A Jobbik több tízmillió forintot költött két darab közvélemény-kutatásra

2019.01.23. 11:06

Az Országgyűlés honlapján elérhető nyilvános szerződésekből az látszik, hogy tavaly év végén több mint 57 millió forintos megbízást kapott az Iránytű Intézet a Jobbik frakciójától – szúrta ki a Magyar Idők. A hír kapcsán felmerül a kérdés: honnan van a folyamatosan anyagi problémákra hivatkozó pártnak több tízmillió forintja két darab közvélemény-kutatásra? Újabb kérdőjel Sneider Tamás náci botránya után.

Két, összesen csaknem hatvanmillió forintos szerződéssel élesztette fel a Jobbik a parlamenti választásig a jobbikos pártkatonák kifizetőhelyeként működő Iránytű Intézetet, amely a tavaszi választások után teljesen eltűnt, sajtóhírek szerint meg is szűnt – ez derül ki az Országgyűlés hivatalos oldalán a nyilvános szerződéseknél közzétett adatokból. Továbbá az is olvasható a Parlament.hu-n, hogy a Jobbik képviselőcsoportja két közvélemény-kutatási szerződést kötött Forrai Richárddal, illetve az intézettel tavaly év végén. Ezek a következők:

  • az első szerződés több mint 13 és fél millió forintról szól, és Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnökhelyettese kötötte azért, hogy az Iránytű Intézet 2018. december 5–17-ig, azaz két hétig egy tízezer fős országos mintán alapuló közvélemény-kutatást készítsen. A kutatás célja – a parlament honlapján feltüntetett szöveg szerint – az online közösségekben és az online felületeken történő választói vélemények felmérése, különösen az online térben aktív társadalmi csoportoké;
  • a második szerződést szintén Gyöngyösi szignózta, amely már 44 és fél millió forintról szól, és a tavaly november 8–28-ig tartó időszakra terjedt ki. A feladat itt egy húszezer fős országos reprezentatív mintán alapuló telefonos közvélemény-kutatás készítése volt, a Jobbik-képviselőcsoport eddigi tevékenysége választói megítélésének felmérése céljából, illetve választói attitűdök precíz felmérése a jövőbeni képviselői tevékenységekről.

Tehát 

az anyagilag és szervezetileg megroppant Jobbik a semmiből kifizetett 60 millió forintot két darab közvélemény-kutatásra. 

A Magyar Idők az ügy kapcsán megkereste Ember Zoltán Leventét, az Iránytű kutatásvezetőjét, aki csupán annyit árult el, hogy a két belső használatra szánt felmérés a megadott határidőre elkészült. Pedig nem ez a lényeg.

Honnan dől a pénz a Jobbikhoz? 

„Szegények, vagyunk, mint a templom egere” – ezt az Iránytűvel között szerződéseket aláíró Gyöngyösi Márton, jobbikos elnökhelyettes mondta tavaly júniusban az ATV-ben, amikor a párt anyagi helyzete volt a téma. Ismert, miután Simicska Lajos a vesztes választást követően kihátrált a Jobbik gazdasági hátországából, a párt anyagi körülményei finom szólva is megváltoztak. Igaz, a pénzügyi vesszőfutás már ezelőtt megkezdődött.

  • 2017 decemberében az Állami számvevőszék összesen több mint 660 millió forintra büntette meg a Jobbikot, többek között tiltott pártfinanszírozás miatt. Ez volt a kiindulópont, innentől kezdve egyértelműen arra játszottak, hogy a kormány és az általa irányított szervek miatt alakultak ki pénzügyi problémák.
  • Anyagi indokokra hivatkozva több alkalommal sem indítottak jelöltet az időközi választásokon. Így többek között nem állt startvonalhoz jobbikos politikus a józsefvárosi és a rákospalotai időközi voksoláson sem. Mindkét esetben egy „független” jelöltet támogattak, akik mögé a balliberális pártok is „felsorakoztak”.
  • Tavaly júliusban Sneider Tamás az RTL Klub kamerája előtt jelentette be, hogy összesen 604 ezer forintjuk maradt, így a párt három alkalmazottját sem biztos, hogy fogják tudni fizetni.  
  • Az Állami Számvevőszék több alkalommal is jelezte, hogy nincs rendben a párt gazdálkodása.

Ilyen előzmények után felvetődik a kérdés: honnan van több tízmillió forintja a megállás nélkül pénzhiányra hivatkozó pártnak egy látszólag jelentéktelennek tűnő dologra?

Sneider Tamás, a Jobbik elnöke, országgyűlési képviselője júliusban azt nyilatkozta, hogy összesen 604 ezer forintja maradt a Jobbiknak, így a párt három alkalmazottját sem biztos, hogy fogják tudni fizetni. Ehhez képest tavaly év végén több tízmillió forintért rendeltek közvélemény kutatásokatForrás: MTI/Mohai Balázs

Náci botrányba sodródtak 

Nemcsak a párt pénzügyi helyzetével, hanem az elmúlt időszak antiszemita megnyilvánulásaival kapcsolatban is erős kérdőjelek merültek fel. A náci botrányok sorát Szávay István nyitotta meg, akiről tavaly novemberben előkerült egy felvétel, amelyen egy zsidó nő megverésével dicsekedett barátai társaságában. Az eset hatalmas port kavart, így a politikus a közvélemény nyomására közösségi oldalára azt írta, december 31-ei hatállyal lemond képviselői mandátumáról. Ennek azonban a mai napig nem tett eleget. Az újabb antiszemita botrányt a Hír TV a vasárnap esti hétórás híradójában robbantotta ki, amikor egy olyan felvételt tett közzé, amelyen Sneider Tamás felesége náci karlendítéssel pózolt esküvőjükön. A két évvel ezelőtt készült anyagon az látható, ahogy a párt képviselőcsoportjának jogásza kétszer is a hitleri mozdulatokat tett, a násznép meg lelkesen hejehujázott. A Jobbik elnöke ezt azzal igyekezett megmagyarázni, hogy csupán szórakoztak és poénkodtak az egybegyűltek, amikor kart lendítettek. A jelenetsor nyilvánosságra kerülését követően kedden késő este újabb anyag látott napvilágot, amelyen a jobbikos pártelnök arról beszélt, hogy még mindig jobb, ha valaki muszlim vallásra tér át, mint ha zsidóra. Nem lett vége a szériának: szerda este a Ripost szellőztette meg, hogy a jobbikos politikus egy szkinhedbanda vezetőjeként bottal verte szét egy mozgássérült férfi arcát.

Szemmel láthatóan összecsaptak Sneider Tamás feje felett a hullámok, azonban a politikus továbbra sem ad érthető magyarázatot a történésekre. Annyit viszont elárult: még a felvetést is viccnek tartja, hogy le kellene mondania pártelnöki tisztségéről és az Országgyűlés alelnöki posztjáról.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK