Gyurcsány után szabadon: alternatív parlamenttel próbálkozik az ellenzék

Budapest, 2018. december 12. Ellenzéki képviselők a Himnuszt éneklik az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. december 12-én. MTI/Máthé Zoltán
Vágólapra másolva!
A korábbiakhoz képest új szimbólumokkal, alternatív parlament felállításával, tizenkét ponttal és azonos transzparensekkel készülnek a március 15-i nemzeti ünnepre az ellenzéki pártok, s a hozzájuk kötődő civil és szakszervezetek - derül ki a Magyar Nemzet birtokába jutott dokumentumból. Gyurcsány Ferenc tavaly megfogalmazott ötlete valóra vált, jól láthatóan továbbra is a bukott kormányfő az ellenzék szellemi vezetője. Amikor legutóbb az ellenzék nevetségesen, előre megtervezetten akciózott, akkor erőszakba torkollott a dolog.
Vágólapra másolva!

Közösen készülnek az ellenzéki pártok a hozzájuk köthető civil szervezetekkel és szakszervezetekkel a március 15-i nemzeti ünnepre. A Magyar Nemzet birtokába került, ellenzéki forrástól származó belső szervezői útmutató szerint a korábbiakhoz képest új narratívával áll elő a baloldali, immár hármas egységbe tömörült szerveződés.

Alternatív parlament

A dokumentum szerint az ellenzéki pártok alternatív parlament felállítását tervezik, és korábban még nem használt szimbólumokkal vázolnak fel új jövőképet.

Az akció egyik legfontosabb eleme egy alternatív parlament felállításának bejelentése. Ehhez kapcsolódóan a színpadi programelemek közül figyelmet érdemel, hogy a civil szférából, szakszervezetekből, közéleti szereplőkből verbuvált új, a korábbi megmozdulásokon még nem szereplő szónokok meghirdetik a „nép" tizenkét pontját. A szervezettséget jól jelzi, hogy a papíron civil körökből származó szónokoknak kell felkérniük a pártokat az instrukciók szerint arra, hogy foglalkozzanak a tizenkét ponttal. Ezt követően a pártok a forgatókönyv szerint felesküdnek arra, hogy mindent megtesznek a tizenkét pont teljesítése érdekében alternatív parlamentjükben.

Ennek munkaterve is szerepel a dokumentumban: a tizenkét pont alapján a következő két évben minimumprogramokat, törvényjavaslat-csomagokat dolgoznának ki, s ezek eredményeit sajtónyilvános plenáris üléseken mutatnák be. Ezeket „népi felhatalmazás szavazással" fogadnák el.

Újbeszélt is kialakítanának

A szervezők pontosan meghatározták az eddigiektől eltérő, merőben új narratív elemeket is. A terv szerint a „Fidesz által kisajátított kifejezések" visszavételére törekednek, mint a kokárda, a nemzet, a polgár, a haza, a család vagy Isten. Az ajánlott kifejezések között szerepel a hit, önbizalom, tudás, felelősség, együtt. Ugyanakkor meghatározták a tiltott szavak listáját is, a beszédek során például a „nem" szó használatát. Szintén tiltott Orbán Viktor, a Fidesz és a kormányzati képviselők nevének kimondása. Pontos menetrendje van az önszerveződésnek, a hármas egység, tehát a pártok, a szakszervezetek és a civil csoportosulások fontos feladatokat kapnak.

  • A pártoknak az alternatív parlamentben kell dolgozniuk.
  • A szakszervezeteknek a toborzás, a bérek és a munkakörülmények jelentik majd a fő narratívájukat.
  • A civileknek mint hangadóknak kell megszervezniük a mozgalmakat.

A Szabad sajtó útjára szervezett színpadi programok után a résztvevőknek az Erzsébet hídtól a Kossuth térig, de ha sokan lennének, a Jászai Mari térig tartó szakaszon kellene élőláncot alkotniuk. Közben a fogadalomtevő politikusok végighaladnának az élőlánc mentén, kézfogással megpecsételve az egységet. A Magyar Nemzet szerint az alulról szerveződő, mozgalmi narratíva átverés, mivel a tervezet szerint azonos transzparenseket, sajtóigazolványokat gyártanának a szervezők, és ők jelölnék ki azokat a szereplőket, akik a színjáték szerint felhatalmaznák az ellenzéket az alternatív parlament felállítására, és a tizenkét pont végrehajtására.

Budapest, 2018. december 12. Ellenzéki képviselők a Himnuszt éneklik az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. december 12-én. MTI/Máthé Zoltán Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Gyurcsány mutatja az utat

Nem teljesen új eszköz az alternatív döntéshozói helyszín ötlete az ellenzék repertoárjában. Tavaly júliusban Gyurcsány Ferenc egy írásában állt elő az ötlettel: a bukott kormányfő az ellenzéki pártok vezetőinek címzett levelében arról írt, szerinte a parlamentben nincs valós lehetősége az ellenzéknek a döntések befolyásolására, ezért szükség lenne egy olyan fórumra, ahol a megválasztott ellenzéki képviselők az ország valós problémáit meg tudnák vitatni.

Eszmefuttatását akkor megküldte az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd elnökeinek, frakcióvezetőinek. Gyurcsány levelében leszögezte, hogy ezek csak a Demokratikus Koalíció javaslatai, a részleteket közösen, kompromisszumos úton kellene kidolgoznia az ellenzéki pártoknak. "Mutassuk meg az országnak, hogy létezik az ellenségek megsemmisítő háborúja helyett egy normális, demokratikusan, a másik tiszteletén alapuló parlamenti működési rendszer" – zárta le gondolatait Magyarország legnagyobb demokratája, a demokrácia kérlelhetetlen védőszentje.

Legutóbb balhé lett a vége

Amikor legutóbb az ellenzék előre megtervezetten akciózott, akkor erőszakba torkollott a dolog. Mint ismert, a tavaly december 12-ei parlamenti ülésnapon az ellenéki képviselők testükkel zárták el a pulpitus felé vezető utat, aztán pedig síppal, kerepelővel és szirénával próbálták megakadályozni a törvényhozás munkáját. Mindezek után utcára hívták szimpatizánsaikat, aminek komoly vandálkodás lett a vége: ismét lángoltak a kukák Budapesten, a Kossuth téri karácsonyfa körüli szánkók közül néhányat elloptak, keresztényellenes rigmusok hangoztak el. A tüntetéssorozat kitartott egy pár napig, aminek csúcspontján egyes ellenzéki képviselők - pár száz fős tömeggel a hátuk mögött - az MTVA épületében gyakoroltak nyomást a műsorkészítőire, zaklatva a köztévé munkatársait.