Tankönyvkiadás: 92 pert nyert az állam

Gyál, 2018. augusztus 29. Tankönyveit mutatja egy diák a Gyáli Bartók Béla Általános Iskolában 2018. augusztus 29-én. Az oktatási intézményekbe kevesebb mint egy hónap alatt 12,5 millió tankönyv került ki, ezek közül közel 8,5 millió az állami fejlesztésben kidolgozott kiadvány, a többit magánkiadók adták ki, közölte előző napi tájékoztatóján Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Eddig összesen 92 pert nyert meg első fokon az Oktatási Hivatal azon magán-tankönyvkiadókkal szemben, akik azt sérelmezték, hogy nem hosszabbították meg a korábbi szerződéseiket. A kúriai felülvizsgálat a következő hónapokban zajlik majd le. Az állami tankönyvellátás lényegesen olcsóbb, mint a korábbi évtizedek rendszere. 

Öt nem állami kiadó perelte be az Oktatási Hivatalt (OH), mivel az nem hosszabbította meg összesen 123 korábbi tankönyvük engedélyét. Az OH 92 pert nyert meg, a magánkiadók 15 esetben nyertek, 15 perben a – bíró által vélelmezett – fellebbezési jog hiánya okán semmisítették meg a hivatal végzéseit. Egy felperesi keresetlevelet visszautasított a bíróság – értesült az Origo.

Az állam visszavette a feladatot

A korábban tankönyvkiadóként is működő cégek részvétele a tankönyvellátásban 2014. január 1-jével főszabályként megszűnt, mivel az állam visszavette e feladatot. Ennek egyik lényeges eleme, hogy a korábbi, egyre dráguló tankönyvcsomagok helyett ingyenes állami tankönyvekkel látja el az állami köznevelési intézményeket, amelyek műveltségi területenként vagy tantárgyanként két-két tankönyv közül választhatnak.

Korábban nem létezett egyébiránt a felperesek által a sajtóban hangoztatott tankönyvválasztási szabadság, hiszen a „fizető” végfelhasználó, azaz a tanuló és a szülő semmiféle döntési jogosultsággal nem rendelkezett.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Több volt a zavar, mint az előny

E visszásságra már egy évtizeddel ezelőtt különböző tanulmányok hívták fel a figyelmet, azaz, hogy a tankönyvkiadói lobbi és „egyéb” érdekérvényesítő eszközök döntötték el, hogy az iskola mely kiadó tankönyvcsomagjának megvételére kötelezte a szülőket, egyre nagyobb anyagi terhet rakva ezzel a vállukra.

A több tízezer forintos tankönyvcsomagok ráadásul az „érdekérvényesítés” eredményeként akár tanévenként változhattak,

azaz a tanulók elé ugyanazon tantárgyból évente más-más kiadók tankönyvei kerülhettek, s ezzel több zavart okoztak a folyamatos tanulási haladás tekintetében, mint amennyi előnnyel valaha is járhattak volna.