Tételesen, pontról pontra cáfolta meg a magyar kabinet a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság legutóbbi állásfoglalását. Az Origo végigvette, hogy mit áll Brüsszel, és hogy mi a valóság. A vita alapja a bevándorlás. Brüsszel támogatja, amit viszont a magyar kormány elutasít. A magyar kormány a keresztény értékek védelmében és Európa biztonsága érdekében emelte fel a szavát. A kormány tételes cáfolatát az Origo is közölte, itt elolvashatja részletesen.

„Minden magyar embernek joga van tudni, melyek azok a javaslatok, amelyek alapjaiban veszélyeztetik Magyarország biztonságát” – ezzel a felütéssel jelentette be Hollik István kormányszóvivő február 15-én, hogy a magyar kormány tájékoztató kampányt indít Brüsszel bevándorláspárti terveivel kapcsolatban. A kabinet indoklása szerint az akcióra azért volt szükség, mert miközben a magyar emberek már sokféleképpen kifejezték, nem kérnek a migrációból, Brüsszelben még mindig erőltetik az ezt támogató terveket. A plakátokra Soros György amerikai milliárdos, és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke került rá. Nem véletlen, hogy – Soros mellett – a luxemburgi politikussal jelenítették meg az Európai Unió migrációs politikáját, hiszen a kormány álláspontja szerint az általa vezetett testület a migráció egyik legfontosabb katalizátora. A valóságot tartalmazó tájékoztató kampány után Magyarországra szinte össztüzet zúdított Brüsszel. A támadássorozat motorja maga az Európai Bizottság volt, amely – mindenféle önvizsgálat nélkül – teljesen magára vette a kritikákat, tagadva, hogy bármi köze lenne a bevándorláspárti tervekhez. Február 19-én Margarítisz Szkínász, a brüsszeli testület szóvivője szólalt meg az ügyben, hogy aztán négy nappal később, egy magyar nyelven is elérhető, négyoldalas állásfoglalást tegyenek közzé. Ez utóbbi óriási hiba volt a részükről, hiszen komoly ütőkártyát szolgáltattak a magyar kormánynak. A bizottsági dokumentumra megérkezett a kabinet egyértelmű válasza, amelyben hét pontban precízen levezetik, miben ferdít a brüsszeli testület, és milyen bevándorláspárti tervek vannak a brüsszeli mainstream asztalán.

A migránsokat kvóta alapján osztanák el

Az alapvető nézetkülönbség abban rejlik a felek között a kötelező betelepítési kvóta kapcsán, hogy az Európai Bizottság a nyilvánosság előtt tagadja, hogy ez az ügy továbbra is napirenden van.

Azaz: Brüsszel tagadja, hogy a kvótaügy napirenden van.

Ezzel szemben a valóság az, hogy erről 2017-ben volt egy parlamenti szavazás is, a javaslat átment a brüsszeli döntéshozatalon. A magyar kabinet úgy látja, hogy a jogalkotás jelenleg is tart, Brüsszel pedig egy pillanatig sem tett le a migránsok kvóták alapján való szétosztásának tervéről. Ezt az álláspontot látszik alátámasztani, hogy az EB legutóbbi válaszközleményében – továbbra is – hangsúlyozza, „minden tagállamnak szolidaritást kell tanúsítania”. Ráadásul a testület egy tavaly decemberi állásfoglalásban úgy fogalmazott, hogy a migrációs hullámok idején „olyan biztonsági hálót kell a rendszerbe építeni”, amely biztosítja, hogy a migráció terhét „méltányosan osszák el az egyes tagállamok között”. A rendszerben a tényleges egyensúlyt pedig „a külső határokra érkező vagy partra szálló személyekre is kiterjedő elosztási eszközök segítségével” biztosítanák.

Brüsszel tehát továbbra is kvóták alapján akarja szétosztani a bevándorlókat Európában

– állítja a magyar kormány, amelynek álláspontja változatlanul az a kérdésben, hogy a kvótákat jogszerűtlenül próbálják meg Magyarországra erőltetni.

Brüsszeli állítás: Magyarországnak a Tanácsban érdemi beleszólása volt a kvótákról szóló döntésbe.  

A valóság: Magyarország tiltakozott, de hiába, mert a vétó után alacsony szintre emelték a döntéshozást, ahol megkerülték az ellenzők csoportját.

Migránsok NémetországbanForrás: AFP/Anadolu Agency/Sebastian Widmann

Elvonnák a határvédelmi jogokat a tagállamoktól

Mi a brüsszeli álláspont? A határvédelmi jogok elvonása. „Jean-Claude Juncker már tett javaslatot erre vonatkozóan: meg kell erősíteni a Frontexet. Ez azt is jelenti azonban – én legalábbis ezt támogatom – hogy az unió külső határain fekvő államok feladják nemzeti kompetenciáikat annak érdekében, hogy a Frontexet valóban átfogó kompetenciákkal ruházzák fel” – ezt Angela Merkel német kancellár mondta 2018 szeptemberében a Bundestagban, hogy aztán egy hónappal később kijelentse, 

bizonyos mértékig e téren is le kell mondanunk a nemzeti hatásköreinkről, és közösen kell cselekednünk.

Ezek a nyilatkozatok annak kapcsán születtek, hogy a Juncker vezette Európai Bizottság egy 2018-as javaslatával átalakítaná az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget (Frontex).

Ezzel szemben a magyar kabinet nem akar lemondani a határvédelem jogáról. Egyértelmű:

Brüsszel azt akarja elérni, hogy a tagállamok átruházzák a határvédelmi jogok egy részét a Frontexre. 

Továbbá úgy látják, hogy a szavak szintjén is megfigyelhető egyfajta tudatosság a nemzeti hatáskörök csorbítására. Kiemelték ezzel kapcsolatban, hogy az „Európai Bizottság bürokratái a migrációs válság kezdete óta rendszeresen határmenedzsmentről beszélnek, nem pedig határvédelemről.”

Bevezetnék a migránsvízumot

Brüsszeli szerint nem akarnak bevezetni migránsvízumot.

Ezzel szemben a valóság az, hogy nemhogy tervezik, de meg is szavazták. 

Pénteken az Origo részletes elemzésben foglalkozott a migránsvízum kérdésével. Az Európai Bizottság jelenleg tagadja az ezzel kapcsolatos terveket, amit a magyar kormány „érthetetlennek” nevezett. Mostani válaszukban emlékeztetőül kiemelték, hogy Dimitrisz Avramopulosz migrációs biztos már évekkel ezelőtt kijelentette, miszerint

a Bizottság elkötelezett amellett, hogy új megoldásokkal rukkoljon elő, különös tekintettel annak lehetőségére, hogy közös megközelítést dolgozzon ki a humanitárius vízumok kibocsátása kapcsán.

2018. december 11-én az EP-ben megszavazták a migránsvízumot.

Több pénz a migrációpárti szervezeteknek

Az Európai Bizottság négyoldalas válaszában érdemben nem tagadta, hogy jelentősen növelik a bevándorláspárti szervezetek anyagi támogatását. A magyar kormány szerint azért, mert ezt nem is lehetne eltitkolni, több indokot hoztak erre. 

  • Az Európai Parlament január 17-i döntése értelmében megemelnék ezeknek „a politikai aktivistacsoportoknak” a pénzügyi támogatását, 570 milliárd forint értékben érkezne pénz a házhoz.
  • „Az ilyen forrásokból mindenekelőtt a bevándorlást támogató szervezetek részesülnek.”
  • A Bizottság 2018. május 30-án közzétett, a Jogok és Értékek programról szóló jogalkotási javaslata, amely kifejezetten célul tűzi ki a migránsok befogadásának elősegítését.

Pénzzel feltöltött kártyákat osztogattak a migránsoknak

A legutóbbi állásfoglalásában az Európai Bizottság is elismerte, hogy „előre meghatározott összeggel feltöltött készpénzkártyákat finanszíroz a Görögországban tartózkodó menekültek és menedékkérők számára”. A magyar kabinet szerint ez újabb példája a menekültek és a gazdasági bevándorlók összemosásának, hiszen

a gazdasági bevándorlók is menedékkérelmet nyújtanak be, ugyanakkor önmagában a menedékkérelem benyújtásától még nem lesz valaki menekült.

A kormány úgy látja, hogy ha egy bevándorló nem valós üldöztetés miatt, hanem megélhetési okokból jön Európába, akkor számára egy ilyen bankkártya igenis ösztönzőleg hat. „Tehát a migránskártyaprogram egy újabb meghívó az illegális bevándorlóknak” – vontál le a konzekvenciákat. A kormányzat kiemelte, hogy a januári beszámoló szerint közel 64 ezer fő kapott pénzt migránskártyán keresztül.

Kísérleti projekt afrikai országokkal

„Az illegális migráció megfékezése mellett továbbra is biztosítani kell legális migrációs lehetőségeket, például szakképzett munkavállalók számára” – ezek a gondolatok olvashatóak az EB legutóbbi válaszában az afrikai országokat érintő kísérleti projektekkel kapcsolatban. A magyar kormány szerint ebből kiderült, 

az Európai Bizottság tehát nem arra törekszik, hogy megállítsa, hanem arra, hogy legalizálja a migrációt.

Úgy látják, ennek a tervnek az a célja, hogy több bevándorló vállalhasson munkát Európában. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a brüsszeli vezetők nem kockázatként, hanem lehetőségként tekintenek a bevándorlásra.

Fekete-afrikai migránsok érkeznek a délkelet-spanyolországi Motril kikötőjébe 2018. december 4-énForrás: MTI/EPA-EFE/Miquel Paquet

Csökkentenék a migrációt ellenző országok támogatását

Brüsszeli állítás: semmilyen összefüggés nincs az uniós támogatás és aközött, hogy az adott ország támogatja vagy ellenzi a migrációt. De ezt mondják:

„A kohéziós alapokból származó juttatások ezért kiegészítő támogatást tartalmaznak attól függően, hogy az adott országba 2013 óta hányan érkeztek az EU határain kívülről” – így reagált a Juncker-féle Bizottság négyoldalas állásfoglalásában azzal kapcsolatban, hogy csökkenhet-e a migrációt elutasító országok pénzügyi támogatása.

A magyar kabinet válaszából viszont kiderül, hogy ezzel a brüsszeli testület éppen magát leplezte le, hiszen bevallották, hogy a kohéziós források szétosztásakor figyelembe veszik, hogy „az adott országba 2013 óta hányan érkeztek az EU határain kívülről”. Éppen ezért úgy látják, hogy az 

Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy 2021 és 2027 között több uniós forrást kapjanak a migránsokat befogadó országok, a migrációt elutasító tagállamok pedig kevesebbet.

Ez pedig a kormány világos értelmezésében egyértelműen pénzügyi megkülönböztetést jelent. Azaz, Brüsszel duplán büntetné a bevándorlást elutasító országokat, hiszen a kohéziós politika mellett az új dublini rendszerben elvonnának forrásokat azoktól az országoktól, akik nem fogadnak be migránsokat.