Meggyújtották az első hanukagyertyát a Nyugati téren

AMRANI, Joszef; KÖVES Máté Slomó; TARLÓS István
Budapest, 2018. december 2. Jószéf Amrani izraeli nagykövet (b) és Tarlós István főpolgármester kezet fog, középen Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a nyolcnapos zsidó vallási ünnep, a hanuka első estéjén tartott ünnepségen, az első hanukagyertya meggyújtásán a budapesti Nyugati téren 2018. december 2-án. MTI/Máthé Zoltán
Vágólapra másolva!
Budapesten nincs igazi bázisa semmiféle valós antiszemitizmusnak. Ezt mondta Budapest főpolgármestere, Tarlós István a hanuka első napján, vasárnap este a budapesti Nyugati téren.
Vágólapra másolva!

Tarlós István az első hanukagyertya meggyújtása előtt mondott köszöntőjében kiemelte, hogy ma már magától értetődő, hogy

a magyar nemzet fővárosában minden közösség szabadon gyakorolhatja vallását és háborítatlanul élheti át ünnepeit.

Hozzátette. hogy különleges az az érték, amit a magukat büszkén magyarnak valló zsidó polgárok Budapestnek adtak az élet minden területén.

- mondta a főpolgármester.

Jószéf Amrani izraeli nagykövet és Tarlós István főpolgármester kezet fog, középen Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija az első hanukagyertya meggyújtásán Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija arról beszélt, hogy

Ez a harminc év pedig "felelősséggel is felruház".

Elmondta, hogy még mindig vannak olyan zsidó gyerekek Budapesten, akik nem tudják, mi az a hanuka. Hangsúlyozta, hogy a hanuka ünnep neve nevelést, oktatást jelent.

A zsidó bölcsek tudták, hogy bármilyen identitás, a hagyomány megtartásának egyetlen záloga az oktatás, a nevelés, a tudás továbbadása a következő nemzedéknek.

Áder János köztársasági elnök levélben köszöntötte a résztvevőket. Azt írta, hogy Magyarország büszkén tekint minden zsidó származású polgárára, és valamennyi vallási közösségre. A Nyugati téren hagyománnyá vált 8 napos ünnepségen

- írta.

Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete szerint a hanukai gyertyáknak hála

A hanuka a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, amelyen a jeruzsálemi templom időszámítás előtt 165-ben történt visszafoglalására és megtisztítására emlékeznek.

Az ókori ázsiai Szeleukida Birodalom akkori uralkodója, IV. Antiokhosz Epiphanész időszámítás előtt 168-ban elfoglalta Jeruzsálemet, és megtiltotta a zsidó vallás gyakorlását. A zsidók azonban föllázadtak, és három évvel később Júdás Makkabeus vezetésével visszafoglalták a templomot.

A hagyomány szerint a zsidó szabadságharcosok a szentély megtisztításakor csupán egy napra elegendő tiszta olajat találtak, amikor szerették volna újból meggyújtani a fényt a menóra mécseseiben.

Isteni csoda folytán azonban az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett.

A zsidóság erre a csodára emlékezik a nyolcnapos ünnepen. A hanuka első estéjén egy, majd a következő estéken újabb egy lángot gyújtanak meg a csak ilyenkor használt menórán, a hanukián. A hanukia a hétágú menórával szemben kilenckarú: nyolc ága van a nyolc napra való egy-egy gyertyának és egy kilencedik az ezeket meggyújtó "szolgagyertyának"