és fejlődési irányokat, ahol, és amelyekkel reagálhatunk a mai kor építészeti lehetőségeire és kihívásaira - megfelelő arányérzékkel természetesen.

"Arra kell odafigyelnünk, hogy minél körültekintőbben ápoljuk azt, amink van"Forrás: ABELFARKASS@ICLOUD.COM/Abel Farkass

Fontos-e az, hogy ez a díj nemzetközi figyelmet kapjon?

Remélem, hogy már a tavalyi díjon is látszott, hogy más országokból is figyelnek rá. Természetesen dolgozunk is azon, hogy ez így legyen. Hiszen izgalmas minden olyan típusú díj, amellyel egy város önmagára reflektál, ennek kifelé is nagyon jó üzenete van.

Mit szeretne, ha hogyan gondolna az utókor a jelenlegi időszakra?

Mindenek előtt szeretném, ha azt gondolnák, hogy Budapest egy élhető város volt. Egy olyan hely, ami a budapestieket szolgálja, amire a budapestiek büszkék. Ha esztétikai szempontok szerint nézzük, akkor pedig remélem azt, hogy Budapest újabb fénykoraként emlékeznek majd ezekre az évekre. Szeretném azt is, ha ez az építkezés időszaka lenne, és úgy gondolnának majd ránk, mint az a generáció, amely mert fejleszteni és előrelépni.

Melyek a kedvenc budapesti épületei?

Jelenleg nagyon kedves számomra a Várkert Bazár, ami az újrafelfedezés szimbóluma. Anyukámtól nagyon sokat hallottam annak idején arról, hogy mennyit jártak oda az Ifi parkba. Azonban sajnos az én fejemben már csak a város szégyenfoltjaként élt. Nagyon örülök, hogy újra elnyerhette a hozzá illő pompáját. A másik örök kedvencem, amelyik mellett sokat elsétálok a Szervita téren egy fantasztikus szecessziós homlokzatú keskeny épület, az egykori Török-bankház. Az egy igazán gyönyörű épület. És, ha már itt tartunk: imádom a Szervita tér nyitottságát, amelyet az épület lebontásával nyert, bízom benne ez a jelleg megmarad valamennyire a beépítés után is. Nagyon szeretem továbbá a megújult kőbüfét a Margitszigeten. Egy pici hely, ez igaz, de nagyon örülök annak, hogy a felújítással az az épület is megőrizhette szépségét. Ezek az apró fejlesztések szerintem legalább annyira érdekesek, mint egy nagyon hangos, feltűnő nagyberuházás. Ezek az apróságok is legalább annyira jelentik Budapest lelkét, ha nem még jobban.