A magyar és a török politikai vezetők őszintén beszélnek egymással

2019.02.13. 12:28

A magyar és a török politikai vezetők őszintén, képmutatás nélkül tudnak egymással beszélni – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Isztambulban a magyar-török rendezésű Go Africa üzleti fórumon azután, hogy előzőleg tárgyalt Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel, valamint Ruhsar Pekcan török kereskedelmi miniszterrel.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a két ország vezetői között nagyfokú bizalom jött létre, amelynek egyértelmű haszonélvezője a gazdaság. Ha ez nem így lenne, akkor 2018-ban nem haladta volna meg a 3 milliárd dollárt a Magyarország és Törökország közötti kereskedelmi forgalom.

A magyar miniszter felszólalásában emlékeztetett: új világrend született, a világgazdaság és világpolitika változásai teljesen új viszonyrendszert hoztak létre, amelyben azok az országok lehetnek sikeresek, amelyek kellő számú és erősségű szövetségest tudnak gyűjteni maguknak. Magyarország számára Törökország egy ilyen szövetséges.

Szijjártó Afrikával kapcsolatban rámutatott, hogy a kontinensnek két arca van, egyrészt szinte határtalan lehetőségeket kínál, ugyanakkor Európa számára az elmúlt évtizedek legjelentősebb kihívását is megtestesíti, a kontinensről kiinduló tömeges migrációs folyamatok következtében. A következő 15-20 esztendőben Európa számára az egyik kardinális kérdés az lesz, hogy az afrikai kontinens népességmegtartó ereje tud-e olyan gyorsan erősödni, mint ahogyan a népessége növekszik.

IMevlüt Cavusoglu török külügyminiszter (j) fogadja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Isztambulban 2019. február 13-ánForrás: MTI/KKM/Kkm/Burger Zsolt

Magyarország számára az Afrikával való gazdasági együttműködés egyrészt profitszerzési esély, másfelől viszont óriási felelősség is, hiszen a befektetések biztosíthatják azt, hogy az afrikaiak Afrikában találják meg a számításaikat. A beruházásokkal a magyarok és törökök elérhetik azt, hogy az afrikaiak ne vágyjanak el távozni a hazájukból, hanem otthon tudjanak érvényesülni – nyomatékosította Szijjártó Péter.

Ahhoz, hogy az afrikaiak otthon tudjanak maradni, versenyképes tudásra is szükség van. Erre vonatkozóan Szijjártó Péter közölte, hogy Magyarországon 1422 afrikai egyetemista tanul magyar állami ösztöndíjjal, hogy aztán, megszerezve a versenyképes tudást, hazatérjen.

Magyarország 220 millió dollár értékben hitelkeretet nyitott a magyar Eximbanknál a magyar és török vállalatok Afrika-irányultságú közös projektjeinek finanszírozására. Ha a cégek ezt a hitelkeretet mind lehívják, akkor Magyarország nyit egy újabbat – jelentette be Szijjártó Péter.

A miniszter felhívta a figyelmet: a Világbank előrejelzése szerint a szubszaharai afrikai térség növekedése a következő években mindig legalább fél százalékkal a globális növekedési ütem felett lesz. Mindazonáltal a következő 10 évben ennek a térségnek a lakossága 35 százalékkal fog emelkedni, 370 millióval nő a népessége. Ez a növekedés a világ népességnövekedésének 40 százalékát fogja kitenni az elkövetkező 10 évben. Ha nagy számban hagyják el fiatalok az afrikai országokat az komoly destabilizációs faktort jelent, mivel a tehetséges fiataloknak kellene felépíteniük az érintett országok modern gazdaságát.

A Go Africa üzleti fórumot második alkalommal rendezte meg közösen a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) és a török Külgazdasági Kapcsolatok Tanácsa (DEIK). Szijjártó Péter a rendezvény alkalmával találkozott a Türk Eximbank vezérigazgatójával, Adnan Yildirimmel, valamint a DEIK Török-Magyar Üzleti Tagozatának elnökével, Adnan Polattal is.

A magyar külügyminisztert isztambuli hivatalos útja végén audienciára érkezik I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkához.