Átalakítás az egészségügyben: Kásler elmondta, mi a legfontosabb cél

2019.03.11. 12:33

A babaváró támogatásnak köszönhetően minden házaspár, ahol a feleség 18 és 40 év közötti, és legalább egyikük 3 év biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, maximum 10 millió forint kamatmentes szabad felhasználású kölcsönt igényelhet – minderről Kásler Miklós beszélt az Origónak adott interjújában. Az emberi erőforrások minisztere szerint az ellenzék politikai támadásokra használja az egészségügyet, de amikor ők voltak kormányon, tapasztalatból tudja, hogy az egészségügytől csak elvették a pénzt, és nagyon nehéz helyzetbe hozták a kórházakat, nem becsülték a dolgozókat sem. Szólt arról is, hogy milyen átalakítások várhatóak a kórházak finanszírozása terén, valamint arra kért mindenkit, hogy menjenek el a szűrőprogramokra, mert a korai felismerés életet menthet.

A kormány megbízásából pénteken nyújtotta be az Emberi Erőforrások Minisztériuma a családvédelmi törvényt az Országgyűlésnek. Ön a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy ez a törvénytervezet a nemzet megmentésének és fennmaradásának törvénye.

Igen, mert a középpontjában a család támogatása áll. A baloldali kormányok családellenes politikája következtében mélypontra zuhant a gyermekvállalási kedv, ami az Orbán-kormányok eddigi intézkedéseinek köszönhetően már 21 százalékkal nőtt. A most benyújtott családvédelmi törvénynek köszönhetően pedig pozitív előrelépést várunk. A gyermekvállalási kedv tehát létezik, a kormány pedig a rendelkezésére álló eszközökkel soha nem látott segítséget nyújt a családoknak. A babaváró támogatásnak köszönhetően minden házaspár, ahol a feleség 18 és 40 év közötti, és legalább egyikük 3 év biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, maximum 10 millió forint kamatmentes szabad felhasználású kölcsönt igényelhet.

S már az első gyermek megérkezésekor jelentős kedvezményt kap a család: 3 évig nem kell a törlesztőrészleteket fizetniük, és a teljes futamidőre jogosulttá válnak a kamatmentes törlesztésre. Ha megérkezik a harmadik gyermek is, akkor pedig a teljes fennmaradó tartozást elengedjük. A kamattámogatott lakáscélú csok-kölcsönt július elsejétől már használt lakás vásárlására is fel lehet venni. Bővítjük a jelzáloghitelekhez nyújtott gyermekvállalási támogatást, az 1 millió forint jóváírás lehetőségét kiterjesztjük a második gyermeküket váró egygyermekes családokra is, a harmadik gyermek születése esetén pedig 4 millió forintra emeljük az összeget. A nagycsaládosoknak autóvásárlási programot indítunk. 2020-tól pedig a négy- vagy többgyermekes anyák személyijövedelemadó-mentességet kapnak. Bevezetjük a nagyszülői gyedet is. 2022-re pedig a bölcsődefejlesztési program keretében a mintegy 50 ezer bölcsődei férőhelyet 70 ezerre bővítjük.

Kásler Miklós: Már az első gyermek megérkezésekor jelentős kedvezményt kap a családForrás: MTI/Soós Lajos

Továbbra is gyerekekről beszélnénk, de már az egészségügy kapcsán. Mikorra várható, hogy minden kórházban a szülők rendelkezésére bocsátanak ágyakat, hogy együtt lehessenek a beteg gyermekükkel?

A 21. században teljes mértékben elvárható, hogy az intézmény szabályainak megfelelő körülmények között, a szülők beteg gyermekük mellett lehessenek. 2018-ban több mint 44 000 hozzátartozó vette ezt a lehetőséget igénybe, amire az állam 621 millió forintot költött. A legtöbb kórházban megoldott a hozzátartozó megfelelő ellátása, és azon intézmények, ahol még szükséges beszerzés, megkapják az ehhez szükséges forrást.

Mennyiben változik a kórházfinanszírozási rendszer július 1-től? Ez mekkora megtakarítást, vagy éppen többletkiadást jelent majd a tárcának?

A finanszírozási rendszer átalakítása jelenleg is napirenden van. Nagyon sokféle irányból kell közelíteni ehhez a problémához. Úgy kell meghatároznunk a finanszírozás rendszerét, hogy a kórházak közben el tudják látni az alapvető feladataikat, és növelni tudjuk a betegellátás színvonalát. Ehhez annyit tennék hozzá, hogy a teljesítményarányú finanszírozás a kilencvenes évek első felében indult el Magyarországon, és az azóta eltelt időben folyamatosan voltak korrekciók, de olyan mértékben és olyan tempóban változott meg az orvostudomány – új technológiák, új gyógyszerek, új eszközök kerültek a rendszerbe, sőt, maga az orvosi tevékenység is alapvetően változott –, hogy ezt nem követte a finanszírozás. Ezért most nem korrekcióról beszélünk, hanem átalakításról, ami nem történhet egyetlen lépésben, mert ahogy átszervezzük az egészségügyi ellátórendszert, abban a tempóban kell bevezetni a finanszírozás új módszertanát is.

Van-e határidő?

Ez nagyon alapos, körültekintő munkát igényel. Az egészségügyi ellátórendszer alapjaiban fog átalakulni. Ennek a keretei már megjelentek: az alapellátás és a sürgősségi ellátás szervezésének átalakítása, az öt nemzeti egészségügyi program, és még sorolhatnám a pozitív változásokat, amelyeket az orvostársadalom lát. Mindez persze rendkívül komoly érdeksérelmekkel is jár, ami miatt az ellenzék egyes lobbikörök és saját politikai céljaik érdekében folyamatosan megpróbálnak hangulatot kelteni, az embereket tudatosan félrevezetni. A másik oldalon azonban ott vannak a betegek, akiktől nagyon sok visszajelzést kap a minisztérium, és akik már érzékelik az átalakulás pozitív eredményeit. Ez számunkra bizalmat és erőt jelent.

Amikor pár hónappal ezelőtt a triázsrendszer előkészítése zajlott, az ellenzék akkor is azt jósolta, hogy gondok lesznek. Ezzel szemben sikeres volt a triázsrendszer kiterjesztése. A kórházfinanszírozás átalakításával kapcsolatban is vészharangot kongat már az ellenzék.

Az ellenzék politikai támadásokra használja az egészségügyet, de amikor ők voltak kormányon, tapasztalatból tudom, hogy az egészségügytől csak elvették a pénzt, és nagyon nehéz helyzetbe hozták a kórházakat, nem becsülték a dolgozókat sem. Az alapelvem az, hogy bármilyen átszervezés, átalakítás történik az egészségügyben, a betegek ellátásának zavartalannak kell lenni. Az előfordulhat, hogy orvosok az egyik kórházból átmennek a másikba, és átmenetileg fellép létszámhiány, ez a világon mindenütt így van, ebből azonban egyetlen betegnek sem származott még semmiféle kára. Példának említeném, hogy az érsebészeten belül voltak mozgások, egyik kórházból a másik intézménybe kerültek az orvosok, de ez nem azt jelentette, hogy kevesebb érsebész látta volna el a betegeket, hanem nagyon praktikusan koncentrálódott a gyógyítás emberi háttere, koncentrálódott a szakembergárda, ami azt jelenti, hogy lényegesen effektívebben lehet dolgozni. Évtizedekig küzdöttem az egészségügy koncentrációjáért, és ezt az onkológiában meg is valósítottam.

Lát-e esélyt arra, hogy az előbb említett orvoselvándorlások koncentráltan történjenek?

Az orvostudományban, ami a döntések megszületése után szinte katonai fegyelmet követel, kötelező a feladatok megbeszélése, a következő lépések végigtárgyalása, az optimális megoldás keresése, de ha megszületett a döntés, akkor azt végre kell hajtani. Tehát a koncentráció, csakúgy, mint a hadseregben, a betegségek legyőzésében is hihetetlenül fontos. Ez azt jelenti, hogy egy helyen biztosítani kell a megfelelő számú beteghez megfelelő számú és megfelelő számú eszközt, amit optimálisan ki kell használni, továbbá a megfelelő számú és képzettségű orvost, valamint nővért, akik megfelelő gyakorlattal rendelkeznek és megfelelő szellemi színvonalon tudnak dolgozni.

Tehát a koncentrálódás kimondottan célja a mostani egészségügyi kormányzásnak. Ezt szolgálja az Országos Intézetek megerősítése, a nagy centrumkórházak fejlesztése, és általában mindenhol, ahol ez szükséges, ebbe az irányba haladunk. Az alapellátásban ez az elv megjelenik a csoportpraxisokban, ahol nem nyolc orvos dolgozik nyolc orvosként, hanem a nyolc orvos tevékenységének az összessége, így együtt egy minőségileg és mennyiségileg más eredményességet ér el.

Jelentősen átalakul a János Kórház isFotó: Nagy Attila [origo]

Hogyan áll jelenleg a budapesti centrumkórházak fejlesztése? Mikorra készülhetnek el?

Az Egészséges Budapest Programot átdolgoztuk, a korábbi három centrumkórház bővült a János Kórházzal. Ennek több oka van: szakmai megfontolások, népességsűrűség, közlekedési viszonyok, földrajzi elhelyezkedés. A program részei az Országos Intézetek, amelyek a népegészségügyi program, illetve az öt nemzeti egészségügyi program, tehát a legsúlyosabb betegségek csúcsintézményei. Országos hálózat van mögöttük. Benne van a Semmelweis Egyetem is, és idetartoznak a központi régió kórházai, járóbeteg-szakrendelői.

Az EBP tehát rendkívül komplex program, Budapest történetének legnagyobb kórházfejlesztése. Az ellenzék az előrelépést és annak szervezettségét is bírálja. Természetesen mindent lehet bírálni, az azonban rendkívül furcsa, hogy amikor már az emberek is érzik a fejlesztések kedvező hatásait, megjelennek néhányan, úgynevezett „szakértők”, akik annak idején abban a pozícióban voltak, hogy ugyanezt megtehették volna. Azonban nemcsak elmulasztották, hanem az ő lehetőségeik időszakában a magyar egészségügy minden paraméterében rohamosan romlott. Fanyalgásukat rendkívül jóhiszeműen »elveszett illúzióknak« értékelem, és a tehetetlenség pótcselekvésének, mert érdemben sem megakadályozni, sem vitatni nem képesek.

A várólisták területén mekkora áttörést sikerült elérni az elmúlt öt évben?

A kormány 2010 óta 26 milliárd forintot biztosított a várólisták csökkentésére, ami rendkívül sikeres volt. Itt is megjelent az ellenzéki sajtóban, hogy pontatlan számokat mondok. A számok, amiket mondtam – mint ahogy minden szavam – 100 százalékig pontosak. Ez ténykérdés, ezzel vitatkozni nem lehet, azonban meg lehet próbálni félremagyarázni. A kormányzat ezután is törekszik arra, hogy a várólistákat csökkentse, ezért további 6 milliárd forintot biztosít erre a célra. Az elmúlt években nemzetközi viszonylatban is jelentősen csökkent a műtétre várakozó betegek száma és a várakozási idő is. A legkiemelkedőbb javulást a szürkehályog-műtétek tekintetében értük el: 15 ország közül hazánkban a második legrövidebb a várakozási idő.

A prevenciós programok mennyiben segíthetik a várólisták csökkenését?

Ezt szemléletesen úgy tudnám megfogalmazni, hogy az egészségügyi kormányzat, illetve a kormány célja az, hogy az emberek éljenek a lehetőségeik határáig egészségben. Ez nem csak az egészségügyi ellátáson múlik, bár az egészségügy ehhez nagyon sokban hozzá tud járulni. Az elsődleges prevenciónak – azaz a betegséget okozó tényezők, körülmények, életmód kiiktatásának – számos lehetősége van. Pontosan ezért hoztuk létre az öt nemzeti egészségügyi programot. Ez a gerince a népegészségügyi programnak. Ami jelenti az egészséges életmód és szokások oktatását, jelenti a kórokozó komponenseknek, ágenseknek az elkerülését, jelenti a szűrési rendszert és a többit.

A különböző betegségek kialakulásában nagyon sok közös komponens van. Idetartozik például a túlsúly, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az alkoholizmus, a stresszhelyzet. Vonatkozik ez a daganatos és keringési betegségekre, valamint más betegségcsoportokra is. Természetesen az élet minden területén, az óvodától kezdve az aggastyánkorig, van lehetőség a beavatkozásra, és van az egészségügynek is lehetősége a beavatkozásra. Tehát számos program, ami megjelent, ezeknek a lehetőségeknek a kihasználására született. Ennek azonban nem négyéves választási cikluson belül látszik az eredménye, hanem majd évtizedek múlva, amikor a daganatos betegségek kialakulása eltolódik, kevesebb lesz a szívinfarktus, a mozgásszervi panasz és a többi és a többi.

Csökkent az orvoselvándorlás is MagyarországonForrás: MTI/Balogh Zoltán

Évekkel ezelőtt – még főigazgatóként – az ön irányításával dolgozták ki a vastagbélrákszűrési programot. Most az ellenzék kevesli a szűrésen jelentkezők számát.

Évtizedekkel ezelőtt, 1993-ban dolgoztuk ki az Országos Onkológiai Intézetben a vastag- és végbélrákszűrés programját. Attól kezdve minden egyes egészségügyi miniszternek, államtitkárnak átadtam azt a csomagot, amely tartalmazta a programot, az akciótervet, a bevezetéséhez szükséges lépéseket. Tehát 1993 óta a program készen állt, de nem történt semmi. Tehát azok a szakemberek, baloldali volt állami vezetők, akik e témában is sürgetően nyilatkozgattak és most kritikákat fogalmaznak meg, pontosan tudják, hogy a kezükben volt a lehetőség, de nem éltek vele. Az első Orbán-kormány idején indult az emlőrákszűrés, a harmadik Orbán-kormány idején kezdődött meg az előkészítése a vastag- és végbélrákszűrés bevezetésének, és az Emmi kezdeményezésére 2018 novemberében a negyedik Orbán-kormány beindította a vastag- és végbélrákszűrési programot. Tehát hivatalba lépésem után fél évvel, az első intézkedések között elindult. A minisztériumi cselekvési terv mellett a háziorvosi és más orvos szakmai tájékoztatáson túl, a média szerepe kiemelt abban, hogy minél többen menjenek el a szűrésekre! Ezért megköszönjük, ha a zavarkeltés helyett a szűréseken való megjelenés fontosságára hívja fel a figyelmet az összes baloldali sajtóorgánum is. Úgy gondolom, a cél közös, hiszen a korai felismerés életet menthet! A kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a lakosság érintett része részt vegyen a szűréseken, de maguknak az embereknek is fel kell ismerniük, hogy milyen fontos, hogy elmenjenek a szűrésekre.

Az ellenzék mennyire nyitott ezen programok irányába, mivel évtizedes tervekhez az ő támogatásuk is kell?

Annak idején a parlamenti meghallgatáson is elmondtam, hogy mindenkit várok szeretettel, akinek van elképzelése arról, hogy mit kellene még tenni a sport-, az oktatás-, az egészségügy-, a kultúra-, a család- és a szociális területeken. Egyetlenegy megkeresés sem volt, ezzel szemben támadások érték a minisztériumot, ami mögött semmiféle konkrétum nincs, tehát politikai jellegűnek kell tartanom. Persze az egy másik kérdés, hogy lehet-e politizálni, más stílusban, más tartalommal és más felkészültséggel. Erre is láthatunk számos példát.

A jegybank megfontolásra javasolja az egészségügyi szektorban a piaci alapú bérezési rendszer kialakítását – mit gondol erről a minisztérium? Hogyan folytatódhat a bérfejlesztés?

Az egészségügyben dolgozók anyagi megbecsüléséért jelentős lépések történtek, és még fognak is. Nyolc éve folyamatosan csökken az elvándorló orvosok száma, 2010 óta 60 százalékkal csökkent a külföldi munkavállalásra jelentkező orvosok száma. A Magyarországon dolgozó orvosok száma 2010-ben 33.943 volt, ez 2017-ben 39.132 volt. Ez rendkívül nagy javulás, ötezerrel több orvost jelent a magyar egészségügyi rendszerben. Ez idő alatt az orvosok fizetése 2,5-szeresére emelkedett. Az ápolónők esetében is jelentős emelések voltak és lesznek. Bejelentettük: a következő időszakban, négy év alatt további 72 százalék lesz a béremelés mértéke, de ez vonatkozik a védőnőkre is, vonatkozik a felsőfokú végzettségű, egészségügyben dolgozó emberekre. Úgy is fogalmazhatnék, hogy 2017 és 2022 között az egészségügyi szakdolgozók, ápolók bére is 2,5-szeresére emelkedik.

Még maradva a Magyar Nemzeti Bank programjánál...

Igen, nem akartam kikerülni a kérdést. A Magyar Nemzeti Bank által leírtakkal nagyon egyetértek. Annál is inkább, mert tulajdonképpen azt fogalmazták meg, amit mi már elindítottunk, és amelyik irányban már konkrét intézkedések, törvények, miniszteri rendeletek és támogatások születtek. Tehát ebbe az irányba szeretnénk menni tovább. Az ápolók bére idén júliusban, majd a következő három évben is tovább nő.

Valóban igaz-e, hogy az egészségbiztosító megbünteti azokat a kórházakat, akik nem a legkorábbi műtéti időpontot adják a betegeknek a várólistán?

Azzal kezdeném, hogy ebben az esetben sem büntet a biztosító. Arról van szó, hogy minden beteg teljesen egyforma, illetve a különbséget a betegség súlyossága határozza meg. Tehát nyilvánvalóan van értelme a várólistának, de a várólistát is szabályozott körülmények között kell vezetni, és a műtéteket is eszerint kell elvégezni. Az a cél, hogy a betegek a lehető legkorábbi elérhető időpontot megkapják a beavatkozásra.