Ismét kitört az ellenzéki belháború

2019.01.02. 12:33

Ha a Momentum Mozgalom kitart árulása mellett, menthetetlenül a történelem pöcegödrében végzi – ezzel a felhanggal zárta a tavalyi évet Puzsér Róbert, mindez pedig világosan mutatja, hogy az ellenzéki pártok között tavaly decemberben létrejött látszategységnek nem sok alapja volt. Az elmúlt napokban elég kemény üzeneteket küldtek egymásnak a különféle pártok. Folytatódik a balliberális ellenzék válsága 2019-ben is. 

Erősen indult a balliberális oldalon a 2019-es év is, mivel Puzsér Róbert a szilveszteri bulizást megelőzve még páros lábbal szállt bele a Momentum Mozgalomba. A humorista egy olvasói levélből idézett, amivel egyébként teljes mértékben egyetért.

„A Momentum egy gondosan megtervezett művelet”

Puzsér szerint Fekete-Győr András és társai bimbódzó, sátáni tekintetű nagyvezéri ambícióiktól hajtva színlelt szociális érzékenységük fonalára felfűzve, és a mártírszerepből születő heroizmus iránti éhség miatt versengve önletartóztattatják magukat, és »ki dob először füstbombát« játékot rendeznek a dobozos sör gyártását fellendítő, szelfipartikká züllött tüntetéseken, ahol lelkükben nyálcsorgatva áhítoznak egy letartóztatási képért vagy szabadulószelfiért az Index és a 24.hu fejlécében, hogy évekkel később elöltönyösödve és borotváltan, a fekete szolgálati autóból kipattanva, nyakkendőt igazítva, a minisztériumi márványlépcsőn felszaladva az államigazgatás termeiben hivatkozhassanak majd arra, hogy »én valaha ott voltam köztetek«, aztán a kellő időben és politikai helyzetben tíz év múlva megszavazzák a nyolcszáz órányi túlmunkát.

Puzsér Róbert idén is egyből nekiment a MomentumnakForrás: Facebook

Fekete-Győr András nem forradalmár: bármit tesz akár ő, akár bármelyik momentumos „ellenálló”, soha nem esik semmi bajuk. Úgy gondolom, hogy a Momentum nem valós szervezet, hanem egy gondosan megtervezett művelet  – tette hozzá Puzsér. Az ellenzéki térfélen azonban nem csak Puzsér és a Momentum között látható mély törésvonal. Bár 2018 végére egyfajta látszategység alakult ki az ellenzéki pártok között, az ünnepek alatti üzengetésekből gyorsan kiderült, hogy ez csak átmeneti állapot – írta a Magyar Idők. 

Hiábavaló jobbikos balratolódás

Az áprilisi országgyűlési választások a kormánypárt kétharmados többségű győzelmét hozták, míg az ellenzéki pártok jelentős vereséget könyvelhettek el. Közülük a leglátványosabb összeomlást a Jobbik produkálta, amely a választási eredményéhez képest év végére – a közvélemény-kutató intézetek egybehangzó mérései alapján – minden második választóját elveszítette, miközben botrányokkal övezve a párt kettészakadt. Hiábavalónak bizonyult balratolódási kísérletük is, pedig ezen törekvésükkel tavaly turbófokozatra kapcsoltak.

Valószínűleg sokak számára emlékezetes marad majd az az év utolsó heteiben lejátszódott jelenet, melyben a Jobbik szóvivője már a 2004-ben a kettős állampolgárság elutasításának plakátarcaként feltűnt szocialista Bangóné utasítására, Gyurcsány-párti képviselők társaságában vetette magát padlóra az MTVA székházában.Ezt követően már az álcuki fordulatot bemutató párt elnöke is magyarázkodásra kényszerült: az Alfahír internetes oldalnak adott évösszegző interjújában Sneider Tamás azt fejtegette, hogy „tömegben és a színpadon is feltűnnek a 2010 előtti időkből jól ismert arcok, és nekik mi sem tudunk örülni”.

Szánalmas magyarázkodásba kezdett Sneider TamásForrás: MTI/Mohai Balázs

Ujhelyi nem küldött meghívót

De gondokat okozott a Jobbikkal való együttműködés kérdése a baloldalon is. A szocialista Ujhelyi István néhány nappal ezelőtt egyeztetésre hívott több ellenzéki pártot az EP-kampányban való összehangolt fellépés céljával, ebből viszont a Jobbikot kihagyta, ugyanakkor a Népszavának már arról beszélt, hogy a későbbiekben nem zárkózik el a párttal való együttműködéstől. Azt is megjegyezte, hogy ha a párt egyértelműen elhatárolódik a korábbi – uniós zászlót égető, a Parlament ablakán EU-zászlót kidobó – politikájától, akár a Jobbikot is bevonhatják a stratégia kialakításába.

Ujhelyi egyébként 2017 novemberében egy nyílt levélben még arról írt, hogy „vörös vonalat kell húznunk a baloldal és a Jobbik közé”, továbbá Sneider Tamás lemondatását is követelte a parlamenti alelnökségről. De nemcsak az említett parlamenti pártok között feszülnek ellentétek, kirajzolódik egy másik törésvonal is: egy parlamenten belüli és egy kint rekedt formáció között.

Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő véleménye is érdekes módon megváltozott a nyíltan antiszemita JobbikrólForrás: MTI/Soós Lajos

Puzsér momentumos háborúja

A Momentum például – miután nem szerezte meg a parlamenti küszöb eléréséhez szükséges szavazatokat – azt kezdte el bizonygatni, hogy „a rendszert parlamenten kívül lehet megverni, az utcán kell mozgósítani”. Miután decemberben az utcai politizálás eszközéhez nyúltak a parlamenti baloldali pártok is – és paradox módon a tüntetések végén erőszakosan be akartak jutni az Országház épületébe –, a Momentum vezetői igazolva érezték magukat.

De ők sem maradhattak ki az ellenzéki nyomás alól: Fekete-Győr Andrásékat már korábban is Puzsér Róbert kritizálta élesen. A humorista az ünnepek alatt ismét egy nagyon érzékeny ponton támadta meg a Momentumot, rámutatva, hogy a pártnál kötött ki a korábban Gyurcsány Ferenc ifjúsági szervezetét vezető Szarvas Koppány Bendegúz. Így az ellenzéki pártok megosztottsága 2019 elején talán erősebb, mint valaha.

Az ellenzéki pártok közötti széttartás hosszú évek óta állandósultForrás: MTI/Balogh Zoltán

Ezt pedig tovább fokozhatja a baloldali előválasztás, Horváth Csaba és párbeszédes ellenfelének vetélkedése, illetve az is, hogy a frakcióikat elhagyó „független” képviselők, valamint Márki-Zay Péter szerepe sem tisztázott. Az ellenzék széttartása irányába mutat az EP-választás logikája is, ahol az ötszázalékos küszöböt egymással szükségszerűen rivalizálva, az állandó nagyságú tábort alkotó balliberális ellenzéki szavazók megnyeréséért versengve ostromolják majd a jellemzően külön listákon induló ellenzéki pártok.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK