Közös rendezvényt tartott a Mazsihisz, a rabbiképző és az Andrássy-egyetem

2019.01.27. 19:55

Közös rendezvényt tartott a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem és az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem. A fővárosi eseményen az izraeli, a német és az osztrák nagykövet is felszólalt.

A rendezvény elején gyászima hangzott el a Dohány utcai zsinagóga kertjében, az Emanuel Emlékparkban, a holokauszt áldozatainak emlékfájánál.

Közös főhajtás és koszorúzás után az emlékezés köveit helyezték el ugyanott.

A Goldmark-teremben a beszédek sorát Heisler András, a Mazsihisz elnöke nyitotta meg, aki köszöntőjében azt hangoztatta, hogy a holokauszt nem kizárólag a zsidó közösség belügye, hanem az egész társadalomé, ezért az igazi szabadságot az jelenti, ha az emlékezés felelősségét az egész társadalom viseli, és egységesen fellép a történelemhamisítás ellen.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke beszédet mond holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartott rendezvényen a Mazsihisz Goldmark termében 2019. január 27-én.Forrás: MTI/Mohai Balázs

Az emlékezésnek univerzálisnak kell lennie, zsidóknak és nem zsidóknak, győztes és vesztes hatalmak képviselőinek közösen kell őszintén szembenézniük a valósággal - jelentette ki Heisler András.

A Mazsihisz elnöke felidézte, hogy közösségük hetvennégy éve minden esztendőben emlékezik a 20. század borzalmaira. Ezt még az egykori kommunista rendszer alatt is megtehették - jegyezte meg.

Heisler András kitért arra, hogy az Auschwitzból kiszabadított foglyok között csaknem kétszáz gyermek volt. Őket orvosi kutatásokban akarták felhasználni egerek és patkányok helyett - jelentette ki.

Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete angol nyelvű köszöntőjében azt hangoztatta, hogy kötelességük emlékezni, soha nem felejtenek. Azt mondta, nincs vigasz arra, amit a zsidóknak át kellett élniük.

Az izraeli nagykövet közölte:az üldöztetések korszaka sokkal sötétebb volt annál, mint ami elképzelhető.

Kötelesség erőfeszítéseket tenni azért, hogy választ kapjanak a kérdésre, hogyan történhetett meg a holokauszt, és azért, hogy megtartsák az örök esküt: soha többé nem fordul elő hasonló - vélekedett Jószéf Amrani, hozzátéve: biztosítani szükséges, hogy egyetlen nemzet, nép se lehessen többé megsemmisítés célpontja.

Izrael budapesti nagykövete azt mondta, a félelem légköre, a bűnbakok keresése teret adott, hogy elterjedjen az az ideológia, amely gyűlöletet hirdetett, koncentrációs táborokat hozott létre.

Jószéf Amrani szerint a holokausztot semmivel sem lehet összehasonlítani: nincs olyan népirtás, amely ugyanannyira alávaló lett volna. Kötelesség elmondani az antiszemitizmus történetét - hangoztatta.

Volkmar Wenzel, Németország budapesti nagykövete német nyelvű beszédében kiemelte: nehéz Németországban újra meg újra szembenézniük azzal, hogy ők találták fel a holokausztot.

Volkmar Wenzel, Németország budapesti nagykövete beszédet mond a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartott rendezvényen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Goldmark termében 2019. január 27-én.Forrás: MTI/Mohai Balázs

Kezdetben a németek többsége megtagadta az emlékezést, így védekezett a szégyenérzet ellen.

A hatvanas-hetvenes években azonban elterjedt annak a felismerése, hogy a felelősség nem csupán néhány nemzetiszocialista bűnözőt terhel, hanem sok "normális" férfi és nő is elveszítette az emberségességét a náci korban - jelentette ki Volkmar Wenzel.

A német nagykövet szerint a nacionalizmus és az antiszemitizmus a jövő útjában állnak.

Az emléknap legmélyebb értelme a holokauszt áldozatai előtti meghajlás, valamint a túlélők fájdalmának tisztelete, és őket azzal becsülik meg a legjobban, ha elhatározzák, hogy soha többé nem fordul elő hasonló - hangoztatta Volkmar Wenzel.

Elisabeth Ellison-Kramer, Ausztria budapesti nagykövete szintén németül azt mondta, hogy az osztrákok a múltjukra tekintettel különleges felelősséget viselnek az antiszemitizmussal szembeni harcban.

Aggasztónak nevezte egy friss európai uniós közvélemény-kutatás eredményeit: a megkérdezettek 85 százaléka mondta, hogy a zsidóellenesség a legnagyobb veszély. Folyamatosan foglalkozni kell a múlttal, azt feldolgozva - hangoztatta Elisabeth Ellison-Kramer.

Néhány előadás után a program szerint filmvetítés zárta a rendezvényt.