Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén vett részt az Országházban. Kijelentette, hogy a magyar közösségek jogait semmilyen nyomás hatására nem fogják feláldozni, azokat mindenképpen meg fogják védeni. Hangsúlyozta, hogy amíg az ukrán kormány nem hagy fel magyarellenes politikájával, addig a magyar kormány Ukrajna európai vagy euroatlanti integrációját továbbra is meg fogja vétózni. 

Szijjártó Péter megígérte a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösség tagjainak, hogy továbbra is számíthatnak a magyar kormányra és a magyar külpolitikára. Ahogy fogalmazott,

a magyar külpolitika továbbra is kitart amellett, hogy a magyar közösségek jogait semmifajta geopolitikai érdek oltárán nem fogjuk feláldozni, dacára mindenféle nyomásnak, függetlenül attól, hogy annak a nyomásnak milyen a mértéke, és milyen - adott esetben - jó baráttól származik. 

Ukrajnáról szólva hangsúlyozta: bármilyen "nagy vagy erős barát" gyakoroljon is nyomást Magyarországra, a magyar kormány nem adja fel azt a politikát, amelynek keretében továbbra is megvétózza a NATO-Ukrajra bizottsági ülések összehívását, illetve nem támogatja az Ukrajna európai vagy euroatlanti integrációját előrevivő lépéseket, amíg az ukrán kormány fel nem számolja magyarellenes politikáját és vissza nem adja az elmúlt években parlamenti döntésekkel a magyaroktól elvett jogokat.

A külügyminiszter szerint, amit Ukrajna kormánya tesz a kárpátaljai magyar közösséggel, az ellentétes az európai értékekkel és a nemzetközi jogszabályokkal is. Ráadásul az ukrán parlament napirendjén lévő javaslatok egyre nehezebb helyzetbe hoznák a 150 ezer fős magyar közösséget, amelyet a közigazgatási reform keretében három külön közigazgatási egységre bontanának szét.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k) beszél, mellette Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j) és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (b) a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén az Országház Vadásztermében 2019. március 8-án.Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Közép-Európa-orientált külpolitika

Szijjártó Péter kifejtette azt is, hogy Magyarország és a magyar kormány külpolitikája a jövőben is Közép-Európa-orientált lesz, amelyben továbbra is rendkívül erős Kárpát-medencei fókusszal kell számolnia mindenkinek. Úgy vélte, hogy az elmúlt évek nagy változásainak Közép-Európa a nyertese, amit az is bizonyít, hogy a régió az európai növekedés motorjává vált, illetve, hogy korábban elképzelhetetlen szorosságú politikai szövetség jött létre a térség államai között.

A miniszter felidézte, néhány éve még vita volt arról, hogy mi a helyes politika: ha a magyar közösségek életét érintő nehézségek megoldását alapfeltételként szabják a szomszédos országokkal kapcsolatos minden további kérdés tekintetében, vagy inkább a vitás kérdések megoldása érdekében az élet más területein építenek egymással barátságot. Szijjártó Péter szerint az a stratégiai döntés, hogy

praktikus és pragmatikus kérdésekben Magyarország jó viszonyra törekszik szomszédaival, igenis javította a magyar nemzeti közösségek életkörülményeit, amit a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetői is visszaigazolnak.

Kifejtette, miszerint az elmúlt tíz évben Magyarország és a Kárpát-medencei szomszédai közötti gazdasági együttműködés dinamikusan bővült, a kereskedelmi forgalom 61 százalékkal nőtt, ami olyan szintű kölcsönös függést hozott létre gazdaságilag, amely szükségessé és nélkülözhetetlenné teszi az együttműködés fejlesztését az élet más területein is.

A miniszter beszámolója szerint a szomszédos országokban végrehajtott gazdaságfejlesztési programokban 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban 37 ezer kis- és közepes vállalkozásnak és mezőgazdasági vállalkozónak adtak támogatást 60 milliárd 800 millió forint értékben, 108 milliárd forintnyi beruházást indukálva.

Idén is folytatják a határon túli gazdaságfejlesztési programokat, emellett új határátkelőhelyek is épülnek

A külügyminiszter elmondta, hogy Erdélyben a székelyföldi mezőgazdasági nagy értékű beruházásokra 25 milliárd forintos keretösszeggel írnak ki pályázatot, Felvidéken 10 milliárd forintos pályázattal támogatják az integrációval egybekötött nagyberuházásokat, Vajdaságban 1,5 milliárd forint értékben a falusi házvásárlást, a falusi vendéglátást és a turisztikai beruházásokat segítik, Muravidéken és Drávaszögben pedig 1-1 milliárd forintra lehet majd pályázni falusi ház- és a földvásárlásra.

Megjegyezte azt is, hogy Ukrajna kivételével mindenhol sikerült a politikai vezetéssel is megállapodni arról, hogy ne tekintsenek ellenségesen ezekre a programokra, ugyanakkor "dacára a viharos körülményeknek", a program Kárpátalján is folytatódik, egy 5,2 milliárd forintos pályázattal. Szijjártó úgy összegzett, hogy

mi abban vagyunk érdekeltek, hogy helyben erősítsük meg a magyar nemzeti közösségeket.

A miniszter szólt arról is, hogy idén is a folytatódik az új határátkelőhelyek építése: májusban a magyar-szlovén határon, majd a magyar-szerb határon adnak át új átkelőpontokat, 2021 végéig pedig a magyar-szlovák határon épül meg hat új határátkelő, köztük két új Ipoly-híd.