Olyan erő van bennünk, hogy nem veszíthettünk

„Nem fesztiválvárost akarunk létrehozni Veszprémből. Nem az a cél, hogy minden utcasarkon művészekkel találkozzunk, akik különböző produkciókat adnak elő. Azt szeretnénk, ha sokkal inkább ez egy közösségfejlesztő program lenne” – mondta Porga Gyula, Veszprém polgármestere, miután kiderült, hogy Veszprém lesz Európa kulturális főváros 2023-ban. A pályázatuk lényege az összefogás, a korlátaik, határaik leküzdése volt. Balatoni és bakonyi önkormányzatokkal, gazdasági- és civil szervezetekkel fogtak össze, hogy – ahogyan mondta – lebontsák a falakat, és együtt dolgozzanak a célért. Az elején – három éve – még nem sokan hittek abban, hogy elnyerheti a város Európa kulturális fővárosának címét. Aztán amikor az első fordulón túljutottak, több balatoni és bakonyi település polgármestere felhívta telefonon, és azt mondta: „ha nem is nyerjük meg a pályázatot, már nyertesek vagyunk, hiszen létrejött egy olyan erő, egy olyan közös cél, egy együttműködés, amelyet kár lenne veszni hagyni." Aztán megnyerték a pályázatot, amelynek – a polgármester szerint– ez a legnagyobb ereje. Az összefogás, amit 2023 után is meg kell tartani. Porga Gyulát, Veszprém polgármesterét kérdezte Vági Barbara arról, hogy hogyan készülnek 2023-ra, milyen beruházások várhatók, milyen programokkal várják a látogatókat, és hogy a fejlesztések fenntarthatók lesznek-e 2023 után is.

A pályázatuk címe az volt, hogy Beyond – vagyis meghaladni, túllépni valamin. Mit jelent ez pontosan?

Amikor Pécs lett Európa Kulturális Fővárosa, Veszprém akkor is pályázott – akkor nem sikerült megnyerni. A gondolat tehát már akkor bennünk volt, hogy Veszprém és a környéke alkalmas egy ilyen szép program megvalósítására. Három évvel ezelőtt, amikor megtudtuk, hogy 2023-ban újra magyar város lehet Európa kulturális fővárosa, azonnal elkezdtük a munkát újra.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere fotó: Talán Csaba

Beyond lett a címe a pályázatunknak. Azért választottuk ezt a címet, mert úgy gondoljuk: nem fesztiválvárost akarunk létrehozni Veszprémből. Nem az a cél, hogy minden utcasarkon művészekkel találkozzunk, akik különböző produkciókat adnak elő. Azt szerettük volna, ha sokkal inkább ez egy közösségfejlesztő pályázat lenne. Alapvetően abból indultunk ki, hogy milyen nehézségekkel állunk szembe, és azokat hogyan lehetne megoldani – lehetőség szerint kulturális eszközökkel. A mi városunk is – mint a többi, hasonló funkciójú település – ugyanolyan problémákkal küzd. Például azzal, hogy a fiatalok elmennek a városból, és nem is feltétlenül Budapest a célállomás, hanem más nyugat-európai városok. Azt is láttuk, hogy a térségünkben nagyon zárkózottak vagyunk. Nem nyitunk egymás felé. Az önkormányzatok elsősorban a saját közigazgatási határaikon belül gondolkodnak, és nem abban, hogy együtt, a környék településeivel összefogva fejlődjenek. Inkább épít egy hosszabb járdát egy falu, minthogy ugyanannyi pénzből megépítsenek egy kerékpárutat két település között. Pedig közösen, összefogva sokkal többre megyünk.

Porga Gyula - Veszprém polgármestere fotó: Talán Csaba

Veszprémre, de úgy gondolom, a közép-európai városokra egyaránt jellemző az is, hogy befelé fordulók lettünk. Nem használjuk a köztereinket. Veszprémben sok kulturális program van – pezseg itt az élet, óriási a civil aktivitás -, de azt is látjuk, hogy a város lakóinak 80%-a nem vesz részt a programokon. Kellenek tehát olyan események, amelyekre szívesen eljönnek az itt élők és a turisták – vagy akár be is tudjuk őket vonni a programokba. A pályázatnak egyébként ez is egy fontos eleme volt. Ezeken a gondokon kívül Veszprém sajátossága még az is, hogy ki vagyunk szolgáltatva a szezonalitásnak. A balatoni szezon 3-4 hónapig tart, de úgy érezzük, hogy ha összefogunk a balatoni térséggel és a bakonyi községekkel, egész évben különleges programokat tudunk nyújtani. Ez fontos az itt élőknek is – hiszen, ha jönnek a turisták egész évben, a vállalkozók sem három hónapban gondolkodnak, hanem egész évben nyitva tudnak lenni. A „beyond" ezeket a falakat bontja le – ezeken lép túl. Az önkormányzatok közötti falakat, az önkormányzatok és vállalkozók közötti, és a civilek és a vállalkozók közötti gátat. Ez volt az egyik nagy erőforrása a mi pályázatunknak: összefogtak a balatoni és a bakonyi önkormányzatok Veszprémmel, és a vállalkozók, valamint a civilek, civil szervezetek is.

A pályázatot Veszprém adta be, de hány önkormányzat és szervezet csatlakozott?

A város adta be a pályázatot – de térségi pályázatként, amelyhez csaknem 200 önkormányzat csatlakozott. A teljes Balaton-parti régió, és a Bakony egyes területei. Ezen kívül például a Balatoni Szövetség, a Balatoni Kör és az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület is a partnerünk.

Amikor először felkereste – három éve – az önkormányzatokat, mit szóltak? Mennyire gondolták megvalósíthatónak az összefogást?

Akkor még túl távolinak tűnt mindenkinek a cél. Igazából nem sokan hittünk benne, de az önkormányzatok azonnal biztosítottak arról, hogy a partnereink lesznek. Amikor az első fordulón túljutottunk, több polgármester felhívott, és azt mondta:

ha nem is nyerjük meg a pályázatot, már nyertesek vagyunk, hiszen létrejött egy olyan erő, egy olyan közös cél, egy együttműködés, amelyet kár lenne veszni hagyni.

Aztán megnyertük a pályázatot, amelynek – véleményem szerint – ez a legnagyobb ereje. Az összefogás.

Porga Gyula - Veszprém polgármestere fotó: Talán Csaba

Volt már egyébként korábban hasonló – térségi – pályázat? Tud róla?

Ezt a pályázatot megelőzően kettő hasonló, térségi pályázatról tudok. Az egyik Essen volt, amely a Ruhr-vidéket vitte magával, illetve 2013-ban Marseille, amely Provence-szal pályázott. A két pályázat között viszont óriási különbség volt. A Ruhr-vidék egy erős városhalmaz, egy metropolisz, lényegében. A városok ott szinte összeérnek, és egymás között nagyon erős a gazdasági- és a civil együttműködés. Erre építették a pályázatukat. A marseille-i pályázat volt hasonló, mint a miénk. Provence-ban az önkormányzatok ugyanúgy működtek, mint a mi térségünkben. Ez a pályázat nyitotta meg náluk is a kapukat egymás felé.

Figyelték a többi magyar pályázó munkáit?

Tudja, én azt mondtam a kollégáimnak, hogy ez nem olyan, mint egy kézilabda meccs, hanem inkább az úszáshoz tudnám hasonlítani. A kézilabda meccsen mindenki a másikat nézi, hogy mit csinál. Én úgy gondoltam, hogy mi csak a saját munkánkkal foglalkozzunk, ne figyeljük a többi pályázót. Ez pedig inkább az úszásra hasonlít. Ha az úszó ki-kitekint, hogy hol tart az ellenfele, kevés esélye van a győzelemre. Ha csak magára koncentrál, győzhet. Mi kitűztünk egy célt, a lehető legszélesebb együttműködésben formáltuk a pályázatunkat, és csak arra összpontosítottunk, hogy az tökéletes legyen.

A veszprémi pályázat az Európa kulturális fővárosa címért fotó: Talán Csaba

Milyen feladatok állnak most Veszprém előtt?

Ez a program 4+1+1 éves. Négy év áll rendelkezésünkre, hogy felkészüljünk. Infrastrukturális-, humán erőforrás-fejlesztéseket kell végrehajtanunk, természetesen különböző beruházások is lesznek, és persze létre kell hozni egy olyan programot, amely vonzóvá tesz bennünket.

De számomra az igazi kihívás az utána következő időszak lesz. Az lesz a program igazi mércéje: mi az, ami 2023 után marad.

A könnyebb része – meggyőződésem szerint – maga a megvalósítás, az, hogy 2023-ra a lehető legjobb arcunkat mutassuk meg Európában. Persze, nagyon izgalmas időszak lesz az is. De a program indíttatása mégiscsak az, amit korábban említettem: meg tudjuk-e oldani a jelenlegi problémáinkat? Mi most lépünk be a 21. századba, és nem mindegy, hogy hogyan. Úgy érzem, akkor lesz sikeres ez a program, ha 2026-ban vagy 2027-ben azt tudjuk mondani, hogy a városlakók intenzívebben részt vesznek a település mindennapjaiban, a rendezvényeken, a gyerekeink visszajönnek ide, és itt valósítják meg az álmaikat, itt lesznek sikeresek, ha meghaladjuk a szezonalitást, és egész évben tudunk olyan programokat nyújtani, amiért érdemes lesz idejönni. Ha mindezeket elérjük, akkor megvalósult a kitűzött célunk. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy jól indítsuk el a programot.

Veszprém - minden évszakban gyönyörű fotó: Talán Csaba

Milyen konkrét beruházások lesznek a városban?

Tanultunk a korábbi hibákból, megvizsgáltuk, hogy máshol milyen sikerrel hajtották végre a hasonló programokat.

Azt már az elején rögzítettük, hogy nem szeretnénk, ha a mi programunk az intenzív infrastrukturális fejlődésről szólna, ugyanis mi hosszabb távban gondolkodtunk. Úgy döntöttünk, hogy inkább egy fenntartható infrastrukturális fejlesztést valósítunk meg – amely működőképes lehet 2023 után is.

Semmiképpen nem akarunk újabb óriási koncert- vagy bemutatótermeket építeni. Ezek rendelkezésre állnak. Inkább a kisebb, üresen álló épületeinket akarjuk felújítani, és bevonni a programokba – megtölteni azokat kulturális tartalommal. A vár pozícióját erősítenénk – megújítjuk, izgalmasabbá, érdekesebbé tesszük. Az egykori mozi és gyerekkórház épülete is üres, ezeket kultúrával töltjük meg, és felújítjuk. Újjáélesztjük a városközpontban üresen álló, korábban Dimitrovként ismert kulturális központot. Itt születik majd meg a Hangok és Zajok Háza (HoMaN): egy igazi zenei főhadiszállás. Egy kreatív tér, amely hangstúdió, zenészek búvóhelye, lemezkiadó és koncertsorozatok szervezőközpontja is egyben. A legkorszerűbb világítási technológiáknak köszönhetően pedig kint, az épület falán szabad szemmel is látható lesz a benti zene lüktetése. Ez 2022-re készül el. Ezek persze csak a legnagyobb beruházások, de természetesen még végig vesszük a balatoni és bakonyi településekkel, hogy náluk milyen fejlesztések szükségesek. Nem kifejezetten EKF-beruházás, de a Petőfi Színház rekonstrukciója, az Aranyosvölgyi Tudáspark létrehozása és a Jókai utca felújítása is tervben van.

Porga Gyula - Veszprém polgármestere fotó: Talán Csaba

Meg lehet becsülni, hogy 2023-ban körülbelül hány ember látogat majd el Veszprémbe?

Nem, arról semmilyen becslés nincs.

Akkor hogyan tudnak felkészülni, például a szálláshelyeket tekintve?

Úgy gondolom, hogy elegendő szálláshely áll rendelkezésre a régióban. Ahogyan említettem, a következő négy év a felkészülés időszaka lesz, és már 2023 előtt szervezünk különböző, nagyszabású programokat. Egyre többet, egyre intenzívebben. Akkor már látni lehet, hogy körülbelül mire lehet majd számítani, és a vállalkozóink is fel tudnak készülni a vendégek fogadására. Szeretnénk létrehozni egy alapot, amelyből a szállásadók, hotelek, szállodák, panziók is fejleszthetnék a szolgáltatásaikat. Ehhez szorosan együtt kell működnünk a Turisztikai Ügynökséggel, hiszen a Balaton partján éppen zajlik egy jelentős beruházás-sorozat, és ezeket a mi terveinkkel össze kell fésülni. Egyébéként lesz egyfajta „főpróba”, hiszen 2022-ben a Kézilabda Európa Bajnokság egyik helyszíne Veszprém lesz, és itt középdöntőket is szerveznek majd.

Milyen programokkal készülnek 2023-ra? Vannak már konkrétumok?

Megfogalmaztunk attraktív programokat, rengeteg esemény várja majd az ide érkezőket. Természetesen mind nem tudom felsorolni, hiszen egy évet ölel fel a programsorozat. Ahogyan említettem: szeretnénk a város lakóit is bevonni ezekbe a rendezvényekbe, több ilyen is lesz, például az egyik a 20 ezer fős piknik a Haszkovó lakótelepen. Ez – véleményem szerint – nagyon érdekes lesz.

Ezen kívül moziprogramok lesznek, amelynek a címe Széles Vásznon lesz. Ideális apropó lesz Veszprém új művészeti mozijának bemutatásához, de szabadtéri mozi-programok is lesznek. Szeretnénk új életre kelteni a Balaton-part ikonikus szabadtéri mozijait. Könnyen elérhető helyszínként szolgálnak továbbá majd a felújított pajták, új köntösbe bújtatott vasútállomások is. Ez az eseménysorozat jól példázza majd, hogyan tudjuk jobban hasznosítani üres helyeinket és tereinket. A belvárosi közösségi terek újra gondolása, a nem igazán közkedvelt épületek átértékelése, új funkciókkal való megtöltése és új identitással történő felruházása a célunk. Élettel teli, játékos hangulatú várost szeretnénk teremteni, amely cselekvésre ösztönöz, ugyanakkor hangsúlyozza és segít értékelni egyedülálló városképünket és épített örökségünket. A három kulcselem: játék, mozgás, energia. Itt van például Veszprém közepén a húszemeletes ház. Kívülről a toronyház szimbolikusan újjászületik majd 2023-ra. Építészeket kérünk fel csíkos mintázatának újra tervezésére, minden hónapban kicsit másképp – projektorokat vagy molinókat használva. Elsősorban a lakókra koncentrálunk, hogy kis közösségek bontakozzanak ki a falai között.

Porga Gyula - Veszprém polgármestere fotó: Talán Csaba

Komp-projektünk is lesz a Balatonnál. A kompokon lesz a színpad, ahol nemzetközi művészek közreműködésével rendezünk meg egy tíznapos programsorozatot.

2023-ban nemcsak saját magunkhoz, hanem más európai „tavi emberekhez" is kihívást intézünk, hogy hozzák el hozzánk a dalaikat, történeteiket és egy hétig vizeink életre kelnek. Meghívjuk Európa mitikus vízi lényeit, hogy jöjjenek el hozzánk és osszák meg velünk történetekeit, ismerkedjenek meg egymással is: idevárjuk a brosznói sárkányt, a skóciai tavak szörnyeit, a fjordok kígyóit és csúszómászóit, a kaunasi szörnyeteget és természetesen saját balatoni tündéreinket is. Az iskola utolsó hetében a Balaton körül minden a szörnykeresésről, a történetmesélésről, az időben és a térben történő utazásról szól majd.

Éjjelente a Veszprémi Állatkert új köntösbe bújik. Éjszakai séták során fejhallgatón keresztül hallhatjuk, miről álmodnak az állatok – ehhez színészek és színésznők adják hangjukat. Az állatkert titkos életét élő improvizációk és árnyékelőadások mutatják be. Állatkerti színielőadást is tervezünk.
Dante Isteni színjátékát pedig teljesen új megvilágításban mutatjuk be: három darab hatvan méter magas hűtőtoronyban előadva. A szocialista ipari építészet öröksége, az elhagyatott inotai hőerőmű monumentális tornyai lesznek az előadás sztárjai. A tornyok belseje és külseje biztosít teret arra, hogy teljesen új oldaláról közelítsük meg ezt az irodalmi remekművet.
Van számos esemény, amely Európa-szerte vándorol – ezeket is szeretnénk idehozni. Nem biztos, hogy éppen 2023-ban, hanem lehet, hogy már 2021-ben vagy 2022-ben.

Porga Gyula - Veszprém polgármestere fotó: Talán Csaba

Általában két várost választanak Európa kulturális fővárosának. Most is így van?

A gyakorlat az, hogy valóban két város tölti be a kulturális főváros szerepét. Egy régi és egy új tagállam városa. Sőt, vannak olyan évek, amikor egy harmadikat is választanak – egy unión kívüli ország városát. Volt már Isztambul is kulturális főváros, és 2022-ben Újvidék lesz. Korábban úgy döntöttek, hogy 2023-ban egy magyar és egy angol város legyen Európa kulturális fővárosa. Viszont a Brexit miatt a briteket kizárták. Így 2023-ban egyetlen város, Veszprém kapta meg ezt a címet. Ráadásul: óriási dolog ez más szempontból is. Persze, nagyon nagy öröm, hogy a magyar pályázók közül Veszprémet választották. Mi leszünk a 68. város az unióban, amely elnyerte ezt a címet. De nézzük meg, hogy mely városok voltak korábban Európa kulturális fővárosai. Marseille, Avignon, Santiago de Compostela, Madrid, Lisszabon, Essen, Berlin, Krakkó... Olyan városi elitbe került be Veszprém, amire álmunkban sem mertünk gondolni.

Amikor kihirdették, hogy Veszprém nyerte el Európa Kulturális Főváros címét, azonnal megrendezték az UtcaÜnnepet. Hogyan sikerült? Eljöttek az emberek együtt ünnepelni? Sikerült megmozgatni a város lakóit?

Nagyon sokan eljöttek, egy olyan egység jött létre a városban, amilyenről álmodunk. Amikor a programokat állítottuk össze, akkor is több fórumot tartottunk, és az emberek javaslatokat tettek, szóval, bevontuk őket is a tervezésbe. Minél jobban közeledtünk a célhoz, egyre inkább éreztem az összefogást.

Porga Gyula - Veszprém polgármestere fotó: Talán Csaba

Őszintén: mit érzett, amikor beadták a pályázatot, és a zsűri ellátogatott Veszprémbe még a döntés előtt? Mit látott az arcukon?

Amikor a zsűrit fogadtuk, a hivatalos ebéd Csopakon volt, a Márga Bisztróban. Oda hívtuk a pályázat összes szereplőjét is: a polgármestereket, a gazdasági- és civil szervezeteket, minden partnerünket. Amikor a zsűri elment, mi még ott maradtunk beszélgetni. Tudja, én focista voltam, és a meccs előtt az öltözőben többször éreztem azt, hogy a mérkőzésen nyerünk-e, vagy elveszítjük. Ha a játékosok a tegnapi kocsmázásról beszélgettek, vagy a gondjaikról, éreztem, hogy nem nyerünk. De olyan is volt, amikor tudtam: annyira együtt van a csapat, hogy győzni fogunk – egészen egyszerűen ezt láttam a szemükben. Most pont ugyanezt éreztem, amikor véget ért az ebéd, és elmentek a zsűritagok.

Láttam, hogy olyan erő van ebben a csapatban, hogy nem tudunk veszíteni.

Most a város lakóin is ezt érzem. Mindenki lelkes, leszólítanak az utcán, gratulálnak, biztosítanak arról, hogy mindenben segítenek, együtt vagyunk, egy közösség, és egy a cél – ezt pedig mindenki komolyan veszi. Most az a dolgunk, hogy ezt a bizalmat és egységet meg tudjuk tartani.