Megmutatjuk a hazai egészségügy legnagyobb eredményeit

Des chirurgiens effectuent une opération ŕ coeur ouvert, le 17 décembre 2007 ŕ l'hôpital Georges Pompidou de Paris. AFP PHOTO MARTIN BUREAU / AFP PHOTO / MARTIN BUREAU

Jelentős változások indultak meg a magyar egészségügyben az elmúlt években, és ennek eredményeként 77 kórház, 54 szakrendelő és 97 mentőállomás újult meg. A dolgozók bére az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett, és a következő években további 72 százalékkal fog. A budapesti egészségügyi rendszer fejlesztésére a következő években 700 milliárdot költenek majd, miközben a kórházigazgatóknak nőni a felelőssége.

Már számos területen változást hozó intézkedések indultak el az egészségügy területén, de sok még a teendő ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar lakosság egészségi állapota. A most bevezetett intézkedéseknek mintegy 15-20 év múlva lesznek látványos eredményei – mondta korábban Kásler Mikós a Nézőpont Intézet konferenciáján. Legfontosabb, hogy javuljanak a betegek gyógyulási esélyei, az egészségben eltöltött évek száma és az egészségtudatosság. Az öt egészségprogram közül a rákellenesről azt mondta: a célkitűzés az, hogy 2030-ra legalább tíz százalékkal kevesebben haljanak meg rákban – tette hozzá.

Jelentősen nőttek a jövedelmek a hazai egészségügyben Forrás: AFP/Martin Bureau

72 százalékos béremelés

Bár vannak, akik kígyót-békát kiabálnak a hazai egészségügyre,

az elmúlt években 77 kórház, 54 szakrendelő és 97 mentőállomás újult meg, 23 új szakrendelő és 30 új mentőállomás épült.

Ezzel párhuzamosan jelentős bérfejlesztések zajlanak az egészségügyi szektorban. Az egészségügyi szakdolgozók (például ápolók, szülésznők, gyógytornászok), a nem egészségügyi főiskolai végzettségű dolgozók (például logopédusok, gyógypedagógusok) és a védőnők bére négy év alatt, 2022-re összesen 72 százalékkal emelkedik a 2018-as alapbérhez képest.

Ezt több lépcsőben valósítják meg: a jövő november elsején esedékes nyolcszázalékos béremelést előre hozzák július elsejére, ezzel egy időben a védőnők is bekerülnek a szakdolgozói bértábla hatálya alá, hogy emelkedhessen a fizetésük. A következő lépcső 2020. január elsején lép életbe, amikor 14 százalékkal emelkedik a szakdolgozók és a védőnők bére, majd 2020. november elsején 20 százalékkal, végül 2022. január elsején 30 százalékkal.

Folyamatosan javul a hazai eszközpark is Forrás: AFP/JEAN-SEBASTIEN EVRARD/Jean-Sebastien Evrard

700 milliárdos kórházfejlesztés

A bérfejlesztés mellett gőzerővel zajlik a meglévő intézmények felújítása és újak építése is. Az Egészséges Budapest Program (EBP) a 2017-es költségvetéssel már elindult, 40 milliárd forintnyi fejlesztéseket indítottak el. Ebből 22 milliárdot fordítottak orvostechnológiai fejlesztésekre, 18 milliárdot pedig építészeti tervezések megkezdésére. Idén 30 milliárd forintot fizetnek ki hasonló célokra. Az EBP keretében 2019-ben 42 milliárd forintot használnak majd fel.

Az ország történetének legnagyobb egészségügyi fejlesztését jelentő EBP keretében

a kormányzat 700 milliárd forint összegben biztosít forrásokat arra, hogy vidéki kórházfejlesztések és más egészségügyi beruházások mellett a már régóta időszerű budapesti egészségügyi fejlesztések is megvalósulhassanak.

A program keretében 2017 és 2026 között öt fővárosi és Pest megyei egészségügyi intézmény modernizációja is megvalósul. Három nagy centrumkórház jön létre: a dél-budai, az észak-pesti és a dél-pesti. Emellett huszonöt fővárosi és Pest megyei társkórházban, ezen belül négy egyházi fenntartásúban, továbbá harminckét szakrendelőben valósulnak meg fejlesztések. Folytatódik a kórházak orvostechnológiai eszközeinek beszerzése is.

A budapesti Szent Margit Kórház felújított mozgásszervi rehabilitációs osztályának folyosója az átadás napján Forrás: MTI/Mohai Balázs

A jó példa

Az intézményrendszer fejlesztésére kiváló példa, hogy nemrégiben átadták a Szent Margit kórház felújított mozgásszervi rehabilitációs osztályát. A több mint negyvenmillió forintos fejlesztés keretében elvégezték az osztály teljes körű akadálymentesítését is. Varga Mihály pénzügyminiszter az átadón azt mondta, hogy a Szent Margit Kórház megoldásainak jelentős részét akár példaként is lehet állítani más kórházak számára, hiszen

az intézmény azon kevés kórház közé tartozik, amelyek nemcsak nagyobb tartozás nélkül működnek, hanem még fejlesztésekre is félretesznek.

Az egészségügyi ellátás javítását célzó kormányzati lépésekről szólva közölte, hogy az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére 2010 óta több mint 500 milliárd forintot fordítottak.

Nem maradnak bajban a kórházak

A kórházak konszolidációjára 55 milliárd forintot, míg az egészségbiztosítási kassza forrásának megemelésére 34 milliárd forintot fordít idén a kabinet. Ezzel kapcsolatban Kásler Miklós azt mondta, az intézmények eladósodásának hátterében több ok is húzódhat, ezeket nagyon pontosan fel kell mérni és biztonságos, hosszú távon is hatékony gazdálkodást kialakítani.

Szükség van az egészségügyi intézmények felett ellenőrző pozíciót betöltő személyekre, akik azonban nem olyan hatáskörrel fognak bírni, mint más ágazatok kancellárjai.

Ezt az intézkedést azután tudják majd bevezetni, ha elkészül a tizenöt legjobban eladósodott kórház értékelése - közölte a miniszter.

Változik az alap- és sürgősségi ellátás koncepciója Forrás: Shutterstock

A kormány elfogadta az alap- és sürgősségi ellátás átalakításának koncepcióját is. Az alapellátáson belül a miniszter szerint minél hamarabb meg kell oldani az ügyeletek kérdését, és össze kell fogni az egészségügynek ezt az eddig szétszórt spektrumát. Szavai szerint a cél az, hogy

a diagnózist az alapellátásban készítsék el a betegről; ehhez arra van szükség, hogy a háziorvosok a második, harmadik szakvizsgájukat is használhassák, és hogy járási szinten fogják össze a tevékenységüket.

Ez azt jelenti, hogy a születéstől az időskorig minden ellátási formát elérhetővé tesznek a lakosságnak járási szinten is, a gyermekgyógyászattól kezdve az iskolaorvosokon, a fogászaton, a védőnőkön át a dietetikusokig – hangsúlyozta Kásler Miklós.

A sikerágazat

Az egészségügy egyik sikerágazata a mentők. Négy év, két kutatás: mindegyik a mentők iránt táplált elégedettséget és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) felé mutatkozó bizalmat mutatja. Mind a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2015-ben készült felmérése (Európai lakossági egészségfelmérés, KSH, 2015), mind a Nézőpont Intézet idén októberben készült közvélemény-kutatása (Országos Mentőszolgálattal való elégedettség, Nézőpont Intézet, 2018) azt mutatja, hogy

hazánkban az állampolgárok igen elégedettek az OMSZ munkájával.

Bár a két kutatás módszertana eltér, mégis hasonló képet adnak a mentőszolgálat tevékenységéről. A 2014-es adatok szerint a lakosság több mint háromnegyede volt inkább elégedett a mentők sürgősségi ellátásban nyújtott tevékenységével, míg több mint kétharmaduk a betegszállítással. A Nézőpont felmérése az elégedettséget hat indikátorra bontva vizsgálta azok körében, akiknek az elmúlt három évben közvetlen tapasztalata volt a mentőszolgálat munkájával kapcsolatban.

A magyarok túlnyomó többsége elégedett a mentőszolgálattal Fotó: Csudai Sándor - Origo

A hat mutatót összesítve az látható, hogy

a megkérdezettek átlagosan 85 százaléka elégedett a mentők tevékenységével.

A mentőautók felszereltségével több, mint 80 százalék volt elélgedett, a mentők szakértelmével pedig az érintett válaszadók 90 százaléka. A legnagyobb elégedetlenség a helyszínre érkezés gyorsaságával szemben mutatkozott, de ez is alig több mint a válaszadók 15 százaléka volt.

Az eredményeket vizsgálva elmondható, hogy e tekintetben a legutóbbi ciklus volt a legtermékenyebb a rendszerváltás óta: 2014 és 2018 között huszonhárommal bővült a mentőállomások száma. A gépjárműpark bővülése hasonló trendet mutat: a kezdeti száznegyven darabos flotta mára mintegy ezerdarabosra duzzadt, melyből a KSH 2017-es adatai szerint hétszáznyolcvankettő mentőegység teljesít napi szolgálatot.