Nem sérthették meg Ahmed H. jó hírnevét a Nemzeti Konzultációban

2019.01.23. 17:29

A 2015-ös röszkei határzavargásokban részt vevő Ahmed H. nevű szélsőséges iszlamista migráns, akit terrorizmus vádjával ítéltek el, 2018 elején beperelte a Miniszterelnöki Kabinetirodát jó hírnév megsértése miatt, mivel a kormány Soros-tervről tartott 2017-es nemzeti konzultációjában az az – egyébként 100%-ban helytálló - állítás szerepelt róla, hogy kövekkel támadt a rendőrökre, és ezért elítélték. A Századvég Alapítvány elemzéséből kiderül, hogy a balliberális oldal kedvenc terroristájának a jó hírnevét nem sérthették meg 2017-ben, mivel őt már 2016-ban elítélték első fokon.

A hírnév – a jó hírnév – Ahmed H. esetében sem más, mint a róla mások által hozzáférhető azon adatok és tényállítások összessége, amelyek alkalmasak arra, hogy vele kapcsolatban értékítéletet alkothassunk, s hogy Ahmed H. személyét értékeljük.

Ahmed H., a terrorista szír migránsForrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

A jó hírnév megsértését a jog szankcionálja, így például nem kell jogi következmények nélkül maradnia annak, ha valaki más személyre vonatkozó valótlan tényeket állít, híresztel, illetve való tényeket hamis színben tüntet fel.

Fontos, hogy értékítéletek is csak akkor sérthetik valaki jó hírnevét, ha azok legalább burkoltan tényállítást tartalmaznak.

A hírnévrontást csak az objektív valóságnak meg nem felelő közlés valósíthatja meg, továbbá az akár szóban, akár írásban történő közlésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az érintett társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolja.

Bár a magyar kormányzat tájékoztató anyagában szereplő információ valóban alkalmas lehetett Ahmed H. hátrányos társadalmi megítélésére, a konzultációs anyag vele kapcsolatosan egy valós tényt közölt.

Ahmed H. 2016 tavaszán indult perének elsőfokú ítéletében ugyanis a Cipruson élő szír migránst határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében bűnösnek mondta ki a Szegedi Törvényszék, és tíz év fegyházra ítélte őt 2016 novemberében.

Erre a tényre utalt a kormány 2017-es konzultációja

A Kúria 2017 novemberében úgy találta, hogy néhány hónappal korábban a Szegedi Ítélőtábla törvénysértően helyezte hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, s így törvényt sértett az új eljárás lefolytatásának elrendelésével.

A Kúria megállapította, hogy a táblabíróság a rendelkezésére álló eszközökkel a megjelölt hiányosságokat pótolhatta volna, azaz az ítéletet érdemben kellett volna felülbírálnia. Nem voltak felderítve a dobálás külső-belső körülményei, például az, hogy a terhelt indulatai, sértettsége hogyan függött össze cselekményével.

A Kúria azt is kimondta, hogy a terrorcselekmény megállapítása – azaz az állami szerv kényszerítése – szempontjából nem releváns, hogy az elkövető milyen indulati állapotban van, vagyis a Szegedi Ítélőtábla rendelkezésére álltak a terrorcselekmény elkövetésének megítéléséhez szükséges adatok.

Végül a Szegedi Ítélőtábla társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntette miatt 2018 őszén öt év börtönbüntetésre ítélte Ahmed H.-t. Most nézzük a tényeket, s hogy miért nem áll meg a hírnév megsértésének vádja.

A férfi 2015 szeptemberében a röszkei határátkelőnél dobálta a rendőröket, s a helyszínen a magyar határ megnyitását követelte, ezzel pedig megvalósította a terrorcselekményt – ezt mondta ki az első fok még 2016-os ítéletében.

Ezzel összefüggésben csak egy tényállítást tett a nemzeti konzultáció kifogásolt 5. pontja: a magyar kormány anyagában a valóság egy meghatározott mozzanatára vonatkozó közlés történt, vagyis annak állítása, hogy valami korábban – egy bírósági döntés formájában – megtörtént.

Nem egy puszta vélemény, értékelés, álláspont, bírálat jelent meg a konzultációban – olyan tényközlést tettek, amiből közvetve sem lehet valótlan tartalmú tények közlésére következtetni.

A szír migráns elsőfokú elítélése tényszerűen megtörtént.

Erkölcsi ítélet vagy vélemény természetesen megfogalmazódhat a kormány konzultációjának címzettjeiben, ennek joga senkitől nem vitatható el. Az erkölcsi ítéletek nem puszta szubjektív ízlésítéletek, hanem sokkal inkább az objektív ténykijelentésekre vonatkoznak.

Az erkölcsi ítéleteknél – ahogy Ahmed H. erkölcsi megítéléséről is folytak nyilvános viták – a tényekre hivatkozás és a tényekből leszűrt értékelő következtetések alapozhatják meg értékítéletünket.

A jó hírnév különböző közlések általi megsértése kapcsán fontos kimondanunk, hogy pusztán az, hogy a konzultáció címzettjei a férfi elítéléséről szóló közlés eredményeként kedvezőtlen ítéletet formálnak a szír migránsról, önmagában még nem sérti Ahmed H. jó hírnévhez való jogát.

Esetében nem a kormány anyaga sértette meg a jó hírnévhez való jogát, azt ő maga játszotta el – a későbbi rossz társadalmi hírnevet megalapozva – bizonyos cselekmények elkövetésével. Ennek következményeit éppen ezért viselnie kell a nyilvánosságban.

Emlékezhetünk: Szögi Lajos tanár olaszliszkai gyilkosai pedig azért pereltek, mert tettükre a bíróság és az ügyészség is használta valamilyen formában a „lincselés" kifejezést; több sajtóorgánum szalagcímeiben is ez a szó szerepelt. 2007-ben azonban a Legfőbb Ügyészség kimondta, hogy az érintettek a „lincselés" szót köznapi jelentésének megfelelően alkalmazták nyilatkozataikban.

Ami abban az esetben egy – a társadalom békés többsége számára is – megítélhető erőszakos cselekmény megjelölését szolgálta. Ahmed H. esetében a kérdés persze felvetődhet úgy is, hogy hazánkban milyen eljárásjogi garanciák biztosítják, hogy a tények maguk és az értékítéletek megfelelően különválaszthatók legyenek egymástól.

Ezzel kapcsolatban fontos leszögeznünk - írja a Századvég elemzése - : Magyarország jogállam, hosszú idő alatt kellő mértékben és mélységben kiforrott jogrendszerrel, amelyben – a többi közt – a személyiségi jogi perekben szükséges garanciák is megfelelően kimunkáltak, s az elmúlt három évtizedben ezek a jogok mind a jogalkotásnak, mind a jogalkalmazásnak a középpontjában szerepeltek.

A hazai bíróságok jogalkalmazó tevékenysége és a jogállami Alkotmánybíróság jogfejlesztő aktivitása mindezt a folyamatot kellően megalapozta, jogásztársadalmunk legmagasabban képzett és kompetens tagjai korábban más számos szemszögből elemezték és vizsgálták a személyhez fűződő jogok megsértésének jogi értelmezésű konzekvenciáit.

Ahmed H. és Európába érkezett muszlim migráns társai – akik nyilvánvalóan hősként tekintenek rá – intő példát jelentenek arra, hogy a folyamatos utánpótlás és radikalizálódás kilátástalanná teheti a védekezést az iszlám terrorizmus ellen.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2001. szeptember 28-án kelt 1373-as határozata is absztrakt jelenségként definiálta a terrorizmust - emlékeztet a Századvég -  amely a világbékét és a nemzetközi biztonságot veszélyezteti; a rendelkező rész olyan szabályrendszer felállítására törekedett, ami bármely földrajzi és időbeli korlát nélkül igénybe vehető a terroristának minősített személyek elleni fellépés érdekében.

A belső jogrend átalakítása és a terrorizmus összetett jelensége elleni fellépés a BT-döntés értelmében minden ENSZ-tagállam alapvető feladata, s a magyarországi jogalkotás – az elmúlt évek migrációs összefüggésének szükséges értékelésével – ennek az általános nemzetközi jogi iránynak megfelelően fejlődött.

Az egész ügy figyelmeztető intés számunkra a tekintetben is, hogy a ma még zömében békés muszlimok is radikálissá (akár terroristává is) válhatnak az ilyen lázító személyiségek hatására, ezért nem volt szabad megtörténnie, hogy Ahmed H.-nak és társainak Röszkénél tanúsított jogellenes magatartása következmények nélkül maradjon - írja zárásként a Századvég.