Összezuhant az ellenzék, növekedett a Fidesz-KDNP

2018.12.27. 07:34

Év végi összesítést készített a Magyar Idők a magyar pártok támogatottságáról négy közvélemény-kutató intézet adataira támaszkodva. Ebből általánosságban az derül ki, hogy az ellenzék rengeteg szavazót vesztett, míg a választások óta tovább nőtt a kormánypártok támogatottsága.

A Jobbik és az LMP a legnagyobb vesztesei a mögöttünk álló évnek – írja a Magyar Idők.

Ez azért fontos megállapítás, mert mindkét párt új, XXI. századi pártnak nevezhető, ezek ellenére az ő biztos szavazótáboruk jelentősen zsugorodott.

A négy legnagyobb hazai közvélemény-kutató intézet – a Századvég Alapítvány, a Nézőpont Intézet, a Závecz Research, valamint a Publicus Intézet – felméréséből kiderül, hogy a néppártosodó Jobbik a biztos szavazóinak közel harmadát veszítette el a választások előestéje és az év vége között.

Ez azt jelenti, hogy az elkötelezett Jobbik-szimpatizánsok aránya 19-ről 12, illetve 13 százalékra zsugorodott.

Az LMP esetében mind a négy elemzőközpont nagyjából ötvenszázalékos csökkenést regisztrált.

Botrányok

A Jobbik félresikerült balratolódása és a tiltott pártfinanszírozás miatt kipattant botránya miatt már az év elején kevesebb biztos szavazót tudhatott maga mögött, mint korábban, s a választás után kirobbant pártszakadás és vezetői válság – Vona Gábor lemondása, egyes vezető képviselőik eltávolítása, a Mi Hazánk Mozgalom megalakulása számos országosan ismert jobbikos politikus részvételével – további komoly vérveszteséget jelentett az egykori állítólagos radikálisok számára.

Széthullott a JobbikForrás: Origo

A stabil szavazók elpártolásának több személyes botrány is oka lehet – például a parlamenti mandátumáról végül is lemondott Szávay Istváné –, amelyek azt mutatják, hogy a párt nem szakított a szélsőséges, rasszista és antiszemita múltjával. A Simicska Lajostól érkező „zacskós pénzekről" szóló híradások is tovább rongálták a Jobbik hitelességét, így a népszerűségét – írja a lap.

Az LMP esetében szintén súlyos belső válságról beszélhetünk, amely a párt 6-8 százalékos biztos szavazótáborának nagyjából a felébe került. A Ron Werber nevével fémjelzett és a párt korábbi arculatától idegen választási kampánystratégia, majd az urnáknál mutatott várakozáson aluli szereplés, amelyet Szél Bernadett vezetői pozíciójának meggyengülése, majd a társelnöki posztról való lemondása és kilépése követett, a párt jelenleg is tartó széthullását indította be.

Gödörben az ellenzék: Karácsony Gergely, Szél Bernadett és Vona GáborForrás: MTI/Kovács Tamás

A különböző lehallgatási és verekedési botrányok, eltiltások és egyéb belharcok azt eredményezték, hogy az év végén mind a négy elemzőintézet az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt mérte az LMP-t.

A kormánypártok támogatottsága nőtt

A Fidesz–KDNP a választás előtti támogatottságához képest három közvélemény-kutató mérése szerint is növelni tudta biztos szavazóinak a táborát; a legtöbbel a Závecznél és a Publicusnál, amelyek márciusban 47 százalékot mértek, novemberben pedig 55, illetve 54 százalékot regisztráltak a kormánypártoknál.

A Fidesz-KDNP frakciójának egyre nagyobb a támogatottságaForrás: MTI/Kovács Tamás

A választásokat követően stabil maradt a konzervatív pártkoalíció támogatottsága, amelyben szerepe lehetett

  • az illegális migráció megakadályozására megszavazott Stop Soros! törvénycsomagnak,
  • a családok támogatására hozott intézkedéseknek és
  • a témában indított nemzeti konzultációnak is,
  • valamint a széles körű béremeléseknek.

Erőszakos akciók

Az év végi tüntetéseken az LMP utcai és parlamenti „gerillapolitizálása" leginkább az egy-két százalékon mért Momentum Mozgaloméhoz hasonlítható, s a mérések szerint egyik párt népszerűségének sem tettek jót az erőszakos akcióik.

A DK egész évben 5 százalék felett állt, míg az MSZP–Párbeszéd 14-15 százalékot tudhat magáénak.