Ma van az ünnepek ünnepe

A general view shows worshipers attending the Pope's Palm Sunday mass on April 14, 2019 at St. Peter's square in the Vatican. (Photo by TIZIANA FABI / AFP)

A közhiedelemmel ellentétben nem a karácsony (Jézus születése), hanem a húsvét (Jézus feltámadása) a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe" (latinul: sollemnitas sollemnitatum). Idén húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt április 21-én és 22-én ünneplik a nyugati keresztény egyházak. Húsvét alkalmából a magyar katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői Budapesten, illetve Esztergomban tartanak ünnepi szentmisét, istentiszteletet. Ezenkívül rengeteg érdekes program várja a családokat, úgy a fővárosban, mint vidéken.

A keresztény egyházak tanítása szerint a húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe.

Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (azaz március 22. és április 25. közé eshet), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe.

A keresztény ünnep az ószövetségi izraelita pászka ünnepéből nőtt ki,

ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életbe.

Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.

Jézus a Golgotán (Munkácsy Mihály festménye) Forrás: Wikimedia Commons

Az ünnepet negyvennapos, hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő,

központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigilia paschalis).

Ekkor ünneplik a világosság győzelmét a sötétség, az élet győzelmét a bűn és halál fölött, amiben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás.

A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi.

Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak.

A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását.

A római Szent Péter tér és bazilika Forrás: AFP/Tiziana Fabi

A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni.

A húsvétvasárnapi szertartásnak része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A szentelés után a hívők siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban.

A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak:

a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették, vagy meghintették vele a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.

Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás,

és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása.

A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi.

A locsolkodó vers és a kölnivel locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is.

Húsvéti locsolók Hollókőn Forrás: Csudai Sándor - Origo

A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a 16. századtól adatolható.

A húsvéthétfőt régebben - a locsolkodás szokására utalva -

vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték.

A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt, szabadban töltött szórakozással, az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek.

A magyar egyházi vezetők húsvét alkalmából ünnepi szentmiséket és istentiszteleteket tartanak

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek nagyszombaton este hat órától a budapesti Szent István-bazilikában tartotta meg a húsvét vigíliájának szertartását,

húsvétvasárnap délelőtt fél tizenegykor pedig az esztergomi bazilikában mutat be ünnepi szentmisét.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a nagycsütörtöki főpapi olajszentelési szentmisén a budapesti Szent István-bazilikában 2019. április 18-án Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke

húsvétvasárnap délelőtt tíz órakor úrvacsorával egybekötött istentiszteleten hirdet igét Budapesten,

a budahegyvidéki református templom gyülekezeti termében.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke

húsvétvasárnap délelőtt fél tizenegykor tart úrvacsorás istentiszteletet

fogvatartottaknak és krízishelyzetben lévőknek, egykori raboknak és családtagjaiknak Budapesten, az evangélikus egyház Rózsák terei kollégiumában.

Számos húsvéti program várja a magyar családokat Budapesten és vidéken is

Sikota Krisztina, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. turisztikai és kulturális vezérigazgató-helyettese az M1 műsorában számolt be a fővárosi Várkert Bazár ünnepi programjairól.

A Várkert Bazár Budapest I. kerületében, az Ybl Miklós téren Forrás: MTI/JÁSZAI CSABA

Elmondta:

a legkisebbeket állatsimogatóval, pónilovaglással várják, a nagyobbak kézműveskedhetnek, például kipróbálhatják a tojásberzselést (levélrátétes díszítés),

lesz interaktív mesekoncert és táncbemutató is.

A felnőtteket koncertekkel és gasztroshow-val várják.

A vezérigazgató-helyettes beszélt arról is, hogy a Várból palota című sétán a budai palotanegyed rejtett kincseit, történelmét mutatják be, a túrán való részvétel ingyenes, regisztrálni a Várkert Bazár honlapján keresztül tudnak az érdeklődők.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban is.

A skanzen utcáján sétálva a vendégek elleshetik olyan hagyományos mesterségek titkait, mint a bútorfestés és a fafaragás,

megismerhetik a húsvéti tojásfestés praktikáit, és kiderül, miként kell a legfinomabb húsvéti kalácsot sütni.

A Nomád Parkban 10. századi tevékenységeket próbálhatnak ki a vendégek: lőhetnek íjjal, emellett lesz kézi orsózás, rokkázás és szalagszövés is.

Fegyverek a skanzenben Forrás: Facebook / Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark

Húsvéthétfőn muzsikusok és táncosok zenés hírveréssel csábítják a látogatókat a skanzenhez, ahol a déli harangszó után az Ányási-kápolnánál Antal Imre plébános a hagyományoknak megfelelően

megszenteli a kalácsot, a sonkát és a tojást.

Ezt az ünnep leglátványosabb eleme,

a húsvéti locsolkodás követi, a viseletbe öltözött legények vizes vödröket ragadnak, és felkeresik a skanzen házainál a lányokat.

A hétvégén a Miskolc melletti diósgyőri várban hagyományos húsvéti locsolkodás, tojásfestés, tojáspatkolás, muzsika és népi játékok várják az érdeklődőket.

A várban mesélnek a szagos vizekről és a hiedelmekről,

részesei lehetnek a vendégek a locsolkodásnak, tojást festhetnek,

nyuszit simogathatnak, beállhatnak a táncházba, megleshetik, hogyan dolgozik a tojáspatkoló, és rég elfeledett népi játékokat is kipróbálhatnak.

Tojásfestés a diósgyőri várban Forrás: Facebook/ A vár hivatalos oldala

Naponta négy alkalommal rendhagyó vártúrák is lesznek.

A hagyományőrzésről híres, az UNESCO világörökségi listáján szereplő Hollókő idén is érdekes programokkal várja az odalátogatókat.

A négynaposra bővült Hollókői Húsvéti Fesztivál keretén belül a következőkre lehet készülni:

palóc gasztronómia, népszokások felelevenítése, koncertek, családi, illetve gyermekprogramok, na és persze, locsolkodás.

A Nagy Húsvéti Locsolkodásra csakis vödörrel,

húsvéthétfőn kerül sor 10 órától az Ófalu parasztházai között.

Kedvcsinálóként a tavalyi fesztiválról megnézhetnek egy látványos összeállítást.