Sokan vannak a hajléktalanszállókon, és még így is vannak szabad helyek

2018.11.29. 22:50

Az október 15-ei új jogszabály bevezetése óta egyre többen veszik igénybe a hajléktalanellátó szolgáltatást, és még így sem lehet zsúfoltságról beszélni. Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Magyar Hírlapnak adott interjújában arról beszélt, a rendőrök elsősorban nem büntetik, hanem segítik a hajléktalanokat.

A napilap csütörtöki számában megjelent interjúban Fülöp Attila elmondta az új jogszabály óta - amely nem engedi a közterületen való életvitelszerű tartózkodást - a hajléktalanellátó rendszer ugyanúgy működik tovább, mint már több évtizede. 

Közölte, hogy nem lepte meg, a hajléktalan-ellátás körüli politikai hangulatkeltés, hiszen az ellenzéki pártok előre beharangozták azt. Ám a valóság az, hogy növekedett a férőhely-kihasználtság, tehát nem igaz az az állítás, hogy nincsenek többen a szálláshelyeken, pedig a kemény hideg még nem is köszöntött be.

Az október 10-i helyzethez képest november 22-ig többen vették igénybe a hajléktalanellátó szolgáltatást, ám ezzel a növekedéssel együtt is csupán 80,45 százalékos a kihasználtság országosan. Budapesten ez az arány még alacsonyabb, 78,57 százalék.

IllusztrációForrás: AFP/Philippe Desmazes

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a hajléktalanellátó rendszert működtetőkkel rendszeres az eszmecsere, a legutóbbi találkozón mindannyian megköszönték az emberséges bánásmódot a rendőrségnek, mert abszolút emberbarát módon lépnek fel. Nem vegzálni, szankcionálni mennek az utcára a rendőrök, hanem segíteni.

"Ami az egyéb városi legendákat, például az állandó lopásokat illeti: országszerte több hajléktalanszállón jártam, de mindegyik intézményben volt zárható szekrény az értékek számára"- közölte Fülöp Attila. Úgy fogalmazott: be kellene menni egy-egy intézménybe és megnézni a körülményeket, a munkát, ami ezeken a helyeken folyik, és a népmesei motívumok hangoztatása helyett az objektivitás talaján maradni.

Kiemelte, hogy egy kormánydöntés nyomán plusz háromszázmillió forintot tettek a rendszerbe - erre korábban még nem volt példa -, aminek segítségével fejleszteni lehet az ellátást. E keret terhére néhány napja írtak ki egy pályázatot, 84 millió forint áll a fenntartók rendelkezésére, hogy fejlesztéseket valósítsanak meg, javítsanak a személyi, tárgyi feltételeiken. Összesen több mint kilencmilliárdot költenek csak idén a hajléktalan-ellátásra - tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy két vidéki bíróság is az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontjuk szerint a hajléktalanokat érintő jogszabály az alaptörvénybe ütközik, közölte: nem érte váratlanul, hogy jogi oldalról is támadják majd a rendeletet. De ha abból indulunk ki, hogy mi az, ami a hajléktalanok helyzetét javítja, és az ő érdekeiket szolgálja, akkor azt kell mondanom, hogy a megalkotott szabálysértési törvény és az ellátórendszer ilyen típusú megerősítése jelent valós segítséget, hogy később arról beszélhessünk, miként integrálhatjuk vissza a társadalomba az érintetteket.

Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a társadalomba visszavezető út az utcakőről vezet. Ezért van szükség arra, hogy a hajléktalan embert besegítsük az ellátórendszerbe, ahol a szociális munkások segítsége és támogatása jelentheti a kapaszkodót, hogy visszajussanak például a munka világába - fogalmazott Fülöp Attila.